Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

epulis

Nem specifikus, exophyticus fogínydaganat. (G. epoulis, fogíny-tályog)

epuloid

Epulishoz hasonló gingivalis daganat.

EPVC

enteropatogén vibrio cholerae

equatorialis ~

A mitózis során a kromoszómák mentén, a sík mentén rendeződnek.

equatorialis ~

sík a mitosis metafázisában, amely mentén az összes centromer és a hozzájuk kapcsolódó felcsavarodott kromatidák elhelyezkednek.

equiaxialis

Egyenlő hosszúságú tengellyel bíró.

equilibratio

Kiegyensúlyozás. 1. Egyensúlyi állapot fenntarása. 2. Valamilyen folyadék, pl. vér vagy plasma meghatározott parciális nyomáson lévő gázba való helyezése addig, amíg a gáz parciális nyomása a folyadékon belül és kívül egyenlő nem lesz. 3. FOGÁSZAT A fog rágófelszínének csiszolással való módosítása a harapóerő kiegyenlítésére, egyszerre záródó felületek, illetve összeillő fogcsúcsok létrehozására. 4. KROMATOGRÁFIA Az álló fázis telítődése a használandó elúciós oldat gőzével.

equilibrium

Egyensúly. 1. Egyenlő elosztottság állapota; nyugalmi állapot egy vagy több erő között, melyek pontosan kiegyenlítik egymást. 2. KÉMIA Két, egyenlő sebességgel ellentétes irányba haladó reakció által létrehozott nyilvánvaló nyugalmi állapot; kémiai egyenletekben időnként két, egymással ellentétes irányba mutató nyíllal jelölik ((). Syn dinamikus ~. (L. aequilibrium, vízszintes helyzet, eredete: aequus, egyenlő, + libra, mérleg)

equilibrium ~

IMMUNOLÓGIA: Az asszociációs konstans meghatározása céljából alkalmazott módszer, amelyben a haptén (dializálható) és az antitest (nem dializálható) oldatok féligáteresztő hártyával vannak elválasztva.

equinovalgus

Syn equinovalgus dongaláb.

equinovarus

Syn equinovarus dongaláb.

equinus

Ló(-). Lóra, öszvérre, szamárra vagy más, az Equus nemzetség tagjára vonatkozó, abból származó, illetve ahhoz hasonló. (L. equinus, eredete: equus, ló)

equitoxicus

Egyenlő mértékben toxicus.

Er

erbium. Ritkaföldfém (lantanida) elem, atomszáma 68, atomsúlya 167,26. (neve Ytterbyből, egy svéd faluból származik)

ER

Endoplasmaticus reticulum.

ér ~

Vérerek lefogására alkalmas eszköz.

ERA

ösztradiol receptor assay,

ERA

kiváltott válasz-audiometria

ERBF

Effektív renalis vérátáramlás (blood flow).

Erb-féle ~

A brachialis születési ~ egy típusa, a felkar és a vállöv (deltoideus, biceps, brachialis, és a brachioradialis izmok) izmai bénulnak a plexus brachialis felső törzsének vagy az ötödik és hatodik cervicalis gyökök laesiojának következtében.

ERC

endoszkópos-retrográd cholangiográfia

ERCP

endogén retrográd cholangio-pancreatográfia

ERCP

Endoszkópos retrograd cholangio-pancreatográfia.

erectilis

Merevedésre képes.

erectio

Az erectilis szövet vérrel telt állapota, mely így keménnyé és merevvé válik; különösen a hímvessző ezen állapotára vonatkozik. (L. erectio, eredete: erigo, múlt idejű melléknévi igenév: erectus, felállítani)

erector

Merevítő. 1. Valaki vagy valami, aki, illetve ami felállít vagy merevvé tesz. 2. Specifikusan bizonyos ilyen működésű izmokat jelöl. Syn arrector. (Modern L.)

érési faktor

Szin.: B12 vitamin

erethicus

Izgatott; erethismus által érintett vagy azt okozó; ingerlékeny.

erethismus

Kóros izgalmi állapot, illetve ingerlékenység, mely lehet generalizált vagy lokális. (G. erethismos, ingerlékenység)

érett korban kezdődő ~

Nem inzulin-dependens diabetes mellitus.

