A SODIUM-HF vizsgálat rámutatott, hogy a magasabb diuretikumadagolás összefüggésben áll a rosszabb klinikai kimenetelekkel szívelégtelenségben szenvedő betegeknél. Az étrendi nátriumkorlátozás azonban nem bizonyult hatékonynak a primer klinikai események csökkentésében, függetlenül a diuretikum adagolásától.
Az új laborban lehetővé vált a túlsúlyos, akár 45-ös testtömegindexű páciensek szívkatéteres ellátása is.
Egy új, forradalmi eljárás ígéretes megoldást kínál a magas vérnyomás egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott okára, amely évtizedek óta megoldatlan problémát jelent az orvosi közösség számára.
Egy súlyos szívelégtelenséggel küzdő ausztrál férfi lett az első ember a világon, aki teljes mesterséges szív implantátummal hagyhatta el a kórházat.
Megvitatják a koszorúér-betegségek, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok mellett a társbetegségek diagnosztikai és terápiás újdonságait.
Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető.
Egy új vizsgálat rávilágít arra, hogy a szérum direkt bilirubin szintje egyértelmű összefüggést mutathat a pitvarfibrilláció kockázatával a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél.
Az új funkciókkal rendelkező, fejlett klinikai defibrillátor a korábbi készülékekhez képest új diagnosztikai algoritmusokat és érzékelőket is alkalmaz.
Több ezer szívritmuszavarral élő beteget műthetnek meg röntgensugárzás-mentesen egy háromdimenziós térképező rendszer és egy új katéterablációs eszköz kombinálásával a PTE KK Szívgyógyászati Klinikáján. A módszert Európában Pécsett alkalmazták elsőként.
A 2024-es év jelentős előrelépéseket hozott az orvostudomány és a gyógyszeripar terén: új terápiák kaptak engedélyt ritka genetikai betegségek, súlyos krónikus állapotok és onkológiai kihívások kezelésére.
A középtávú vérnyomás-variabilitás jelentősen hozzájárulhat a kardiovaszkuláris és összhalálozási kockázatok előrejelzéséhez, még az átlagos vérnyomás figyelembevétele mellett is.
A dokumentum arra kéri a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szív- és érrendszeri kockázati tényezők szűrési programjait, és a hozzáférést a terápiákhoz.
A Novartis Magyarország szervezésében a Semmelweis Egyetemen rendezték meg az „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát. Az eseményen a kardiológia vezető alakjai és szakértői gyűltek össze, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a szív- és érrendszeri betegségek elleni harc jegyében.
Jelenleg nincs egyetlen olyan gyógyszer sem, amely csökkentené a szívsejtek pusztulását egy szívroham során vagy megvédené a donorszíveket.
A mesterséges intelligencia (MI) segíthet a háziorvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akiknél nagy a kockázata annak, hogy szívproblémáik lesznek.
A sebész csapata három napon keresztül összesen hét alkalommal próbálta el az eljárást, mielőtt azt elvégezte volna a páciensen.
A friss megközelítések kiemelik az egyéni kockázatértékelés, az életmódbeli beavatkozások és a gyógyszeres terápiák szerepét. Új kategória született és új célérték.
Az orvosoknak és a betegeknek nem kell többé az esti adagolást előnyben részesíteniük, a hangsúly lehet a beteg egyéni kényelmén.
Ugyan továbbra is a 140 szisztolés érték feletti minősül magas a vérnyomásnak, de mostantól három kategóriába sorolják az értékeket.
Német kutatók egy olyan gyógyszert fejlesztettek ki, amely jelentősen csökkentheti a szívroham és a stroke kockázatát.
A JERAYGO filmtabletta hatóanyaga az aprocitentán.
A mozgáshiány növeli a szívbetegségek, stroke, 2-es típusú diabétesz, demencia, valamint a mell- és bélrák kialakulásának kockázatát.
A magyar szívbetegek csupán 12 százalékánál használnak olyan eszközöket, amelyek működését távolról is lehet monitorozni, mondta Duray Z. Gábor, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián.
A klinika az első magyar vidéki centrum – és egyúttal a második magyar centrum –, amely immár rendelkezik ezzel a kitüntető címmel.
A plazma 4β-hidroxikoleszterin (4βHC) mérése alkalmas lehet a hirtelen szívhalál előrejelzésére és megelőzésére koszorúér-betegségben szenvedő férfiaknál.
Az egyre jobb gyógyszereknek és kezelési lehetőségeknek köszönhetően a betegek egyre később érik el azt az állapotot, amikor már csak egy új szív segíthet.
