Izominvazív hólyagrákban a perioperatív enfortumab vedotin + pembrolizumab és műtét kombinációja fokozta a túlélést, de növelte a mellékhatások kockázatát.

Túlsúlyos és elhízott felnőtteken vizsgálták egy szájon át szedhető GLP‑1 peptidanalóg biztonságosságát és testsúlycsökkentő hatását.

A vény nélküli gyógyszerek árának növekedése felveti a piaci verseny torzulásának kérdését, amit a hatóság már versenyjogi szempontból vizsgál.

A 2-es típusú diabétesz kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szív- és vesebetegség kockázatának mérséklése modern terápiás módszerekkel.

Egy új Monash–Harvard tanulmány szerint bizonyos epigenetikai gátlók tartósan elnémíthatják a leukémiát elősegítő géneket, így rövidebb kezelés is elég lehet.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A 2-es típusú diabétesz hosszú ideig tünetmentes, ugyanakkor súlyos, irreverzibilis szövődményeket okozhat, így a megelőzés és korai felismerés kiemelkedően fontos.

A magyar egészségügyi adatvagyon jelentős, az MI-alapú iEESZT összekapcsolja a NEAK és EESZT adatait, azért hogy egy kattintással látható legyen a teljes betegéletút és előre jelezhetők legyenek a kockázatok. A pilot már el is indult.

A Stanford Medicine kutatói új, intranazális vakcinát fejlesztettek, amely egerekben számos légúti kórokozó és allergén elleni védelmet biztosít.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

Két nagyméretű, független vizsgálat igazolta, hogy a magas CHG index szívinfarktus után tartósan növeli a halálozás és a kardiovaszkuláris események kockázatát.

Egy tajvani biztosítási adatbázisos vizsgálat szerint a T2D-s és májcirrhosisos betegeknél az SGLT2-gátlók kedvezőbb eredményeket mutattak, mint a DPP4-gátlók.

A valós életből nyert bizonyítékok kulcsfontosságúvá váltak a MASLD kutatásában, mivel hozzájárulnak a betegség epidemiológiájának és kimenetelének megértéséhez.

A legújabb WHO emésztőrendszeri daganatokat osztályozó kiadása jelentős szemléleti újítással a molekuláris profilozást hangsúlyozza a diagnosztikában.

Az ACHIEVE-3, fázis 3 vizsgálatban az orforglipron tabletta egy év alatt nagyobb vércukor- és testsúlycsökkentést hozott, de több kezelésmegszakítást okozott.

A COVID–19 járvány felgyorsította az antivirális fejlesztést, új innovációkkal segítve a jövőbeli vírusveszélyek elleni hatékony válaszokat.

A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Az allergiás rhinitis jelentős egészségügyi és gazdasági terhet jelent, új kutatások a bélmikrobiom szerepét hangsúlyozzák a jövő kezeléseiben.

A legújabb CTT metaanalízis szerint a sztatinok mellékhatásai ritkák, és jótékony hatásuk messze felülmúlja az esetleges nemkívánatos események kockázatát.

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A veleszületett szifilisz előfordulása Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt, a halálozási adatok európai összevetésben is aggasztóak.

Az NNGYK vizsgálatai a határértéket jelentősen meghaladó kadmium-szintet mutattak ki EU-n kívülről származó ékszerekben.

A gyógyszertáraknak érdemes már most felkészülniük a készletek kifutására, és alternatív terápiák felé terelni a betegeket.