Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
fogpulpa A fogüreget kitöltő lágyszövet, amely a kötőszövetben húzódó véredényekből, idegekből és nyirokerekből, valamint egy perifériás odontoblast rétegből áll, amely képes a dentin belülröl történő pótlására. SZIN pulp, tooth p.
A fejlődő állkapocsban az enamel-testbe a csúcs felé kötőszövetből álló bedomborodás alakul ki, amelynek külső rétegéből speciális oszlopos sejtek, odontoblastok alakulnak ki, későbbiekben a fog dentinállományát hozzák létre.
Hornyolt, rovátkolt, fogazott. (L. dentatus, fogazott)
Fogászat. Egészségtudomány, amelybe az oralis-facialis komplexus fejlődéstana, anatómiája, élettana és patológiája, valamint az e területen végzett megelőzés, diagnózis, illetve a deformitások, a betegségek, a traumák kezelése tarozik. Syn odontológia.
A dens (fog) többesszáma. (L)
Ld dent-.
1. Syn endolith. 2. Kemény, felületen levő fogszerű nyúlvány. (L. denticulus, kis fogacska)
Fogkrém, illetve minden fogtisztítás céljára alkalmazott készítmény, pl. fogpor, fogpaszta, fogkrém, fogöblítő szájvíz. (L. dens, fog, + frico, dörzsöl)
Impactálódott vagy beágyazódott fog koronáját övező csökevényes zománchámból kiinduló odontogen c. Syn follicularis c. (2).
Fogból eredő vagy foggal kapcsolatos, mint d. cysta. (denti- + L. gero, hordoz)
A fogakhoz és az ajkakhoz kapcsolódó. (denti-+ L. labium, ajak)
A fogakkal és a nyelvvel kapcsolatos. (denti + L. lingua, nyelv)
A fog kemény állománya. Kalcifikálódott szövet, de keménysége nem éri el a zománcét, viszont a cementét meghaladja. Mintegy 20%-a szerves matrix, főleg kollagén, de tartalmaz valamennyi elasztint és mukopoliszacharidot is. Anorganikus részében (70%) főleg hidroxiapatitot találunk és bizonyos mennyiségű karbonát, magnézium, valamint fluorid is részt vesz alkotásában. A dentint sok keskeny tubulus járja át a pulpaüregtől kifelé indulva, a tubulusokban az odontoblastok nyúlványai találhatók. Syn dentinum. (L. dens, fog)
A fogak veleszületett rendellenessége, amely mind a tejfogakat mind a maradandó fogakat érinti. Megtekintéskor a fogak színe normális, de röntgenvizsgálattal feltűnik, hogy gyökerük igen rövid, a pulpa kamra és a csatorna elzáródott, a fogak mozognak, majd kihullanak.
Syn canaliculi dentales.
A dentin érzékenysége vagy fájdalma. (dentin + G. algos, fájdalom)
Dentinnel kapcsolatos.
A fogak dentinjével és cementállományával kapcsolatos.
Az a felszín, ahol a fogkorona dentin- és zománcrétege kapcsolódik.
A fogak dentin és zománcállományával kapcsolatos. Syn amelodentinalis.
A fogfejlődés során a dentinképződés folyamata. (dentin + G. genesis, képződés)
1. Dentinre emlékeztető. 2. Syn dentinoma. (dentin + G. eidos, emlékeztet)
Ritka benignus odontogen daganat, mikroszkóppal a fibrosus stromában dysplasiás dentin és epithel szálak láthatók. Syn dentoid (2). (dentin + G. oma, daganat)
Syn dentin. (L. dens, fog)
Fogat hordozó. (dens + L. pario, szül)
Fogazat, fogzás. A természetes fogak jelenléte az állkapocs fognyúlványában. Egyaránt lehetnek tej- és maradandó fogak, melyek vegyesen is előfordulhatnak. (L.)
Ld dent-.
Általában az alveolaris csontnak közvetlenül a fog mellett levő részét jelöli, de használják a fog és az alveolus egységének jelzésére is.
dendritnyúlvány SZIN dendrite.
Természetes fogak vannak a szájban.
