Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Egy csőszerű betüremkedés a bőrön, amelyből a haj szára kiemelkedik és amelybe egyben a faggyúmirigy is nyílik. A tüszőt az epidermalis eredetű sejtes belső és külső a dermisből származó fibrosus hüvely által burkolt gyökérhüvely béleli. Syn folliculus pili.
A szén-dioxid bomlásának elősegítése a haemoglobin oxigenizációja által.
féléletidő lásd half-life.
felező rétegvastagság Egy adott abszorbeáló anyag (pl. alumínium) azon vastagsága, amely egy sugárnyaláb intenzitását a kiindulási érték felére csökkenti. lÁsd mÉg filter.
Valamely halogén elem sója.
A lehellet bűzös szaga. (L. halitus, lehellet + G. -osis, állapot)
Lehellet, kigőzölgés. Kiáramlott gáz, mint pl. a kilélegzett levegő vagy a vízgőz. (L. fr halo, lélegezni)
A hang érzékelésének képessége; hang érzékelése (szemben a vibrációval). SYN -acusis (2), auditio.
A hangok, a szavak, a zene felfogásának képtelensége, amelyet temporalis lebenyben lévő elváltozások okoznak.
Halláskárosodás. A hangérzékelés képességének csökkenése; az enyhe fokútól a teljes süketségig terjedhet. Ld. süketség.
1. Syn a n. opticus véredényei által alkotott c. 2. Syn areolaris vénás plexus.
Az a terület, melyet a musculus trapezius alsó határa, a musculus latissimus dorsi és a scapula medialis széle vesz körül. Ezen a területen az izmok hiánya lehetővé teszi, hogy a légzési hangokat sztetoszkóppal tisztán észleljük.
A középfülben elhelyezkedő kis csontok egymáshoz ízesülve láncot alkotnak, ami a hangot a dobhártyától az ovális ablakhoz vezeti. Syn ossicula auditus.
Elektronikus erősítő készülék, melyet arra terveztek, hogy a hangot hatékonyabban juttassa a fülbe; mikrofonból, erősítőből és vevőkészülékből áll.
A Corti-szerv hámjában található, apicalis végükön csillószőrt (stereociliat) hordozó hengerhámsejtek.
A hallósejtek szabad felszínén található csillók.
Valamely tárgy vagy esemény szubjektív észlelése úgy, hogy ilyen inger vagy szituáció valójában nincs jelen; lehet látási, hallási, szaglási, ízlelési vagy tapintási. (L. alucinor, gondolatban kóborolni)
A gondolkodást megváltoztató kémiai anyag, gyógyszer vagy ágens, különös tekintettel azokra a kémiai anyagokra, amelyeknek legfontosabb farmakológiai hatása a központi idegrendszerre irányul; normális egyénekben látási vagy hallási hallucinációkat, deperszonalizációt, érzékelési zavarokat és a gondolkodási folyamatok zavarait váltják ki. (L. alucinor, gondolatban kóborolni + G. -gen, okozó)
Rendszerint organikus eredetű pszichoszindróma (pl. alkoholos h., melyet többé-kevésbé állandó hallucinációk jellemeznek)
A láb öregujjával (hallux) kapcsolatos.
Nagyujj, öregujj. A láb első ujja. (A latin hallex (hallic-), nagy ujj módosított latin szava.)
Udvar, koszorú. 1. A discus nervi optici-t körülvevő vöröses-sárga gyűrű, amely a szaruhártya-gyűrű kiszélesedésének köszönhető, ami láthatóvá teszi a mélyebb struktúrákat. 2. Gyűrű alakú fényudvar egy fényes test körül, vagy depigmetált gyűrű egy anyajegy körül. Syn ~ naevus. 3. Syn areola (4). 4. Kör alakú fémszalag, amely szegecsekkel a koponyához erősítve annak rögzítését szolgálja. (G. halos, csépelés olyan szérűn, amelyen az ökrök egy kör alakú területet letapostak; a Nap vagy a Hold körüli fényudvar)
Jóindulatú, néha többszörös melanocytás naevus, melyben egy központi barna anyajegy elfajulása és az azt körülvevő egynemű depigmentált zóna, vagy halo figyelhető meg.
"Glória" effektus. (1) a gyógyítási folyamat során a gyógyító modorának, figyelmének és törődésének (általában jótékony) hatása a betegre, függetlenül az egészségügyi beavatkozás vagy szolgáltatás fajtájától; (2) a megfigyelt személy (tanulmányozottól eltérő) jellemzőinek megfigyelőre tett hatásának eredménye a megfigyelésre; vagy pedig a megfigyelő előző eredményekről való tudomásának, illetve emlékeinek befolyása.
A klór-csoportba tartozó elem (fluor, klór, bróm, jód, asztácium); a halogének egyértékű savakat képeznek a hidrogénnel és hidroxidjaik (a fluorid kivételével) szintén egyértékű savak. (G. hals, só + -gen, képző)
Halogének (főleg bromidok és jodidok) fogyasztása vagy injekciója következtében fellépő bőrelváltozás. (halogen + G. derma, bőr)
A vörösvérsejt diffrakciós (fényelhajlásos) udvarának mérésére használt eszköz. Azon a meggondoláson alapul, hogy vészes vérszegénységben a nagy erythrocyta udvara kisebb, mint a normális sejté; a normális méretű, homályos és szintelen halo másodlagos anaemiára jellemző.
