Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Olyan vektor (plazmid, gomba vagy állati vírus genom), melyet kísérletekben idegen genetikai anyag tenyészthető gazdasejtbe való bevitelére használnak, hogy az idegen DNS szekvenciákat rekombináns molekulaként replikálják és sokszorosítsák (rekombináns DNS szekvencia klónozás).
szinonima: motoros ~
Kihajtó, kiűző. Kihajtásra hajlamos. (L. ex-pello, múlt idejű mellléknévi igenév: -pulsus, kihajtani)
tolófájások effektív szülési p.-k, amelyekhez a méhizomzat kontrakciója társul
Heves. Szélsőségesen intenzív, mardosó, éles; fájdalomra vagy nyomásérzékenység jelzőjeként használják. (L. exquiro, múlt idejű melléknévi igenév: exquisitus, felkutatni)
Vértől megfosztott. Syn exsanguinalt (2).
Kivérzett, kivéreztet. A keringő vért eltávolítani, vértelenné tenni. (L. ex, ki, + sanguis (-guin), vér)
Kivéreztetés. A vér eltávolítása, vértelenné tétel. Általában halállal végződő jelenség.
Kiszárít. Syn desiccal.
Szárító. Syn desiccans.
Kiszáradás. 1. Syn desiccatio. 2. A víz eltávolítása. Syn dehydratio (3). (L. ex sicco, múlt idejű melléknévi igenév: siccatus, felszáradni)
Anyagok átjutása a vérből a bél lumenébe. (L. ex, ki, + sorbeo, szívni)
~ (ERV) Normális kilégzés után még maximálisan kifújható levegő (kb. 1000 ml). Syn rezerv levegő.
Kiirtás. Szerv vagy kóros szövet teljes eltávolítása. (L. extirpo, gyökerestől kiirtani, eredete: stirps, szár, gyökér)
Üreges szerv veleszületett kifordulása. (G. ex, ki, + strophe, fordulás)
Zárt tömlő, pl. bursa kórosan fokozott mértékű nyáksecretiojából eredő distensioja következtében képződött c.
Kinyújtani. Végtagot kiegyenesíteni, a behajlítás által létrehozott szöget kisebbíteni vagy megszüntetni; a végtag distalis részét olyan helyzetbe hozni, hogy annak tengelye a végtag proximalis részének tengelyében folytatódjon. (L. ex- tendo, múlt idejű melléknévi igenév: -tensus, kinyújtani)
Kinyújtás. 1. Egy ízülettől distalisan fekvő rész folytonosságba hozása a proximalis rész hossztengelyével. 2. Végtagon distalis irányban kifejtett húzóerő. (L. extensio, kinyújtás)
Feszítőizom. Olyan izom, melynek összehúzódása valamelyik végtag vagy a test egyenesebb helyzetét eredményezi, illetve az ízülettől distalisan és proximalisan lévő részek egymás közti távolsága fokozódik vagy megnyúlik; a hajlítóizom antagonistája. Ld izom. (L. kinyújtó, eredete: extendo, kinyújtani)
1. Az érdeklődés, gondolatok vagy érzések az énből kifelé vezető csatornába, konkrét cél vagy tárgy felé való terelése. 2. Szerv szabaddá tétele a külvilág felé átmenetileg, megtekintés céljából vagy tartósan, fiziológiai kísérlet céljából.
Egy vagy több külső szemizom bénulása. Syn külső ophthalmoplegia.
A szemizmok lassú, fokozatos elgyengülésének különleges alakja, amelyet általában degeneratio pigmentosa retinae kísér. Ld Kears-Sayre szindróma, oculopharyngealis dystrophia.
külső fázis Az a közeg vagy folyadék, amelyben szilárd részecskék vannak szuszpendálva. SZIN dispersion medium.
Külsőleges. Kívül lévő vagy a középponttól távolabb lévő; gyakran helytelenül használják lateralis jelentéssel. (L. externus)
Külső sipoly. Eyg üreges zsigeri szerv és a bőr közötti összeköttetés.
Külső rögzítés. A tört csontnak sínnel, gipsszel vagy transzfixációs tűkkel történő külső rögzítése.