1. Fogmű. A hiányzó fogak és a mellettük levő szövetek mesterséges pótlása. 2. néha az állatok fogsorára alkalmazott kifejezés.
Magjától megfosztott.
A denudatio kivitelezése.
A védő rétegtől megfosztó, meztelenné tevő. Az epitheliumnak az alatta levő szövetekről való eltávolítása. (L. denudo, meztelenít)
Pszichológusok és gyermekgyógyászok által használt mérték, melynek segítségével a gyermek születésétől serdülőkoráig, bármely életkorban vizsgálják a fejlődést, az intellektuális és motoros készséget, valamint a szociális érettséget.
Syn denzitométer (1). (L. densitas, sűrűség + G. metron mérő)
1. Sűrűség. Egy anyag sűrűsége, kompaktsága. A tömeg viszonya a térfogathoz, az SI rendszerben rendszerint g/cm3 alakban kifejezve. 2. Egy adott felületen vagy adott idő alatt térfogategységére vonatkoztatva az elektromosság mennyisége. 3. A radiofizikában a fényre bekövetkező átlátszatlanság, illetve egy exponált röntgenfilm vagy fotográfiai film opacitása. A film annál sötétebb, minél nagyobb a mért denzitás. 4. A klinikai radiológiában a filmen a kevésbé exponált terület megfelel a nagyobb röntgensugár elnyelés opacitásának. Minél több fényt enged át a film annál nagyobb a vizsgált szerv denzitása. Ez nem mond ellent az előbbi meghatározásnak, mivel az egyik esetben a film, a másik esetben a vizsgált szerv denzitásáról van szó. (L. densitas, sűrűség)
1. A folyadék sűrűségét mérő műszer. Syn denziméter. 2. A relatív zavarosságot mérő műszer, mely ezáltal követni képes a baktériumok szaporodását, valamint a tápanyagok mikrobiológiai esszé vizsgálatára, antibiotikum érzékenység megállapítására, fág vizsgálatra, stb. alkalmas. 3. Anyagok sűrűségének mérésére szolgáló műszer (pl. elektroforézissel vagy kromatográfiával szétválasztott fehérje frakciók), amely fényelnyelést vagy visszaverődést alkalmaz. 4. Elektronikus eszköz, amely megállapítja a röntgensugárnak kitett filmek elsötétedési fokát, és ezáltal a film érzékenységének értékelésére, tehát a film sensitometriai ellenőrzésre, a csontdenzitás- (csont denzitometria), illetve a vonalas terjedés mérésére (mikrodenzitométer) szolgál. (L. densitas, sűrűség + G. metron, mérés)
Olyan eljárás, amelyben a sűrűség megállapítása denzitométer alkalmazásával történik.
A csont ásványianyag tartalmának eltávolítása. Syn decalcificatio. (L. de-, fosztóképző + os, csont + facio, csinál)
Egyike a négy jelentős DNS nukleozidnak (a többiek: deoxiadenozin, deoxicitidin és timidin). A purin-nukleozid foszforiláz hiányban szenvedő betegekben felgyülemlik.
a személy passzívan átengedi a döntés felelősségét másoknak.
Függőség. Azon feltétel vagy minőség, amely kifejezi valakinek egy másik emberre gyakorolt befolyását, illetve olyan személy, aki egy másik személynek alárendeltje vagy gondoskodni köteles egy másik egyén speciális szükségletéről. (L. dependeo, függeni valamitől, valakitől)
Elszemélytelenedés. Olyan állapot, amelyben az illető elveszti saját azonosságának érzését akár családtagjaival, akár idegenekkel szemben, illetve elveszti saját személyének valóság-érzetét.
A pigmenttartalom részleges vagy teljes elvesztése. Ld achromia (1).
Szőrzetet eltávolít. Vö. epilál. (L. depilo szőrtelenít)
Syn epilatio.
1. Syn epilator (1). 2. A szőrzet kihullását eredményező hatóanyag.
A polaritás irányának megszüntetése, neutralizálása vagy megváltoztatása.
Ezen enzim katalizálja egy makromolekuláris vegyület egyszerűbb összetevőkre történő hidrolízisét. Ld nukleáz.
