Egy súlyos szívelégtelenséggel küzdő ausztrál férfi lett az első ember a világon, aki teljes mesterséges szív implantátummal hagyhatta el a kórházat.
Megvitatják a koszorúér-betegségek, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok mellett a társbetegségek diagnosztikai és terápiás újdonságait.
Új kutatások szerint az SGLT2-gátlók, GLP-1 agonisták és nem szteroid MRA-k kombinációja jelentős előnyöket kínál a T2DM-ben és albuminuriában szenvedő betegek számára.
Jelen összefoglaló tanulmány számba veszi a lezárult és folyamatban levő klinikai vizsgálatok legfontosabb eredményeit a kardiorenális védelem tekintetében.
Az új funkciókkal rendelkező, fejlett klinikai defibrillátor a korábbi készülékekhez képest új diagnosztikai algoritmusokat és érzékelőket is alkalmaz.
Jelen tanulmány a finerenon hatékonyságát és biztonságosságát méri fel krónikus vesebeteg, diabéteszes és atheroscleroticus szívbetegségben szenvedő betegek körében.
Több ezer szívritmuszavarral élő beteget műthetnek meg röntgensugárzás-mentesen egy háromdimenziós térképező rendszer és egy új katéterablációs eszköz kombinálásával a PTE KK Szívgyógyászati Klinikáján. A módszert Európában Pécsett alkalmazták elsőként.
Egyre több a korai életkorban kezdődő krónikus betegség, a szövődmények és a tartósabb fennállás miatt is súlyosabbakká válhatnak felnőttkorra.
A dokumentum arra kéri a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szív- és érrendszeri kockázati tényezők szűrési programjait, és a hozzáférést a terápiákhoz.
A Novartis Magyarország szervezésében a Semmelweis Egyetemen rendezték meg az „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát. Az eseményen a kardiológia vezető alakjai és szakértői gyűltek össze, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a szív- és érrendszeri betegségek elleni harc jegyében.
A mesterséges intelligencia a gyógyászat számos területén hozhat jelentős előrelépést.
A mesterséges intelligencia (MI) segíthet a háziorvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akiknél nagy a kockázata annak, hogy szívproblémáik lesznek.
A friss megközelítések kiemelik az egyéni kockázatértékelés, az életmódbeli beavatkozások és a gyógyszeres terápiák szerepét. Új kategória született és új célérték.
Miközben a várható élettartam 5 évvel nő, a jó egészségben eltöltött évek száma csak 2,6 évvel lesz hosszabb.
A szív- és érrendszeri betegségekről és a szervadományozásról is egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek.
A magyar szívbetegek csupán 12 százalékánál használnak olyan eszközöket, amelyek működését távolról is lehet monitorozni, mondta Duray Z. Gábor, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián.
A klinika az első magyar vidéki centrum – és egyúttal a második magyar centrum –, amely immár rendelkezik ezzel a kitüntető címmel.
A plazma 4β-hidroxikoleszterin (4βHC) mérése alkalmas lehet a hirtelen szívhalál előrejelzésére és megelőzésére koszorúér-betegségben szenvedő férfiaknál.
A Wegovy szemaglutidot, egy glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonistát tartalmaz.
Hamarosan újabb fejlesztést jelentenek be, amely a katéteres eljárások, különösen a szívbillentyű betegségek területén jelent majd jelentős előrelépést.
Sok esetben ez az egyetlen megoldás, ha a régi koszorúér elzáródás megnyitása a szokásos irányból lehetetlen.
Tavaly vették fel a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez szükséges szempontok közé az optimális alvást.
A hetvennyolc éves, eddig súlyos mellkasi panaszokkal élő asszony két sztent beültetését követően már panaszmentesen várja a kórházból való elbocsátását.
Számos kardiológiai eszköz beszerzése mellett egy úgynevezett hibridműtőt és egy perifériás DSA műtőt is kialakítottak.
A szívinfarktus okozta halálozások aránya 14 százalékkal nőtt a járvány első évében, főleg a 25 és 44 év közötti felnőttek között.
A nőknél a légszomj, a férfiaknál pedig a mellkasi fájdalom és nyomás a közelgő hirtelen szívmegállás legjellemzőbb tünete.
A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) terápiának utóbbi fejlődése ellenére számos betegnél a progrediál a betegség. Így megnő náluk a következményes halálozás és a folyamatosan rosszabbodó egészségi állapot kockázata. A VICTORIA vizsgálat kimutatta, hogy a vericiguat (szolubilis guanilát-cikláz stimulátor) csökkentette a mortalitás és a hospitalizáció kockázatát irányelv szerinti terápián lévő, súlyosbodásra utaló eseményt elszenvedő (nemrégiben történt hospitalizáció és intravénás kezelésben részesülő) HFrEF betegeknél.
