Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
lerakódás
1. Felülről lefelé lapított. 2. A normális szint alatti vagy a környezeténél lentebb levő. 3. A normális funkcionális érték alatti. 4. Levert, rosszkedvű.
1. A funkcionális szint csökkenése. 2. Egy üres vagy alacsonyabb terület. 3. Egy rész lefelé vagy befelé mozdulása. 4. Időleges szellemi állapot vagy krónikus mentalis zavar, amelyben a beteg szomorúságot, elhanyagoltságot, reménytelenséget, csekély önbecsülést, önmarcangolást érez. Mindezekhez pszichomotoros visszafogottság néha izgatottság társul. Megszakítja társadalmi kapcsolatait, vegetatív működése (étvágya, alvásigénye) csökken. Syn dejectio (1). (L. depressio, lenyomottság)
Együtt járhat, de nem kötelezően a dura mater és az agykéreg sérülésével.
1. Olyan izom, amely a szervezet egyik részét lelapítja vagy leszállítja. 2. Bármi, ami deprimálja vagy visszafogja a funkcionális aktivitást. 3. Olyan szerkezet vagy eszköz, amely a műtét vagy a vizsgálat idején bizonyos struktúrákat félrenyom, illetve eltart. (L. deprimo, part. pass. perf. depressus, lenyom)
Érzékelő, sensoros ideg~, melyeknek bizonyos artériák falában nyomásérzékeny végkészülékük van, amelyet a vérnyomás emelkedés aktivál és ezáltal az agytörgyi vérnyomás csökkentő mechanizmusokat stimulálják.
1. A funkcionális tónus vagy aktivitás csökkentése. 2. Olyan hatóanyag, amely csökkenti az idegi, illetve a funkcionális aktivitást, pl. szedativumok anaesthetikumok. (L. deprimo, lenyomni)
Hiánya, elvesztése vagy visszatartása valaminek, amire normálisan szükség van.
A realitás elvesztése. Az egyén ugyan képes észlelni a környezetét, de azon dolgok, amelyek normálisan ismerősek számára, furcsának, irreálisnak tünnek vagy két dimenzióban, képszerűen látszanak.
Szemben a realitással a fantáziában lejátszódó szellemi aktivitás. (L. de, el + res, dolog)
Az egyén fantáziájában, illetve a képzeletében olyan gondolatokat hordoz, amelyek ellentétesek a logikával és a tapasztalattal.
Cervicalis rachischisis (spina bifida, gerinchasadék) és anencephalia kombinációja. Olyan malformatio, amelyben nyitott a koponyaboltozat, az agy csökevényes és hátrahajlott a nyitott nyaki csigolyák irányába. (G. deré, nyak + enkephalos, agy)
Olyan homeostaticus mechanizmus, amely az enzimképzést az indukálható enzim rendszeren át szabályozza. Egy inducer (induktor), amely az adott enzim szubsztrátuma, egy aktív represszorral (amelyet egy regulátor gén termel) kapcsolódva deaktiválja az enzimet.
1. Deriválás. A vért vagy valamely testnedvet a szervezet egyik részéről a másik felé irányítani, az adott szerv pangásának megszüntetése céljából. Syn revulsio (2). 2. Egy fejlődési folyamat vagy annak forrása. (L. derivo, áramlik)
1. A derivatiohoz kapcsolódik vagy létrehozza azt. 2. Valami előzetesen létező megváltozásával keletkezett. 3. Egy specifikus vegyület, amely egy másik, hasonló szerkezetűből egy vagy több lépésen keresztül előállítható, mint pl. a H alkil, acil, illetve amino csoport általi helyettesítése.
A bőr, megfelel a latin cut-nak. Ld a cut- tal kezdődő szavaknál. (G. derma, bőr)
Motoros, bőr-abrasiohoz használt műszer.
Műtéti eljárás, amelynek során egy forgó kefével, illetve más abrasiv anyaggal eltávolítható az acne okozta heg vagy a dörzspapír okozta elváltozás.
A kemény kullancsok külsőleg díszes faja, melyek gyakran megtámadják az embert, a kutyát és más emlősállatot. (derm- + G. kentor, ökörhajcsár)
A bőrrel kapcsolatos. Syn dermaticus, dermatoid (2), dermicus.
A bőrből egy vékony, részvastagságú ~. kimetszésével készített ~.
A bőr felszíni nyúlványa/i, amelyek a felső epidermisréteggel ujjszerűen kapcsolódnak össze. A nyúlványok érhurkokat és speciális idegvégződéseket tartalmaznak, barázdaszerű vonalba rendeződve helyezkednek el, legfejlettebbek a kézen és a lábon.
A bőr. Ld derm-, dermato-, dermo-. (G. derma)
Dermalis. Syn dermatoid.
