Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
A sclera és a conjunctiva között lévő kötőszövet.
1. A scleran lévő. 2. Az episclerara vonatkozó.
Az episcleralis kötőszövet gyulladása. Ld scleritis.
Vulvo-. (G. episeion, pubikus tájék)
A perineum repedésének vagy bemetszésének és a vulva laceratiojának, illetve a vulva és a perineum sebészi bemetszésének helyreállítása. (episio- + G. perinaion, gát + raphe, öltés, varrás)
Vulvoplastica. A vulva helyreállító sebészeti beavatkozása. (episio- + G. plastos, formált)
Vulva laceratio vagy episiotomia suturaja. (episio- + G. rhaphe, varrat)
A szeméremrés szűkülete. (episio- + G. stenosis, szűkület)
A vulva sebészi bemetszése a szülési sérülések elkerülésére vagy a hüvelyi műtétek megkönnyítésére. (episio- + G. tome, bemetszés)
Extrakromoszomális rész, mely vagy integrálódik a gazdaszervezet bakteriális kromoszómájába vagy pedig a kromoszómától fizikailag elválasztva replikálódik és stabilan működik. (epi- + G. soma, test (kromoszóma))
Olyan malformatio, melyben az urethra nyitva marad a penis dorsalis felszínén; gyakran együttjár a húgyhólyag exstrophiajával. (epi- + G. spao, elszakítani, kivájni)
Perisplenitis. A lép burkának gyulladása.
1. Hártya vagy hab képződése folyadék felszínén, különösen az álló vizelet felszínén. 2. Nem allél gének fenotípusos interakciója. 3. A gén interakció egy formája, amikor egy gén egy vagy több más lókuszon elhelyezkedő gén fenotípusos expressziójával interferál vagy elfedi azt. Azt a gént, amelyiknek a fenotípusa kifejeződik "epistaticusnak", amelyiknek a fenotípusát megváltoztatják vagy elnyomják, "hypostaticusnak" nevezzük (G. hab; epi- + G. stasis,állás)
Az epistasisra vonatkozó.
Az orrból származó bő vérzés. Syn orrvérzés. (G. eredete: epistazo, orrból vérezni, epi, -on,-en,-ön, + stazo, csöpögni)
1. A sternum felett vagy azon lévő. 2. Az episternumra vonatkozó.
Syn axis (5). (G. a pillér)
Ínhüvely. Az inat körülvevő fehér, rostos hüvely. (L.)
A thalamus kis, dorsomedialis része, mely a habenulahoz, valamint kapcsolódó struktúráihoz, a stria medullarishoz, a tobozmirigyhez és a comissura habenularumhoz csatlakozik.
Az epithelium többesszáma.
Az epitheliumra vonatkozó vagy epitheliumból álló.
Epithelialis sejtek tömege, amelyek átmenetileg elzárják az embrió valamelyik nyílását. A kifejezést leggyakrabban a külső orrnyílásokra vonatkozóan használják.
SZIN keratin ~
Hám kialakulása lecsupaszított felszínen.
Az epitheliumot elpusztító.
1. A bőr epithelialis neoplasmaja vagy hamartomaja, különösen a bőrfüggelék eredetű. 2. A bőr carcinomaja, mely squamosus, basalis vagy adnexalis sejtekből származik. (epithelium + G. -oma, tumor)
Az epitheliomara vonatkozó.
Minden szabad bőr-, nyálkahártya- és serosus felszínt, beleértve a mirigyeket, valamint más innen származó strukturákat borító, kizárólag sejtekből álló, avascularis réteg. (G. epi, -on, -en, -ön, + thele, mellbimbó; ezt a kifejezést eredetileg a mellbimbók és az ajkak szélének papillaris rétegét borító vékony bőrre használták)
Az epitheliumhoz hasonlatos vagy annak bizonyos tulajdonságaival bíró. (epithelium + G. eidos, hasonlóság)
1. Hámsejtre emlékeztető, de valójában más eredetű sejt. 2. Nagyméretű, bizonyos tekintetben hámsejt jellegű mononuclearis histiocyta (pl. a tuberculumokban található sokszögű, eosinophil cytoplasmajú sejtek).
Összetett antigénmolekulán elhelyezkedő antigén determináns legegyszerűbb formája, mely antitesttel vagy T-sejt receptorral kapcsolódhat. (epi- + -tope)
Periderma. (epi- + G. trichion, a thrix (trich-) kicsinyítőképzős alakja, szőr)
A dobüreg vagy dobhártya felett vagy azok felső részében lévő.
Fontos esemény vagy esemény-sorozat, mely folyamatos történések során lép fel, pl. depressios epizód.
A bőr felszínén parazitaként élő.
Syn epizootiológia. (epi- + G. zoon, állat, + logos, tanulás)
A test felszínén élő parazita (bőrparazita). (epi- + G. zoon, állat)
Járványos állatbetegség. 1. Az állatpopulációban a vártnál egyértelműen nagyobb frekvenciával előforduló betegség. 2. Járvány kitörése az állatpopulációban, gyakran azzal a következtetéssel, hogy az emberi populációt is érintheti. (epi- + G. zoon,állat)
Állatbetegségek járványtana, az állatpopulációkban fellépő betegségek epidemiológiája. Syn epizoológia. (epi- + G. zoon, állat, + logos, tanulás)
erythropoietin, epoetin
ligetszépe
A proximalis körömredő gyulladása.
1. Az a vékony, tömör, eleidinben gazdag epidermis réteg, mely megelőzi a köröm kialakulását, majd eleinte az embryonalis körmöt fedi. A nyolcadik hónapra rendszerint degenerálódik, a köröm tövének kivételével, ahol a köröm cuticulajaként megmarad. 2. Az epidermis szarurétege, mely a köröm gyökerénél proximalisan és az oldalainál lateralisan fedi a körmöt, direkt kapcsolatba kerülve azzal, így a köröm falának alsó felszínét vagy a körömredőt alkotja. Syn perionychium. 3. A köröm proximalis részénél tapadó vékony bőr. (G. epi, -on,-en,-ön, + onyx (onych-), köröm)
Betegség, szerkezet, műtét vagy eljárás neve, mely az azt felfedező vagy először leíró ember nevéből származik. (G. eponymos,valami után elnevezett)
Személyről elnevezett. 1. Eponymara vonatkozó. 2. Egy eponyma.
Olyan oxigénatomot jelölő kémiai kifejezés, mely két egymáshoz kapcsolódó szénatomhoz kötődik. Általánosságban bármely ciklikus éterre vonatkozik, de leginkább a három tagú gyűrűkre használják. Az epoxik fontos kémiai köztes anyagok és az epoxi-monomerekből készülő epoxi-gyanták (polimerek) apalanyagai.
extrapyramidalis tünetek
Fertőző mononucleosist okozó herpes~, mely Burkitt-lymphomás sejttenyészetekben is megtalálható; összefüggésben áll a nasopharyngealis carcinomaval. Syn EB ~, humán herpes~ 4.
1. A görög ábécé ötödik betűje. 2. Moláris abszorpciós koeffíciens vagy extinkciós koefficiens. Ezzel az előtaggal kezdődő kifejezéseket Ld a megfelelő kifejezésnél. 3. KÉMIA A karboxil- vagy más elsődleges funkcionális csoporttól számított ötödik atomon elhelyezkedő helyettesítő csoport pozíciója. Az epszilon előtaggal kezdődő kifejezéseket Ld a megfelelő címszónál.
endoszkópos papillotomia
