A mesterséges intelligencia új alkalmazási területei az egészségügyben

Mesterséges intelligencia segít a szívbetegek azonosításában

A Leedsi Egyetem szakemberei segítettek betanítani az Optimise nevű mesterségesintelligencia-rendszert, amely több mint kétmillió ember egészségügyi adatait vizsgálta meg. Az eredmény alapján a kutatók megállapították, hogy a betegek sok esetben nem diagnosztizált betegségben szenvedtek, vagy nem kapták meg azokat a gyógyszereket, amelyek segíthetnék csökkenteni a betegség kockázatát. A kétmillió átvizsgált ember közül több mint 400 ezerről állapították meg, hogy esetükben magas kockázata van annak, hogy szívelégtelenség lépjen föl, stroke-ot kapjanak, illetve cukorbetegek legyenek. Egy másik vizsgálatba 82 beteget vontak be, az Optimize minden ötödiknél nem diagnosztizált, közepes vagy magas kockázatú krónikus vesebetegséget talált.

A tanulmány szerint a megközelítés lehetővé teszi az orvosoknak, hogy a betegeket idejében kezdjék el kezelni, és ezzel enyhíthetik az egészségügyre nehezedő nyomást. Ramesh Nadarajah kutató orvos, az egyetem munkatársa elmondta, hogy a betegség súlyosbodásának megelőzése gyakran olcsóbb, mint a kezelés.

„A mesterséges intelligencia a könnyen elérhető adatok segítségével olyan új ismereteket gyűjt, amelyek segíthetnek az egészségügyi szakembereknek abban, hogy időben gondoskodjanak betegeikről” – nyilatkozta. Az eredményeiket az Európai Kardiológiai Társaság londoni kongresszusán ismertető kutatók azt mondták: tervben van egy nagyobb klinikai vizsgálat elvégzése.

Egy csepp vérből diagnosztizálhatóak lesznek a legsúlyosabb daganatos betegségek

Az új teszt elméletileg kevesebb mint 0,05 milliliter vért igényelne a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a gyomorrák diagnosztizáláshoz.

Egy új, mesterséges intelligenciával működő teszt alkalmas a három fő ráktípus pontos és gyors kimutatására, a teszthez pedig elég egyetlen csepp vér. Ha az új eszköz használata elől elhárulnak az akadályok, az széles körben segítheti a hozzáférést a korai és hatékony rák-diagnosztikához, és javíthatja a túlélés esélyeit.

Az előzetes kísérletek során az eszköz képes volt különbséget tenni a diagnosztizált hasnyálmirigy-, gyomor- vagy vastagbélrákos betegek, illetve a nem rákos betegek között - és az elemzés mindössze percekig tartott. A kutatók szerint a vérben lévő bizonyos vegyületek kimutatásával a teszt az esetek 82-100 százalékában képes volt megállapítani, hogy egy beteg rákos-e.

Noha a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a gyomorrák a leghalálosabb rákos megbetegedések közé tartoznak, jelenleg nincs olyan vérvizsgálat, amely elég pontos lenne a betegségek önálló diagnosztizálásához. Ehelyett az orvosok általában képalkotó vagy sebészeti eljárásokra támaszkodnak a rákos szövetek kimutatásakor. Az új teszt elméletileg kevesebb mint 0,05 milliliter vért igényelne a diagnosztizáláshoz, és ez lehet alvadt, szárított vér is – állítják a tesztet kifejlesztő kínai tudósok, akik eredményeiket a Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertették.

A mesterséges intelligencia hozhat áttörést a demencia kezelésében

Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.

A NEURii nevű együttműködés – ami nagyjából 10 évvel ezelőtt indult, és amiben olyan egyetemek vesznek részt, mint az Edinburgh-i Egyetem vagy a Dundee-i Egyetem – résztvevői „a demenciával összefüggő rendellenességek előrejelzésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos kihívásokat kívánnak megoldani”

Ehhez a Skóciában több mint egy évtizeden át gyűjtött felvételeket használták fel: a mesterséges intelligencia a gépi tanulás segítségével elemzi a képeket, valamint a hozzájuk tartozó egészségügyi feljegyzéseket, hogy megtalálja azokat a mintákat, amelyek lehetővé teszik az orvosok számára, hogy meghatározzák a demencia kialakulásának kockázatát egy adott embernél. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy pontosan mit keresnek, mivel előttük még soha senki nem csinált ilyet. A cél viszont egyértelmű: megtalálni azokat a mintákat, amelyek a demencia kialakulására utalnak. Megjegyezték: ha még nincs is teljes képe a tudósoknak azzal kapcsolatban, hogy mi minden vezet a demencia kialakulásához, az biztos, hogy a gép által adott előrejelzés nagyon fontos paraméter lehet a diagnosztikában.

MI alapú gyógyszerfelismerő rendszer a kórházaknak

A PTE Kutatói Innovációs Díját elnyert fejlesztést már tesztelték klinikai környezetben, az algoritmust továbbra is tanítják.

Jelentősen megkönnyítheti és hatékonyabbá teheti a kórházi gyógyszeradagolás minőségbiztosítását a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának munkatársai által fejlesztett mesterséges intelligencia (MI) alapú alkalmazás, amely képes az egyes gyógyszerek felismerésére.

A PTE Kutatói Innovációs Díját elnyert fejlesztést már tesztelték klinikai környezetben, most a hardveres prototípus fejlesztése és az algoritmus további gyógyszerekre való „betanítása” zajlik. Jelen pillanatban 30 darab szájon át bevehető gyógyszert ismer fel a dr. Ashraf Amir Reza egyetemi tanársegéd és munkatársai által fejlesztett alkalmazás, ami a tervek szerint néhány éven belül jelentős segítséget nyújthat a kórházi gyógyszerosztás ellenőrzésében, hatékonyabbá, egyben pedig biztonságosabbá téve azt. A pécsi fejlesztés jó példája annak, hogyan lehetséges a mesterséges intelligenciát olyan formában alkalmazni, hogy az ne kiváltsa, hanem segítse az emberek munkáját, másrészt pedig hogyan lehet elérhető célok kitűzése révén a napi gyakorlatban működő alkalmazást készíteni.