A vérnyomás rövid- és középtávú variabilitásának hatása a hosszú távú halálozásra: az NHANES III adatainak elemzése

Bevezetés

Korábbi kutatások a vérnyomás (BP) átlagértékére és annak halálozási kockázatra gyakorolt hatására összpontosítottak. Jelen tanulmány célja a BP-részletek variabilitásának (rövid és közepes távú) és azok halálozási kockázattal való kapcsolatának vizsgálata volt. A szerzők Bayesian hierarchikus modellezést alkalmaztak az életveszélyes kimenetelek és a BP változékonyságának összefüggéseire vonatkozóan.

Módszerek

A kutatás az NHANES III (Third National Health and Nutrition Examination Survey) adataira támaszkodott, amely 1988 és 1994 között végzett felméréseket és halálozási utánkövetéseket tartalmazott. Az összesített adatok alapján 14 654 résztvevő adatát elemezték, akiktől otthoni és klinikai BP-méréseket gyűjtöttek. Ezek a mérések között több hónap telt el, amely lehetővé tette a középtávú variabilitás vizsgálatát.

Az elemzés során a BP-variabilitást különböző időskálákon értékelték:

• Rövidtávú variabilitás: egy mérési vizit során vett többszöri mérések.

• Középtávú variabilitás: több vizit közötti BP-változás.

A statisztikai modell a részvevők szisztolés és diasztolés BP-értékeinek varianciáját, valamint ezek halálozási kimenetelekre gyakorolt hatásait elemezte, különböző demográfiai jellemzők kontrollja mellett.

Eredmények

1. Szisztolés vérnyomás (SBP):

   • A középtávú szisztolés BP-variabilitás jelentős előrejelzője volt a kardiovaszkuláris (CVD) és összhalálozásnak.

   • A szisztolés BP átlagértéke háromszor akkora hatással volt a halálozásra, mint a BP variabilitása.

2. Diasztolés vérnyomás (DBP):

   • A középtávú diasztolés BP-variabilitás kisebb, de szignifikáns hatást mutatott az összhalálozásra.

   • A rövidtávú BP-változások minimális előrejelző értékkel bírtak.

3. Framingham kockázati pontszám (FRS):

   • A BP-variabilitás hatása független volt a Framingham kockázati pontszámtól.

4. Mechanizmusok:

   • A variabilitások hátterében valószínűleg nem csupán a "fehér köpeny hipertónia" jelensége áll, mivel az otthoni és klinikai mérések közötti eltérések nem mindig korreláltak ezzel.

Következtetések

A középtávú BP-variabilitás értékelése fontos lehet a kardiovaszkuláris kockázat előrejelzésében, kiegészítve az átlagértékeken alapuló hagyományos rizikóbecsléseket. Az eredmények további kutatásokat indokolnak a BP-változékonyság klinikai jelentőségének feltárása érdekében.

Az értékelés során megállapították, hogy a BP-variabilitás szerepet játszhat az érrendszeri megbetegedések hosszú távú mortalitásának előrejelzésében. A klinikai gyakorlatban érdemes lehet rendszeres és következetes méréseket alkalmazni a pontosabb rizikóbecslés érdekében.

A tanulmány eredményei rávilágítanak arra, hogy a középtávú BP-variabilitás és a halálozási kimenetelek között szoros kapcsolat van. Ez az összefüggés még akkor is fennállt, amikor a Framingham kockázati pontszámot is figyelembe vették. A szisztolés BP-variabilitások hatását tekintve megállapították, hogy ezek az eredmények kiegészítik a korábbi kutatásokat, amelyek az átlagértékekre koncentráltak. Ezen kívül a rövidtávú BP-variabilitás hatása kevésbé volt jelentős, ami arra utal, hogy a középtávú variabilitás nagyobb klinikai jelentőséggel bírhat.

A szerzők külön hangsúlyozták a mérési bizonytalanságok szerepét, amelyeket a tanulmány Bayesian hierarchikus modellezéssel igyekezett kezelni. Ez az eljárás lehetővé tette, hogy a BP-variabilitást precízebben elemezzék, és elkerüljék a korábbi kutatásokban gyakran tapasztalt torzításokat. Ezen túlmenően az eredmények alátámasztják, hogy az otthoni és klinikai mérések közötti különbségek önálló rizikófaktorként jelentkezhetnek, amelyek mélyebb megértést igényelnek. Végül az eredmények aláhúzták a további, hosszú távú vizsgálatok szükségességét a BP-variabilitás és a kardiovaszkuláris kockázat kapcsolatának pontosabb feltárása érdekében.