Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Levegő és vér felgyülemlése a mellhártya üregében. Syn pneumohaemothorax. (haemo- + G. pneuma, levegő, + thorax)
Vérképzés. A különböző típusú vérsejtek és egyéb alakos elemek képződésének és fejlődésének folyamata. Syn haematogenesis, haematopoesis, haemogenesis, sanguificatio. (haemo- + G. poiesis, képzés)
Vérképző. A vérsejtek képződésével kapcsolatos. Syn haematogenicus (1), haematogenosus, haematoplasticus, haematopoeticus, haemogenicus, haemoplasticus, sanguifacient.
Azon néhány glikoprotein faktor egyike, amelyek az egyes haemopoesisben szereplő őssejtek túlélését, megújulását, szaporodását és a differenciálódását szabályozzák. Két csoportra, interleukinekre (IL) és kolónia stimuláló faktorokra (CSF) oszthatók.
Syn haematoporphyrin.
Olyan antitest, amely kapcsolódik az erythrocytákból származó oldékony antigén természetű anyagokhoz és precipitálja azokat.
Egy fém-porfirin vegyülethez kötődő fehérje (pl. cytochrom, myoglobin, kataláz).
Vérköpés. A tüdőből vagy a hörgőkből származó vér űrítése a köpetben, tüdő- illetve hörgővérzés következtében. (haemo- + G. ptysis, köpés)
Gerincvelői vérzés. Syn haematorrhachis.
Vérzés. 1. Vér kilépése a sérült vagy ép érfalon keresztül. 2. A vérzés folyamata (vérezni). (G. haimorrhagia, fr. haima, vér, + rhegnymi, szétrepedni)
Vérzéssel kapcsolatos vagy azzal jellemzett.
A placentaban lévő erek endotheliumanak és mediajanak hyperplasiaja thrombosissal, valamint a vörösvértestek fragmentatiojával és diapedesisével, mely fejlődési rendellenességeket vagy halvaszülést okoz.
Makroszkópos haematuriaval járó c., melyet általában a hólyagnyálkahártya kémiai vagy egyéb károsodása (kemoterápia, besugárzás) idéz elő.
Vért vagy betokolódott vérömlenyt tartalmazó c. Syn haematocele (1), haematocysta.
spirocheta fertőzés következtében kialakult krónikus ~, másnéven bronchospirochetosis.
Hasi görcsökkel, véres hasmenéssel járó, láztalanul zajló colitis, melyet feltehetően az E. coli valamely törzse okoz és spontán gyógyul.
vérzéses forma, 15%-ban fordul elő, prognózisa ez előzőnél rosszabb.
akut vérzést követően alakul ki, hypotensio, tachycardia, sápadt, hideg bőr és oliguria kíséri.
a necrotikus terület körüli erekből származó vérzésből fakadó ~.
Haemorrhagiás toxinok. Bizonyos állati mérgekben és növényi eredetű mérgező anyagokban található toxinok, pl. a csörgőkígyó mérge és a ricin. A haemorrhaginok a kapillárisok és a kiserek endothelsejtjeinek elfajulását és lysisét okozzák és ezáltal számos kis vérzést eredményeznek a szövetekben. (haemorrhage + -in)
Aranyér, aranyeres csomó, nodus haemorrhoidalis. Az aranyerességet kialakító duzzanatok vagy varixok valamelyike.
Az aranyerességgel kapcsolatos.
Aranyér-eltávolítás. Az aranyeres csomók sebészi eltávolítása; az aranyeres szöveteket általában élesen preparálva metszik ki vagy az aranyeres kötegek alapjánál rugalmas lekötést alkalmaznak, ami ischaemiás necrosist és végső soron az aranyér leválását okozza. (haemorrhoids + G. ektome, kimetszés)
Syn haematosalpinx.
