Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Az ectoderma és a mesoderma keletkezik belőle. A mesoderma ezután a hypoblastok helyére áll és belső felszínén létrehozza az endodermat. (epi- + G. blastos, csíra)
Az epiblastra vonatkozó.
Veleszületett, vízszintes bőrredő a szemhéj szélének közelében, melyet rendellenes izomrost-tapadás okoz. A felső szemhéjnál a szemhéj előesését, az alsó szemhéjnál pedig a szempillák befordulását okozhatja. (epi- + G. blepharon,szemhéj)
1. A telolecytalis petesejtek gastrulatiójaban résztvevő folyamat, melynél a különböző mértékű növekedés következtében a protoplasma egyes sejtjei ránőnek a felszínre az ősszáj felé. 2. Szervtenyészetben lévő hámszövet növekedése, mellyel az alatta fekvő mesenchymalis szövetet befedi. (G. epibole, rádobás, ráhelyezés)
Bármilyen gömbön lévő; különösképpen a szemgolyón lévő.
A nyelőcső rekeszizom és gyomor közötti része. (epi- + G. kardia, szív)
1. Az epicardiara vonatkozó. 2. Az epicardiumra vonatkozó.
A humerus epicondylusanak fájdalmassága vagy az ott tapadó inak, illetve izmok fájdalma. (epicondylus + G. algos, fájdalom)
Az epicondylus fertőzése vagy gyulladása.
A hosszú csontok ízületi végénél, a condyluson vagy afelett található nyúlvány. (epi- + G. kondylos, ízület, ököl)
Aponeurosis, vagy közti ín, amely összeköti a frontalis és az occipitalis izmokat, és együttesen alakítják ki az epicraniumot. Szinonima: galea
A koponyát borító izom, aponeurosis és bőr. (epi- + G. kranion, koponya)
1. Elsődleges krízis után kiújuló kórjelek terminációja. 2. A beteg kórtörténete
A somaticus érzékelés azon jellege, mely lehetővé teszi az érintési és hőingerek finomabb fokozatainak megkülönböztetését és helyének lokalizálását. Vö. protopathicus. (G. epikritikos, bíráló; eredete: epi, -on, -en, -ön, + krino, elkülöníteni, bírálni)
A húgyhólyag körül elhelyezkedő szövet gyulladása. (epi- + G. kystis, hólyag, + -itis, gyulladás)
Járvány. Betegség, egészséggel kapcsolatos viselkedés vagy más egészséggel kapcsolatos esemény előfordulása egy adott közösségben, illetve területen a normálisan várhatónál lényegesen nagyobb számban. Vö. endémia, sporadikus. (epi- + G. demos, nép)
follicularis conjunctivitist követő subepithelialis cornealis infiltratum. Gyakran az Adenovirus 8 okozza, de okozhatják ritkábban más vírusok is. Szinoníma: vírus-keratoconjunctivitis.
A Paramyxovírus által okozott akut ragályos fertőző betegség amelyre láz, a fültőmirigy, néha más nyálmirigyek duzzanata és gyulladása jellemző. Szövődményként a herék, a petefészkek, a hasnyálmirigy vagy az agyhártyák gyulladása is jelentkezhet. SZIN mumps.
Járványos betegség, melyet a nyak és a hát merevsége, fejfájás, hasmenés, láz és körülírt izomgyengeség jellemez; valószínűleg virális eredetű. Syn benignus myalgiás encephalomyelitis, Izlandi betegség)
Kiütéses typhus, okozója a Rickettsia prowazekii, terjesztője a tetű. Magas láz, mentalis és fizikális depressio, maculopapulosus exanthema jellemzi. Mintegy két hétig tart, és akkor fordul elő, ha nagy tömeget terelnek össze, és alacsony szintű a személyi higiéne. Kiújulás előfordulhat.
Körülbelül 27 nm-es átmérőjű RNS-~, melyet még nem tenyésztettek in vitro; a járványos nem bakteriális gastroenteritis okozója; legalább öt, antigénszerkezetükben különböző szerotípust ismernek, beleértve a Norwalk-ágenst is. Ezek a Calici~ közé tartoznak, a Caliciviridae családban. Syn A típusú gastroenteritis ~.