Az újraindulás a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézettel való együttműködés révén lehetséges.
Forradalmi áttörést jelenthet a különböző szív- és érrendszeri betegségek kezelésében az a fehérje, amelynek különleges képességeit a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel kutatócsoportjával. A fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat. A kutató munkásságát a közelmúltban rangos nemzetközi tudományos díjjal honorálták.
Mobil ultrahangkészülékeket, passzív térdmozgató készülékeket, fogászati eszközöket, diagnosztikai műszereket szereznek be.
Elkészült az egyik első igazán hosszú távú kutatás a koronavírus-fertőzés hosszú távú következményeiről.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is értesült a médiában nemrég megjelent beszámolókról és közleményekről, melyek felvetik, hogy egyes gyógyszerek, például az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók és az angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k vagy szartánok) esetleg rontanak a koronavírus megbetegedésen (COVID-19).
Az Imperial College kutatói felfedeztek egy olyan potenciális új hatóanyagot, amely segítségével szignifikáns mértékben csökkenthető a szívinfarktus által okozott szívizomkárosodás. Az új molekula a stresszre adott válaszreakció befolyásolásán keresztül fejti ki a hatását.
Meghalt az a férfi, aki a leghosszabb ideje élt transzplantált szívvel Csehországban - jelentette kedden a cseh média.
Összefüggést talált a tejtermékek rendszeres fogyasztása és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között egy nemzetközi kutatás.
Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél nincsenek megfelelően dokumentálva a különböző vérnyomás-csökkentő és lipidcsökkentő kombinációs terápiák hosszú távú kardiovaszkuláris és mortalitási kimenetelei, amit egy új, 16 éves utánkövetést értékelő elemzés igyekszik pótolni.
Atlantai kutatók megcáfolták a „jó koleszterin”-paradigmát. Az erre vonatkozó eredményeket a müncheni Európai Kardiológiai Kongresszuson mutatták be.
A minden betegnél azonos adagban alkalmazott aszpirin mérsékelt előnyökkel járt a kardiovaszkuláris események hosszútávú prevenciójában, valószínűleg a nagyobb testtömegű betegek aluldozírozása következtében, illetve a kisebb testtömegű betegek túl nagy adagokkal való kezelése miatt.
A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésének terén számos új tudományos és klinikai eredmény segíti a kezelőorvosokat a leghatékonyabb terápia kiválasztásában.
A sürgősségi ellátás világszerte jelentős terhet jelent mind a betegek, mind az egészségügyi ellátórendszerek számára. A sürgősségi esetek számának jelentős emelkedése késleltetheti vagy meghiúsíthatja az elektív beavatkozásokat, meghosszabbítja a várakozási időket és fokozza a noszokomiális infekciók kockázatát.
Amerikai kutatók szerint a tumorellenes szerek egy csoportja hatékony lehet a hipertónia kezelésében, az immunrendszer meglepő szerepet játszik a szívinfarktus utáni folyamatokban, és egy hatóanyag forradalmi áttörést hozhat a szívinfarktus kockázatának csökkentésében.
Olasz és német kutatók kifejlesztett egy olyan nanorészecskés inhalátort, ami szívbetegségek kezelésének új módját teszi lehetővé.
Tízezer embernél vizsgálja a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőit a Debreceni Egyetem szeptemberben induló kutatásában. A veszélyeztetetteknek speciális életmód terápiát javasolnak majd a szakemberek a társadalmi innovációs program keretében.
A diclofenac felírása az utóbbi időben, a kezelés hiányával vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) felírásával szemben, gyakrabban vezetett olyan kardiovaszkuláris eseményekhez, mint a szívinfarktus vagy a stroke. A brit orvosi közlönyben megjelent eredmények alátámasztják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által közzétett aggályokat.
A HIV-vírussal diagnosztizált embereknél megduplázódik a szívbetegség kockázata - derült ki egy új tanulmányból.
Egy amerikai kutatás eredményei szerint egy új, specifikusan a mitokondriumokra ható antioxidáns hatására az öregedéssel járó érelváltozások hat héten belül a 15-20 évvel korábbi állapotra állnak vissza.
Átadták a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzését és kezelését szolgáló nemzeti egészségprogramokat az országos intézetek vezetői Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének szerdán Budapesten.
Határon túli gyermekgyógyászok és kardiológusok számára szerveztek a Rotary mozgalom Gift of Life programja keretében továbbképzést a veleszületett szívfejlődési rendellenességek felismeréséről és kezeléséről a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodája kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