Sárga vagy barna fehérje, amely a haematin phagocytákban történő megemésztődésekor keletkezik. A legtöbb szövetben megtalálható, különösen a májban; ha nagyobb mennyiségben fordul elő, a Perl-féle berlini-kék festékkel kékre festődik. (haemo- + G. sideros, vas, + -in)
Haemosiderin felhalmozódása a szövetekben, főleg a májban és a lépben. Ld. haemochromatosis. (haemosiderin + -osis, állapot)
Vér megjelenése az ondóváladékban. (haemo- + G. sperma, mag)
Pangás, véralvadás. 1. A vérzés abbamaradása. 2. A keringés leállása a test valamelyik részén. 3. A vér pangása. (haemo- + G. stasis, leállás)
Vérzéscsillapító anyag, érfogó, "kocher". 1. Olyan anyag, amely megállítja a vér kiáramlását egy nyitott érből, akár kémai, akár mechanikai úton. 2. Egy eszköz, amely a vérző ér összenyomásával megállítja a vérzést.
Vérzéscsillapító. 1. A vér erekből történő kiáramlását megállító. 2. Vérzésellenes, antihaemorrhagiás.
Transzfúziós kezelés. Egy betegség kezelése vér vagy vérkészítmények alkalmazásával (transzfúzió).
Vérmell. Vér a mellüregben.
1. A vér károsodását okozó. 2. haemolyticus. Syn haematolyticus.
Vérméreg. Bármely anyag, ami a vörösvérsejtek pusztulását okozza, ideértve a különböző haemolizineket is; általában a biológiai eredetű anyagokra használják, elválasztandó őket a kémiai eredetűektől. Syn haematotoxin.
Azokkal a mechanizmusokkal kapcsolatos, amelyekkel a vérsejtek (elsősorban a vörösvérsejtek) felszínén vagy azok belsejében lévő anyagok vonzzák a phagocyta sejteket; az utóbbiak iránytváltoztatnak és a haemotróp sejtek felé vándorolnak. Syn haematotróp. (haemo- + G. tropos, irány (vagy trope, fordulás)
Az embryot ellátó tápanyagok, amelyeket méhlepényes emlősökben az anyai vér szállít. Vö. embryotroph. (haemo- + G. trophe, étel)
Vér jelenléte a középfülben.
Syn kooximéter.
A vér spektrofotometriás elemzése a haemoglobin oxigén-telítettségének (szaturációjának) és a dyshaemoglobinok (pl. karboxihaemoglobin, methaemoglobin) mennyiségének meghatározása céljából.
hidroxietil-keményítő
A vizeletűrítés megindindításának képtelensége vagy akaratlan késleltetése.
Syn XII. ~.
trichofóbia A szőrtől való félelem, trichophobia, trichopathophobia.
hajas ~. AIDS-betegek nyelvén vagy szájnyálkahártyáján megjelenő enyhén kiemelkedő, bordás vagy ,,hajas" felszínű fehér elváltozás. Egészséges egyénben az Epstein-Barr-vírus által okozott elváltozás ritkán elrákosodik, AIDS-betegekben a rosszindulatú elfajulás veszélye nagyobb.
hajas sejtes ~. ritka, általában krónikus betegség, melyben hajas sejtek proliferálódnak a reticuloendothelialis rendszerben és a vérben.
1. Syn pilus (1). 2. A labirintusszervben található hallósejtek és más érzéksejtek finom szőrszerű nyúlványai. Ezeket hallószőröknek illetve érzékszőröknek stb. nevezik. Syn thrix (A.S. haer)
1. Szőrös, vagy szőrszerű. 2. Szőrrel v. hajjal borított, ld. hirsutismus. Syn pilosus.
Közepes méretű, reticuloendothelialis sejtekhez hasonló leukocyták, felszínükből számos cytoplasma nyúlvány ("szőr") emelkedik ki. Feltehetően a B-lymphocyták egyik fajtája, mely elsősorban hajas-sejtes leukaemiaban fordul elő.
Hajlabda cysta. Syn trichodiscoma.
A szilánkok nem különülnek el, a törésvonal hajszál szerű. Gyakori a koponyán. Syn capillaris ~.