A bőr gyulladása. (derm + G. itis, gyulladás)
Ld derm-. (G. derma, bőr)
Lassan növő benignus bőrcsomó, amelyben bizonytalanul elhatárolódó cellularis fibrosus szövet, elszórtan haemosiderin pigment és lipid macrophag van jelen. Az alábbi elnevezések többé-kevésbé a betegség szinonímái vagy annak valamilyen változatára utalnak: sclerotizáló haemangioma, fibrosus histiocytoma, nodularis subepidermalis fibrosis.
1. A bőr volaris felületének jellegzetes barázdáltsága. Az emberi kézen minden ujj distalis percén látható a barázdák három típusa: örvény, kacs és ív. Ld ujjlenyomat. 2. A barázdáltsági jegyek tanulmányozásával foglalkozó tudomány. (dermato + glyphé, metszet)
Az urticaria egyik formája, amelyben a vonalas hármas reakció a nyomás, a dörzsölés, a karcolás helyén jelenik meg a bőrön. Syn dermographia, dermographismus. (dermato + G. grapho, írni)
1. Bőrszerű. Syn dermoid (1). 2. Syn dermalis.
Az orvostudomány azon ága, amely a bőrbetegségekkel, valamint a bőrelváltozások szisztémás betegségekkel való kapcsolatával foglalkozik. (dermato + G. logos, tanulmány)
A bőrbetegségek diagnosztikájára és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos rendszerbetegségekre specializálódott orvos.
A bőr betegség okozta lazulása vagy atrophiája. Helytelenül a cutis laxa szinonímájaként használják. (dermato + G. lysis, lazulás)
1. Olyan műszer, amely átültetés céljából egy szeletet kivág vagy kisebb elváltozást eltávolít a bőrből. 2. Az embryonális szomit (gerinchúri ősszelvény) dorsolateralis része. 3. Egyetlen gerincvelőből kilépő ideg ágai által ellátott bőrterület. A szomszédos dermatomák átfedhetik egymást. (dermato- + G. tomé vágni)
A bőr körülírt hypertrophiája, megvastagodása. (dermato + G. oma, tumor)
Veleszületett vagy szerzett elváltozás, amelyben a bőr redőkben csüng.
Az embryonális bőr testszelvénnyi területe.
A bőr gombás fertőzése, amelyet dermatophyták, élesztőgombák és más gombák okoznak. Vö. dermatophytosis.
Syn leiomyoma cutis. (dermato- +mys, izom + oma, tumor)
Progressiv betegség, amelyet szimmetrikus proximalis izomgyengeség az izomenzimek serumszintjének emelkedése, bőrkiütés, az arc jellegzetes vöröses-kék erythemaja, a szemhéjakon a periorbitalis szövetekre is kiterjedhető oedema jellemez. Az érintett izmokban degeneratio és krónikus gyulladásos reakció észlelhető. Gyerekben és felnőttben egyaránt megjelenhet, felnőtteken az esetek jelentős részében visceralis daganattal társul. (dermato-+G. mys, izom, itis, gyulladás)
Minden emociók által kiváltott bőreruptio.
Mindenféle bőrbetegség. Syn dermopathia. (deramto- + G. pathos, szenvedni)
A bőr és a subcutis hisztopatológiája; a bőrbetegségek tanulmányozása.
A háziporban megtalálható és az atopiás asthma hátterében gyakran fellelhető atka fajta. (dermato- + G. phago, enni, ptero- + G. nysso, csípni)
A bőr potenciálisan veszélyes ágensekkel (pl. fertőzés, túlzott napfény, mérgező anyagok) szembeni védelme. (dermato - + phylaxis, védelem)
A dermatophytosis allergiás megnyilvánulása, mely a primer gombafertőzés helyétől távol jelentkezik. Az így a kézen, karon keletkezett elváltozások (apró hólyagocskák) gombamentesek, és néha igen kiterjedtek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz. Syn mycid. Ld -id (1).
Olyan gombaféleség, amely felületi fertőzést okoz a bőrön, a szőrön, a körmön, vagyis a keratinizált szöveteken. A dermatophyták közé az Epidermophyton, a Microsporum, a Trichophyton tartozik, de hasonló elváltozásokat okoznak a tinea vesicolor, a tinea nigra és a cutan candidiasis kórokozói is, ezeket azonban nem sorolják a dermatophyta családba. (dermato- + G. phyton, növény)
A bőr, a szőr, a köröm valamelyik dermatophyton okozta megbetegedése. Az elváltozásra erythema, apró papularis hólyagocskák, fissurák és hámlás jellemző. A fertőzés gyakori helye a láb (tinea pedis), a köröm (onychomycosis) és a hajas fejbőr (tinea capitis). Vö. dermatomycosis.
A bőrön végzett plasztikai műtét, mint a bőrátültetés. Syn dermoplasztika. (dermato- + G. plastos, alakított)
Syn acrodynia (2).