1. Olyan mikroorganizmus, amely növekedéséhez magas sókoncentrációt igényel, vagy az növekedését fokozza. (G. hals, só + philos, szerető) 2. A növekedéshez magas sókoncentrációt igénylő.
Humán anti-egér antigén
Lokalizált fejlődési zavar, amelyet az adott területen normálisan is jelen levő szövetek abnormális elrendeződése és/vagy kombinációja jellemez. (G. hamartion, testi hiba)
Differenciálatlan anaplasticus sejtekből álló malignus tumor, mely feltételezhetően egy hamartomából indul ki. (hamartoma + blastoma)
Olyan fokális malformatio, mely makro- és mikroszkóposan egyaránt daganathoz hasonlít, azonban hibás fejlődés okozza valamely szervben. Az adott helyen normálisan is jelen levő szöveti elemek abnormális elrendeződéséből áll, vagy pedig valamelyik elem abnormális aránya jellemzi. Fejlődésük és növekedésük gyakorlatilag azonos mértékű a normális szöveti alkotóelemekével, és így nem okoznak kompressziót a szomszédos szöveteken (a neoplasmákkal ellentétben). (G. hamartion, testi hiba, + -oma, tumor)
Hamartomával kapcsolatos.
Hamburger-szabály Ha a vér savas kémhatású, az albumin és a foszfátok a vörösvértestekből a szérum felé mozognak, a kloridok a szérumból a sejt belseje felé. Lúgos kémhatás esetén ennek fordítottja játszódik le.
Hamilton-féle 17 tételes depresszió-kérdőív pontszáma
Horog alakú; unciformis. (L. hamulus, q.v.)
gen. és pl. hamuli Horogszerű struktúra. (L. hamus horog)
érzelmi állapot ingadozása az euphoria és depresszió között
a hangulat megváltozásával járó mentális betegségek csoportja, amit teljesen vagy részben egy mániás vagy depressziós szindróma kísér, és más testi vagy mentális betegség nem áll a háttérben. A hangulat egy hosszabb ideig tartó érzelem, ami a testi életet színessé teszi, általában az emelkedett hangulatot és depressziót foglalja magába. például: mániás epizód, major depresszív epizód, bipoláris zavarok, depresszió
A baktériumok ostor-antigénjeinek elnevezésére használt szakkifejezés. Ld. H antigén. (Ger. lélegzet)
Az elfelejtés elmélete, mely azon a premisszán alapszik, hogy egy engramm vagy emlékezési nyom idővel fokozatosan elmúlik, ha közben nem használják.
Fájdalom vagy különleges kellemetlen érzet fellépése egyszerű érintés hatására. (G. haphe, érinteni, + algesis, érzet vagy fájdalom)
haplo-. Egyszerű, egyedüli. (G. haplous)
A spermiumban és a petesejtben levő kromoszómák számát jelöli, ami fele a somaticus (diploid) sejtek kromoszómaszámának. Az ember h. kromoszómaszáma 23. (G. haplos, egszerű, + eidos, megjelenés)
Funkcionális komplex, melyet egy apoprotein és a prosztetikus csoport alkot, amelyek együttesen felelősek a biológiai aktivitásért.
A haploszkóppal kapcsolatos.
1. Egy egyed genetikai konstitúciója egy allélpár valamelyik tagjára nézve; két egyed haplotípusa megegyezik (jóllehet genotípusa különböző), ha megegyeznek az allélpár egyik tagját illetően, de különbőzőek a pár másik alléljára nézve. 2. IMMUNGENETIKA A fenotípus azon része, amit szorosan kapcsolt gének olyan csoportja határoz meg, amelyeket az egyén valamelyik szülőtől örökölt (vagyis a kromoszómapárnak ugyanazon tagján találhatók). Az emberi fő hisztokompatibilitási komplex 4 ismert lókuszból áll (A, B, C és D), amelyeknek több mint 50 alléljuk van. Hasonlóképpen, az IgG1, IgG2, IgG3 és IgA2 immunglobulin alosztályok allotipikus antigénjei (markerei) olyan kombinációkban fordulnak elő, melyek egy egységet képeznek és csaknem mindig változatlan formában adódnak át az utódoknak; az ezeket a haplotípusokat meghatározó allélok nem kapcsoltak azokhoz, amelyek a ? és ? láncok antigénjeit meghatározzák. (haplo- + G. typos, benyomás, modell)
Olyan molekula, amely egymagában képtelen antitestek termelését kiváltani, kapcsolódhat azonban egy carriernek nevezett nagyobb antigén molekulához. Syn inkomplett antigén. (G. hapto, odaerősít, megköt)
A tapintásérzéssel foglalkozó tudomány. (G. hapto, megfogni, tapintani)
Az α-2 globulinok közé tartozó fehérjecsoport az emberi serumban. Nevüket arról a képességükről kapták, hogy képesek kötődni a haemoglobinhoz. A különböző típusok egy polimorf rendszert képeznek, az α és a β polipeptid láncokat különböző genetikai lókuszokon elhelyezkedő gének kódolják. (G. hapto, megragadni + haemoglobin)
