Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Hosszú csipesz a végén kis, csuklósan kapcsolt befogó pofákkal.
1. más; normáltól, vagy megszokottól különböző 2. Kémiai prefixum, amelyet aminosavak esetében használunk akkor, ha az oldallánc aszimmetrikus szénatomot tartalmaz (pl. alloizoleucinok, vagy allotreoninek). (gör: allos, más)
Olyan antigén, amely egy adott species néhány, de nem minden tagjában észlelhető. Gyakran isoantigén név is ilyen értelemben használatos.
Olyan antitest, amely specifikus az alloantigénre. Néha isoantitestnek is mondják.
Ld. allochiria
Az allachaesthesia egyik alakja, amelyben az egyik lábat (végtagot) ért stimulus az ellenoldalon vált ki érzetet. Szinonima: Bamberger-jel (allo- + gör: cheir, kéz)
O. Vogt alkotta szakkifejezés, amely az agykéreg bizonyos régióit jelenti, főleg az olfactorius cortexet (szaglókéreg) és a hippocampust, amelyekben kevesebb sejtréteg található, mint az isocortexben. (allo- + lat: cortex, kéreg)
Ld.: alloploid
Olyan állapot, amelyben rendesen nem fájdalmas inger fájdalmat vált ki. (allo- + gör: odyné, fájdalom)
szexuális vonzalom másik ember iránt; vö: autoerotismus, szinonima: heteroerotismus (allo- + gör: eros, szerelem)
Syn allograft.
Olyan transzplantátum, amelynek átültetése genetikailag nem azonos, de ugyanazon fajhoz tartozó egyének között történik. Szinonima: allogén graft, homológ graft.
azonos faj különböző egyedei közötti szerv, szövet ~.
A homályos cornea szövetének kicserélése átlátszó protézissel, amely rendszerint műanyagból készül.
Bármely beszédzavar, melyet agyi károsodás okoz. (allo- + gör: lalia, beszéd)
kémiai összetételében különböző, de ugyanolyan alakban kristályosodó (allo- + gör: meros, rész)
1. A sejtek alakjának változása mechanikus ok következtében (pl. lelapulás), vagy progresszív metaplasiába való átmenet (pl. epeút sejtek májsejtekké alakulása). 2. Hasonló vegyi összetétel eltérő kristályos alak mellett (allo- + gör: morphé, alak).
Olyan terápiás rendszer, amelyben egy betegség olyan alapon kerül kezelésre, amely a betegséggel antagonista módon hat. Vö: homeopathia; szinonima: heteropathia (allo- + gör: pathos, szenvedés)
1. Egy vegyileg közömbös fémből, vagy műanyagból készült graft. 2. Egy relatíve inert idegen test, amelyet a szövetekben implantátumként használnak. (allo- + gör: plastos, alakított)
szövethiány allotranszplantációval történő pótlása
Hibrid egyedre, vagy sejtre vonatkozó fogalom, mely alatt olyan egyedet, vagy sejtet értünk, amely a kromoszómáknak két, vagy több különböző felmenőktől származó sorozatával rendelkezik. (allo- + -ploid)
alloploid állapot
Olyan alloploid, amely három, vagy több haploid kromoszóma sorozattal rendelkezik.
allopolyploid állapot
A külső környezettel kapcsolatos mentális folyamatot jelzi.
A szív ritmusában mutatkozó szabálytalanság, amely időnként ismétlődik.
A kromoszómák egyike, amely különbözik megjelenésében, vagy viselkedésében az autosomáktól, és néha egyenlőtlenül oszlik meg a csírasejtek között. Szinonima: heterokromoszóma (allo- + gör: soma, test)
Valamely enzim aktivitásának, vagy egy ligand proteinhez való kapcsolódásának befolyásolása, mely a fehérje konformációs változása nyomán jön létre, amint egy szubsztrátum vagy más effektor molekula a fehérje valamely kötőhelyéhez kapcsolódik (alloszterikus hely).
allosztériára jellemző
1. Immunglobulinokra jellemző, genetikailag meghatározott különbség antigén-tulajdonságaik tekintetében, mely ugyanazon faj különböző egyedei között mutatható ki. Ld. antitest (allo- + gör: typos, modell) 2. Fehérjék genetikailag meghatározott polimorfizmusa adott fajon belül; az egyes allotípusok kémiai tulajdonságaikat tekintve eltérőek lehetnek, azonban biológiai funkciók vonatkozásában hasonló feladattal rendelkeznek.
valamely allotípus antigén determinánsa
allograft transzplantációja; szinonima: homotranszplantáció
valamely elem egyik előfordulási alakja (gör: allo- + tropos, fordulat)
1. allotropizmussal kapcsolatos 2. személyiségi jegyek tipizálása, mások reakcióinak összehasonlításával
Bizonyos elemek előfordulása több alakban, amelyek jelentős mértékben különböznek fizikai tulajdonságaikat tekintve (pl. szén vonatkozásában: grafit és gyémánt) (allo- + gör: tropos, fordulat)
(2,4,5,6-pirimidinetetron) Húgysav oxidációs terméke, mely kísérleti állatokban hypoglycaemiát idéz elő inzulin felszabadításával; ezt későbbiekben hyperglycaemia követi, melynek oka a Langerhans-szigetek károsodása (alloxán diabetes).
Két molekula alloxán kondenzációs terméke, mely redukálószer jelenlétében képződik; szintén diabetogén hatású.
purin bázisok jelenléte a vérben (alloxán + gör: haima, vér)
purin vegyületek jelenléte a vizeletben (alloxán + gör: ouron, vizelet)
A lupus vulgaris papularis elváltozásának leírására használt elnevezés, amint a csomók a diaszkópos vizsgálat során megjelennek.
1. szinonima: aphasia 2. mentális elégtelenség, dementia következtében kialakult beszédképtelenség (gör: a-, fosztóképző + logos, beszéd)
haj elvesztése; szinonima: kopaszság (gör: alopekia, róka rühesség nevű betegség)
alkalikus foszfatáz
(α) 1. Első betűje a görög ábécének, számos tudományág osztályozásának első tagja. 2. Bunsen-féle szolubilitási koefficiens jele 3. kém: A szorosan összetartozó vegyületekből álló sorozat első tagját jelzi. A karboxil-csoporthoz legközelebb álló tag jelzése, aromás szubsztituens egy alifás láncon, vagy a kémiai kötés irányát fejezi ki, ha az a nézőtől távolra esik. 4. az alpha részecske rövidítése 5. kém: Az optikai rotáció szögének, ill. a disszociáció fokának szimbólumát is jelenti. Prefixum alpha: ld. a specifikus kifejezéseknél.
alfa-részecske Két neutronból és két protonból álló (2e+) pozitív töltésű p. Magas atomszámú (82 és annál nagyobb tömegszámú) instabil izotópok magjából energetikai okokból kiszabaduló p. Azonos a hélium nucleusával.
Amyotrophiás lateralsclerosis
Syn láb.
A harántcsíkolt izmokat beidegző utolsó motoros n.-ok; megkülönböztetésképpen a motoros kéreg felső motoros n.-jaitól, melyek a pyramis pálya és a tractus corticospinalis alkotásában vesznek részt. Ld motoros n.
alanin-aminotranszferáz
Olyan vegyület, amelynek hatására érzéskiesés jön létre, és a beteg öntudatlanná válik.