ERG

Elektroretinogram.

erg

A munka mértékegysége a CGS-rendszerben; 1 din által 1 cm-en végzett munka, 1g cm2 s-2; az SI-rendszerben 1 erg egyenlő 10-7 joullal. (G. ergon, munka)

ergasia

1. A tevékenység bármely, de különösen szellemi formája. 2. Az egyén tevékenységének és reakcióinak összessége. (G. munka)

ergastoplasma

Syn granularis endoplasmaticus reticulum. (G. ergaster, munkás, + plasma, formázott tárgy)

ergo-

Munka (G. ergon)

ergográf

Az izomösszehúzódás által végzett munka vagy a kontrakció amplitúdójának regisztrálására szolgáló műszer. (ergo- + G. grapho, írni)

ergográfiás

Az ergográfra és az azzal készített regisztrátumra vonatkozó.

ergokalciferol

Aktivált ergoszterin, növényi eredetű D vitamin. Az ergoszterin ultraibolya besugárzásával keletkezik; a D vitamin hiány megelőzésében és kezelésében használják. Syn kalciferol, D2 vitamin.

ergométer

Syn dinamométer. (ergo- + G. metron,mérni)

ergonómia

Az ökológia egyik ága, mely a gépek és a fizikai környezet megtervezésében, valamint működtetésében szerepet játszó emberi tényezőkkel foglalkozik. (ergo- + G. nomos, törvény)

ergoszterol

A D2 vitamin provitaminjai közül a legfontosabb; az ultraibolya sugárzás az ergoszterolt lumiszterollá, tachiszterollá és ergokalciferollá alakítja át; az élesztőgomba fő szterolja.

ergot

Anyarozs. A Claviceps purpurea nevű parazita tömlősgomba rezisztens, áttelelő formája, a rozs kórokozója, mely a rozsszemeket tömör, sarkantyúszerű gombás álszövetté (sclerotium) változtatja, amiben öt vagy több optikailag izomer alkaloida-pár található. A balra forgató izomerek méhösszehúzódást idéznek elő és mérséklik a vérzést, valamint enyhítenek bizonyos lokalizált vascularis rendellenességeket (migraines fejfájás). (Régi Fr. argot, kakas sarkantyú)

ergotismus

Anyarozs-mérgezés. A Claviceps purpurea nevű, rozson növő gomba sclerotiumaban található toxikus anyag általi mérgezés, melyre a perifériás erek contractioja következtében kialakuló végtag necrosis (gangraena) jellemző.

erodal

Szétmar. 1. Erosiot okozni, vagy erosio által érintettnek lenni. 2. Fekélyképződés által eltávolítani. (L. erodo, szétmarni)

erogén

Ingerléskor szexuális izgalom keltésére képes. (G. eros, szerelem + genos, születés)

erogén ~

A test azon területei, mint például a genitáliák és a mellbimbók, melyek ingerlése szexuális izgalmat vált ki.

eros

PSZICHOANALÍZIS Az életelv, mely jelképezi az összes ösztönös hajlamot a szaporodás és az élet irányában. Ld az ösztön címszó alattiakat. (G. szerelem)

erosio

1. Elhasználódás, illetve súrlódás vagy nyomás általi elhasználódás állapota. 2. Felszínes fekély; a gyomorban és a belekben a nyálkahártyára lokalizált fekély, mely nem tör be a muscularis mucosae rétegébe. 3. Fog elkopása kémiai folyamatok vagy csiszolás által; ha az ok ismeretlen, idiopathias erosioról beszélünk. Syn odontolysis. (L. erosio, eredete: erodo, szétmarni)

erosiv

1. Erosiot vagy elkopást okozó tulajdonsággal bíró. 2. Erosiot okozó szer.

erotikus

Buja; szexuális szenvedélyre vonatkozó; szexuális izgalom kiváltására való képességgel rendelkező. (G. erotikos,szerelemre vonatkozó, eredete: eros, szerelem)

hirdetés