Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
A gyomorszekrécióval és motilitással kapcsolatos elektromos jelenségek regisztrálása.
Az elektrogastrográf segítségével nyert regisztrátum.
1. Elektromos jelenség által papíron vagy filmen létrehozott regisztrátum. 2. ELEKTROFIZIOLÓGIA Közvetlenül a felszínről végzett regisztrálás unipoláris vagy bipoláris elvezetésekkel.
Vérzés megszüntetése elektrokauterizáció útján. (elektro- + G. haima, vér, + stasis, megállni)
Immunkémiai módszer, mely az elektoforetikus szeparációt immundiffúzióval kombinálja, a vivőanyagba kevert antitest révén.
A szíven áthaladó és annak összehúzódását előidéző elektromos potenciálkülönbségek regisztrálására szolgáló műszer.
1. A szív elektromos működésének (ingerképzés és -vezetés, a pitvarok és kamrák depolarizációja és repolarizációja) regisztrálására szolgáló módszer. 2. Az elektrokardiogramok tanulmányozása és értelmezése.
A szív működése közben keletkező elektromosság grafikus regisztrálása elektrokardiográfiás műszer segítségével. (elektro- + G. kardia, szív, + gramma, rajz)
1. Magas frekvenciájú áram lokalizált szövetbe juttatására szolgáló eszköz. 2. Fém kauterizáló eszköz, melyet elektromos árammal hevítenek.
Kauterizáció magas frekvenciájú áram szövetbe juttatásával vagy elektromos úton felhevített fém segítségével.
Olyan kémiai reakciókra és az azokban szereplő mechanizmusokra vonatkozik, melyekben az elektromosság szerepet játszik.
Elektromos gége, műgége. Syn arteficialis larynx.
Bármilyen vegyület, mely oldatban vezeti az elektromosságot és az elektromos áramtól felbomlik (elektrolizálódik); ionizálható anyag oldatban. (elektro- + G. lytos, oldható)
Elektrolízis által okozott vagy arra vonatkozó.
Só vagy más kémiai vegyület bontása elektromos áram segítségével. 2. Bizonyos szőrtüszők kiírtása galvánárammal. (elektro- + G. lysis, felbontás)
A szívben az elektromos aktivitás fennmaradása, amihez azonban nem társul a mechanikus összehúzódás. Gyakran szívruptura jele.
A T hullám végétől a következő Q hullám kezdetéig tartó periódus.
Szövetek szétválasztása nagyfrekvenciájú áram lokális alakalmazásával, fémeszköz vagy tű segítségével. Ld elektrokauterizáció.
1. Az izomban keletkező elektromos aktivitás regisztrálása diagnosztikus célokra; mind felszíni, mind tűelektródák használatával. 2. Összefoglaló kifejezés az EMG laboratóriumban végzett összes elektrodiagnosztikus tevékenységre, beleértve nemcsak a tűelektródás vizsgálatokat, hanem az idegvezetéses tanulmányokat is. (elektro- + G. mys, izom, + grapho, írni)
Az izomműködéssel kapcsolatos elektromosság grafikus megjelenítése.
A negatív töltésű szubatomikus részecskék egyike, amik a pozitív töltésű mag körül oszlanak el és vele együtt alkotják az atomot. Tömegüket a proton tömegének 1/1836,15-ának becslik. Ha radioaktív anyag magjából emittálódnak, az elektronokat β-részecskének hívjuk. (elektro- + -on)
Fájdalommal szembeni érzéketlenség létrehozása elektromos áram segítségével.
Negatív elektromossággal töltött vagy azzal kapcsolatos; olyan elemre vonatkozik, melynek töltéssel nem rendelkező atomjai hajlamosak az ionizációra elektronok felvételével és így anionokká válnak (pl. oxigén, fluor, klór).
Syn elektrodiagnózis (2).
Perifériás idegben végbemenő változások mérésére szolgáló módszer, mely az izom elektromyográfiás vizsgálatát az izmot ellátó idegtörzs elektromos ingerlésével kombinálja.
Az elektronnak 1 Volt potenciálja által átadott energia, mely egyenlő 1,60218 x 10-12 erg-el a CGS-rendszerben vagy 1,60218 x 10-19 joule-al az SI-rendszerben.
