Hosszú távú mortalitás értékelése vérnyomás- és lipidszint-csökkentő terápiát követően
Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél nincsenek megfelelően dokumentálva a különböző vérnyomás-csökkentő és lipidcsökkentő kombinációs terápiák hosszú távú kardiovaszkuláris és mortalitási kimenetelei, amit egy új, 16 éves utánkövetést értékelő elemzés igyekszik pótolni.
Az eredeti kutatás az ASCOT klinikai vizsgálat volt, amely egy multicentrikus, randomizált vizsgálat volt. Az angliai betegek medián utánkövetési ideje 15,7 év volt (IQR: 9,7-16,4 év). Kiinduláskor a vérnyomás-csökkentő kezelést kapó karba (BPLA) bevont összes beteget randomizálták amlodipin vagy atenolol alapú antihipertenzív terápiára. A bevont betegek közül azokat, akiknek a koleszterinszintje legfeljebb 6,5 mmol/l volt és korábban nem szedtek lipidcsökkentő gyógyszert, ismét randomizálták atorvastatin vagy placebo kezelésre (lipicsökkentő kar, LLA).
A 8580 angliai beteg közül 3282 (38,3%) halálozott el, akik közül 1640 fő (38,4%) tartozott az atenolollal kezelt csoportba és 1642 fő (38,1%) az amlodipin-csoportba. Az LLA-karba tartozó 4605 beteg közül 1768 fő halálozott el, beleértve a placebo-csoportba sorolt 2288 alany közül 903 főt (39,5%), illetve az atorvastatinnal kezelt, 2317 fős csoportba tartozó 865 beteget (37,3%). Az összes haláleset 36,9 százaléka (1210 fő) volt kardiovaszkuláris eredetű.
A BPLA csoport betegei körében nem volt különbség a kezelési csoportok között a mortalitás tekintetében, bár az amlodipin-csoportban szignifikánsan kevesebb stroke miatti haláleset fordult elő, mint az atenolollal kezelt betegek között. A nem-LLA csoport 3975 betege közül kevesebb kardiovaszkuláris halálozás történt az amlodipinnel kezelt betegek között, mint az atenolol-csoportban. Az LLA karon a sztatinnal kezelt betegek között szignifikánsan kevesebb kardiovaszkuláris haláleset fordult elő, mint a placebo csoportban.
Az elemzés eredményei alátámasztják, hogy a kalciumcsatorna-blokkolóval végzett vérnyomás-csökkentő terápia és a sztatinnal folytatott lipidcsökkentő kezelés hosszú távon csökkenti a betegek mortalitását: az amlodipinnel kezelt betegeknél kevesebb stroke miatti halálozás történt, az atorvastatinnal kezelt betegeknél pedig a kardiovaszkuláris halálozások száma volt alacsonyabb még a klinikai vizsgálat befejezését követő 10 éven túl is.