A szakértők szerint az új gyógyszer akár a mozgásproblémákat okozó neurodegeneratív betegségek és szívelégtelenség ellen is hatásos lehet.
A Wegovy szemaglutidot, egy glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonistát tartalmaz.
Hamarosan újabb fejlesztést jelentenek be, amely a katéteres eljárások, különösen a szívbillentyű betegségek területén jelent majd jelentős előrelépést.
Sok esetben ez az egyetlen megoldás, ha a régi koszorúér elzáródás megnyitása a szokásos irányból lehetetlen.
Az Uzsoki azon kórházak közé tartozott, ami eddig működőképes volt, de most egy alapszakmai ellátás szűnik meg határozatlan ideig.
A hetvennyolc éves, eddig súlyos mellkasi panaszokkal élő asszony két sztent beültetését követően már panaszmentesen várja a kórházból való elbocsátását.
A szakemberek a CRISPR nevű génszerkesztési eljárás révén gyakorlatilag ki tudták kapcsolni a máj PCSK9-génjét.
Egy új kutatás a különböző típusú sztatinok kumulatív dózisfüggő intenzitásának védő hatását értékelte a CVD primer prevenciójában 2-es típusú DM-ben szenvedő betegeknél.
Európában és Magyarországon is komoly egészségi kockázatokat jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek. Előbbi esetén a lakosság 37 százaléka, míg idehaza 49 százaléka veszti életét ilyen jellegű egészségügyi probléma miatt.
Számos kardiológiai eszköz beszerzése mellett egy úgynevezett hibridműtőt és egy perifériás DSA műtőt is kialakítottak.
Aa a lézeres szívmonitorokat vérnyomásmérőkkel és a járás változásait figyelő készülékekkel egészítenék ki, amivel például az Alzheimer-kór korai jeleit lehetne észlelni.
Egy egyszerű mérésből megállapítható, hogy valakinek milyenek az életkilátásai, illetve mennyire súlyos szívelégtelenségben szenved.
Az Oxfordi Egyetem kutatói olyan mesterséges intelligencia algoritmusokat használó eszközt fejlesztenek, ami segít felismerni a korai jeleket.
Az USA-ban a 65 év felettiek körében a mértéktelen alkoholfogyasztás és marihuánafogyasztás 450%-kal nőtt 2015 és 2019 között.
A szívinfarktus okozta halálozások aránya 14 százalékkal nőtt a járvány első évében, főleg a 25 és 44 év közötti felnőttek között.
Egy egyszerű vérvizsgálat előre jelezheti a progresszív szív- és vesebetegség kockázatát a 2-es típusú cukorbetegségben és vesebetegségben szenvedőknél – derül ki a Circulation folyóiratban ma közzétett új kutatásból.
Az onkológiai és kardiológiai eszközpark fejlesztésére közel 800 millió forintot nyert a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház, amelynek kardiológiai ellátási területe közel másfél millió lakost érint, tájékoztatott az egészségügyi intézmény.
A kormány a soron következő magyar uniós elnökség egyik kiemelt prioritásává teszi a kardiovaszkuláris betegségek elleni küzdelmet, közölte az egészségügyért felelős államtitkár a vasárnapi Szívünk napja című rendezvény alkalmából.
2023. szeptember 13-15. között, 2015 után immár másodszorra adott otthont Budapest a „Brano” International Symposium for Innovations and New Treatment Strategies in Heart Failure című nemzetközi szívelégtelenség szimpóziumnak, amely a Texasi Egyetem houstoni Orvostudományi Központ és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika közös szervezésében valósult meg.
A magnézium jelenléte több mint 300 enzim működéséhez szükséges, és a hiánya a legkülönfélébb tünetekkel jár 1,2.
A nőknél a légszomj, a férfiaknál pedig a mellkasi fájdalom és nyomás a közelgő hirtelen szívmegállás legjellemzőbb tünete.
Ígéretesen alakulnak azok a kutatások a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, amelyek legfőbb célja a hirtelen szívhalál megelőzését szolgáló, valamint a rákos daganatok sejtjeinek szaporodását gátló új gyógyszerhatóanyagok kifejlesztése.
Az újraindulás a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézettel való együttműködés révén lehetséges.
A Nature Cardiovascular Research folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy a szívösszehúzódásért felelős sejtekben (kardiomiocitákban) az alfa-ösztrogénreceptor alacsonyabb szintje mérsékelt szívműködési zavarokhoz és nőstény egereknél fokozott elhízáshoz vezetett, hím egerekben azonban nem.