Külső fejrefordítás, kizárólag külső manipuláció révén kivitelezett fordítás. Ld cephalicus ~.
Tanulmányaiban előrehaladott hallgató vagy a közelmúltban diplomázott orvos, aki a kórházi betegek orvosi és sebészeti ellátásában segédkezik (F. externe, kívül, napos hallgató)
Az exteroceptorokra vonatkozó; a test felszínét jelenti, ami a külvilágból érkező ingerek és impressziók felfogására alkalmas végkészülékeket tartalmazza. (L. exterus, kívül, + capio, megfogni, elvenni)
Az afferens idegek bőrben vagy nyálkahártyában lévő perifériás végkészülékeinek egyike, melyek a külvilág ingereire reagálnak. (L. exterus, külső, + receptor, fogadó)
Külső ingereket felfogó. Az idegrendszer külső ingerekre adott válaszának jellegzetessége. (L. extero, kívülről, + affectus, valaminek a hatását magán viselő)
Kioltás. 1. Viselkedés módosításnál, klasszikus vagy operáns kondícionálásnál azon reakció gyakoriságának fokozatos csökkenése, melyre nincs pozitív megerősítés. Ld kondícionálás. 2. Syn absorbentia. (L. extinguo, kioltani)
Kiolt. 1. Megszüntetni; kioltani, mint ahogyan a lángot kioltják; az identitás elvesztését okozni; elpusztítani. 2. PSZICHOLÓGIA Feltételes reflex kitörlése. Ld kondícionálás. (L. extinguo, kioltani)
1. Végtag vagy szerv kifelé irányuló rotatioja. 2. Mindkét cornea felső pólusának konjugált kifelé fordulása. (L. extorsio, eredete: ex-torqueo, kicsavarni)
Valami nélkül, valamin kívül. (L.)
Az ízület megmerevedése a környező szövetek zsugorodása, vagy heterotop ossificatioja folytán.
A sejteken kívül.
Olyan enzim, mely működését a sejten kívül fejti ki; pl. a különböző emésztőenzimek. Syn exoenzim.
Sejten kívüli ~. Syn exo~.
Az interstitialis folyadék és a vérplasma, melyek a testsúlynak mintegy 20%-át teszik ki. 2. Gyakran a sejteken kívüli összes folyadék jelölésére használják, rendszerint kizárva a transcellularis folyadékot.
A testen vagy bármilyen anatómiai "corpus"-on kívül, vagy attól függetlenül.
A vér áramoltatása a szervezeten kívül az élettani szervműködést mesterségesen fenntartó készüléken (pl. szívmotor, művese-készülék) keresztül.
Az alveolaris ventilláció serkentésére szolgáló módszer, ahol a gázdiffúzió a beteg testén kívül, membránokon keresztül történik.
extracorporalis lökéshullám l. Fókuszált ultrahang energiájával végzett renalis vagy uretralis kőzúzás.
Syn fogászati ~
Kivonatanyagok. Növényi vagy állati szövetekben jelenlévő anyagok, melyek oldószerekkel való sorozatos kezelés révén szeparálhatóak, majd az oldószer elpárologtatása révén visszanyerhetők.
Fogó. Bármilyen természetes rész, mint pl. fog vagy idegentest kihúzására alkalmas eszköz.
Kivonat. 1. Gyógyszer koncentrált preparátuma, melyet úgy készítenek, hogy az aktív összetevőket megfelelő oldószer segítségével eltávolítják, elpárologtatják az összes vagy közel összes oldószert és a megmaradt maszát vagy port az előirt szabványhoz igazítják. 2. Keverék egy részének eltávolítása oldószer segítségével. 3. Extractiot végezni. (L. ex-traho, múlt idejű melléknévi igenév -tractus, kihúzni)
Az epehólyagon, a húgyhólyagon vagy bármilyen cysticus tumoron kívül lévő vagy azzal kapcsolatban nem álló.
Epiduralis vérzés. Vér felhalmozódása a koponyacsontok és a dura mater között. Syn epiduralis haematoma.