B típusú Coxsackie ~, mely járványos myalgiát okoz. Syn Bornholm-betegség v.
járványos ~ Akut fertőző, általában járványos formában jelentkező betegség, amelyre rohamokban jelentkező, általában mellkasi fájdalom jellemző, amelyhez Coxsackie B vírusfertőzés társul. SZIN Bornholm disease, devil's grip, diaphragmatic pleurisy, epidemic myalgia, epidemic myositis, myositis epidemica acuta.
járványos ~ Az Ausztráliában élő emberek közt jelentkező, enyhe lázzal járó betegség, amelyre polyarthralgia, kivörösödés jellemző. A kórokozója a Ross River vírus, a fertőzés szúnyogcsípés útján terjed.
Olyan állapot, melynél az uralkodó betegség járványos.
Járványtan. Az egészséggel kapcsolatos állapotok és események eloszlásának és jellegzetességeinek tanulmányozása meghatározott populációkban, valamint az eredmények alkalmazása az egészségügyi problémák megoldásában. (G. epidemios, járvány, + logos, tanulás)
Egy meghatározott populáció, mint jelenség tanulmányozása, inkább epidemiológiai, mint populáció genetikai kritériumok, módszerek és célok alapján.
Olyan kutató, aki a betegségek vagy más egészséggel kapcsolatos feltételek, állapotok és események előfordulását tanulmányozza meghatározott populációkban; epidemiológiát művelő személy; a betegség megfékezése álatlában szintén az epidemiológus feladata.
Az epidermisre vonatkozó.
Sérülés következtében az epidermis alá implantálódott hámsejtekből álló, elszarusodó laphámmal bélelt, koncentrikus szarurétegeket tartalmazó bőrcysta.
Syn squamosus metaplasia.
1. A bőr felszínes hámrésze (cutis). A tenyerek és a talpak epidermise a következő rétegekkel bír: stratum corneum (szaruréteg), stratum lucidum (átlátszó réteg), stratum granulosum (szemcsés réteg), stratum spinosum (tüskés sejtek rétege) és stratum basale (basalsejtes réteg); a test más részeinél a stratum lucidum hiányozhat. 2. BOTANIKA A levelek és a növények fiatal részeinek legkülső rétege. Syn cuticla (3). (G. epidermis, a külső bőr; eredete: epi, -on,-en, -ön, + derma, bőr)
Az epidermis, avagy a bőr felszínes rétegeinek gyulladása.
Az epidermis rendellenes növekedése vagy fejlődése. (epidermis + G. dys-, rossz, + plasis, formázás)
1. Az epidermishez hasonló. 2. Cholesteatoma vagy más cystikus, aberráns epidermalis sejtekből származó tumor. (epidermis + G. eidos, kinézet)
A dermis gömbölyded, egyrekeszű, encystálódott keratint és sebumot tartalmazó cystája, melyet a follicularis infundibulumból származó epidermishez hasonló elszarusodó hám bélel.
A bőr laphámrákja.
Olyan állapot, melyben az epidermis lazán kapcsolódik a coriumhoz, arról könnyen leválik vagy hólyagot képez. (epidermo + G. lysis, meglazítás)
Az epidermis felé irányuló mozgás, mint a mycosis fungoides esetében a T-lymphocyták migratioja az epidermisbe. (epidermis + G. trope, fordulás)
Az epididymisre vonatkozó.
Az epididymis műtéti eltávoltása. (epididymis + G. ektome, kivágás)
gen. epididymidis, pl. epididymides Mellékhere. A here hátsó felszínével kapcsolatban álló hosszúkás szerv, melynek részei a mellékhere feje, teste és farka, mely utóbbi élesen visszakanyarodva a ductus deferensbe megy át; fő része az igen kanyargós ductus epididymidis, mely a farokrészben és a ductus deferens kezdetén a spermiumok reservoirjaként szerepel. Az epididymis a spermiumok szállítására, tárolására és érlelésére szolgál a here és a ductus deferens (vas deferens) között. (Modern L., eredete G. epididymis: epi, -on, -en, -ön, + didymos, ikrek, többesszámban here)
A mellékhere gyulladása.
A herék és a mellékherék együttes gyulladása. (epididymis + G. orchis, here)
A mellékhere műtéti helyreállítása. (epididymis + G. plastos,alakított)
Az epididymis műtéti bemetszése, mint pl. az epididymovasotomia előkészítésénél vagy genny drainage-kor. (epididymis + G. tome, vágás)
A mellékhere és az ondóvezeték műtéti eltávolítása. (epididymis + vasectomia)
Sebészi anastomosis létrehozása a mellékhere és az ondóvezeték között. (epididymis + vasostomia)
A dura materen vagy azon kívül.
Regionális ~, amelyben a lokál anaesthesiás oldatot a periduralis térbe adjuk.