A nystagmográfia egy módszere, mely az elektro-oculográfián alapszik; bőrelektródákat helyeznek a külső szemzugokhoz a horizontális, valamint mindkét szem alá és felé a vertikális nystagmus regisztrálásához. (electro- + nystagmus + G. grapho, írni)
Olyan oculográfia, melynél a szemek melletti bőrre helyezett elektródák a szemgolyók elülső és hátsó része közötti potenciál változásait méri a szemmozgások közben; érzékeny elektromos teszt a retina pigment epithelium rendellenes működésének megállapítására.
Illat hatására a szaglóhám felszínén létrejövő elektronegatív potenciál-hullám.
1. Szerves reakcióban szereplő, elektron-vonzó atom vagy reagens. Vö. nucleophil. 2. Elektrophil anyaggal kapcsolatos. (elektro- + G. philos, kedvel)
A retinalis működési áram regisztrálása és tanulmányozása.
A retinában megfelelő fényinger hatására keletkező működési áramok regisztrátuma. (electro- + retina + G. gramma, leírt)
Szövetek szétválasztása elektrokauteres késsel. (electro- + L. scissio, hasadás, eredete: scindo, hasítani)
Ld elektroshock terápia.
Elmebetegségek kezelésére szolgáló eljárás, melynek során az agyon át vezetett elektromos árammal görcsöket váltanak ki. Syn elektroconvulsiv ~.
Növényi vagy állati protoplasma reakciója anódra vagy katódra. Ld tropismus. Syn elektrotropismus. (elektro- + G. taxis, szabályos elrendezés)
Elektromosság használata betegség gyógyításában.
Ideg- vagy izomsejt ingerelhetőségének és vezetési képességének megváltozása állandó elektromos áram hatására. (elektro- + G. tonos, feszültség)
Elektrotónusra vonatkozó.
Syn elektrotaxis. (elektro- + G. trope, fordulás)
1. Olyan anyag, mely csak egyféle atomból áll, azaz olyan atomokból, melyeknek atom(proton)száma azonos, ezért nem bontható két vagy több elemre és kémiai tulajdonságait csak valamilyen más elemmel való egyesülés vagy a protonszámot megváltoztató nukleáris reakció változtathatja meg. 2. Oszthatatlan szerkezet vagy entitás. 3. Funkcionális entitás, gyakran külsődleges, baktériumon kívüli, mint pl. egy extrakromoszomális elem. (L. elementum, csökevény, kezdet)
elemi részecskék (1) SZIN platelet. (2) A mitokondrium cristájának mátrikus felszínén elhelyezkedő egységek egyike. A p-k összefügghetnek az elektrontranszport rendszerrel.
Vérszemcse része vagy haemoconia.
Olaj. Ld oleo-. (G: elaion, oliva olaj).
A bőr és a bőr alatti szövetek hypertrophiája és fibrosisa, különösképpen az alsó végtagokon és a genitaliakon, a nyirokerek hosszantartó elzáródása következtében, mely leggyakrabban a Wuchereria bancrofti és a Brugia malayi nevű fonalférgekkel való, évekig tartó infekció következtében jön létre. (G. eredete: elephas, elefánt)
Elephantiasisra vonatkozó.
A normális rágáshoz szükséges occlusio.
Fiziológiás ~. Egy szerv vagy testrész méretének átmeneti megnövekedése a természetes módon megnövekedett funkció ellátására.
(1) Spencer elképzelése szerint a protoplazma elemi (hipotetikus) vitális ~e. (2) Egy szerv azon legkisebb ~e, mely képes a funkciót ellátni; pl. a renalis tubulus.
Emelő. 1. Besüllyedt részek kiemelésére szolgáló eszköz, mint pl. koponyatörésnél a benyomódott csontdarab kiemelése vagy szövetek kiemelése. 2. Olyan fogak és foggyökerek kimozdítására és eltávolítására szolgáló eszköz, melyeket a fogó pofáival megragadni nem lehet vagy a fog és a gyökér kilazítására alkalmas, a fogó használata előtt. (L. e-levo, múlt idejű melléknévi igenév: -atus, felemelni)
