Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés eredményei szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói egyaránt számottevően csökkentek a középkorú (40–59 éves) lakosság körében 2011–2023 között.

A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói olyan módon módosították a fogbélből származó őssejteket, hogy azok a megfelelő körülmények között új csontszövet képződését segíthetik elő. Az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő eljárás a jövőben új lehetőségeket nyithat a fogászati és traumatológiai beavatkozások során.

Az FDA 2024-ben jóváhagyta az első szolid daganatra alkalmazható adoptív sejtterápiát, míg Európában a kutatás gyorsabb, mint a szabályozás.

A STEMI-ben szenvedőknél a primer PCI után is magas a halálozás és szívelégtelenség előfordulása. A terápiás ultrahang ígéretes alternatívának tűnik.

Egy nagy kohorszvizsgálat szerint antioxidánsokban gazdag étrend javíthatja az IBD-s idősebb felnőttek kimenetelét, csökkentve a halálozás és szövődmények esélyét.

Áttekintjük a hazai forgalomban lévő készítményekre vonatkozó, várható ár- és támogatási változásokat.

A közlemény a fázis III ARASENS vizsgálat európai beteganyagának feltáró alcsoportelemzését foglalja össze.

A ritka, elsődleges fejfájástípusok felismerése kulcsfontosságú, mivel másodlagos, súlyos betegségeket utánozhatnak, így pontos diagnózis szükséges.

Egy nagy amerikai vizsgálat igazolta, hogy a COPD önmagában, a dohányzástól függetlenül is jelentős, stádiumfüggő életévtartam-csökkenéssel jár.

A GBD 2023 adatai szerint a G20-országokban a száj- és ajaküregi daganatok jelentik a fő onkológiai kihívást, eltérő terheléssel és trendekkel.

Prospektív, kínai kohorszvizsgálat igazolta, hogy a 65 év feletti, alultáplált és törékeny betegek körében a műtét utáni halálozás jelentősen emelkedik.

Egy nagyméretű amerikai vizsgálat szerint a GLP-1-RA és SGLT2-gátló együttes adása 2-es típusú diabéteszben csökkentheti a halálozási kockázatot.

Az endometriózis és petefészekrák közötti összefüggés főként egyes szövettani típusoknál jelentős, de az abszolút kockázat általában alacsony marad.

A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.

Az atópiás dermatitisz gyermekkori ellátásában kulcsfontosságú a bőrbarrier védelme, a viszketés kezelése és a társult túlkezelés elkerülése.

A szívinfarktust túlélő betegek klinikai jellemzői igen változatosak, ami eltérő kockázati profilokat és túlélési esélyeket eredményez.

Az elmúlt harminc évben a mozgásszervi betegségek terhe nőtt a gazdag országokban, elsősorban az elöregedés, az elhízás és a munkahelyi terhelés miatt.

Egy japán retrospektív elemzés szerint az osimertinib kezelés kedvezőbb kimeneteket mutatott, de nem haladta meg szignifikánsan a gefitinibet időseknél.

A Pécsi Tudományegyetemen bemutatták a hazai fejlesztésű CIDER rendszert, amely nagy nyelvi modelleket alkalmazva automatikusan kinyeri és strukturálja a klinikai dokumentumokból az adatokat kutatási célokra.

Ez a személyi változás új feladatok és intenzívebb kormányzati együttműködés elé állítja a szervezetet.

Egy hazai felmérés szerint a magyar felnőttek mintegy 70%-a szed táplálékkiegészítőt, főként megelőzésként, illetve életmódbeli okokból.

Nagy dózisú GLP-1 receptor agonisták használata dózisfüggően égő bőrérzéssel járhat, amely gyakran a kezelés abbahagyását követeli meg.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatosisos májbetegség globális népegészségügyi kihívás, melynek előfordulása világszerte dinamikusan nő.

A triglicerid-glükóz index és a neurodegeneratív betegségek összefüggéseit több adat igazolja, de diagnosztikus értéke jelenleg korlátozott.

Egy amerikai vizsgálat szerint 2-es típusú szívinfarktusban a koszorúér-betegség magasabb kardiovaszkuláris kockázatot jelent, mint 1-es típus esetén.