Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Szétszórt. Egy szerven belül, illetve egy szövetben vagy az egész szervezetben szétszóródott. (L. dissemino, magot elszór)
disszeminált l. erythematosus syn systemás ~ erythematosus.
Szimulálás. Egy helyzettel kapcsolatos igazság elrejtése, különösen az egészségi állapot eltitkolása az elmeállapot vizsgálatakor. Így tesz a szimuláns amikor betegséget tettet. (L. dissimulatio színlelés)
1. Elkülönülés, illetve egy kapcsolat megszüntetése. Syn disassociatio. 2. Egy komplex kémiai vegyület egyszerűbbé alakítása valamely lítikus reakció vagy ionizáció által. 3. Az elmében lejátszódó folyamatok egy csoportjának tudattalan elkülönítése a gondolkodási folyamat többi részétől, amelynek következtében ezen folyamatok önállóan működnek és elvész a szokásos kapcsolódás. Pl. az érzelem és az ismeret különválása. Ld többszörös személyiség. (L. dissocio, elkülönül)
Felold. A szilárd állapotból a diszpergált állapotba történő átvitel az adott anyag megfelelő tulajdonságú folyadékba merítésével. (L. dissolvo felold)
Ellentét. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA: Zárkózott, visszahúzódó állapot, amely akkor alakul ki, ha az illető csak minimális mértékben tartja szem előtt belső összeférhetetlenségét vagy konfliktusát. (L. dissonus, zavart)
Szóródott gümőkor. Syn akut ~.
Az alvadási faktorok és a fibrinolysis generalizált aktiválódása miatt a kapillárisokban bekövetkező vérzékenységi állapot, melynek során fibrinlerakódás, valamint a thrombocyták és az alvadási faktorok consumptios hiánya lép fel. A fibrinbomlástermékek akadályozzák a fibrin polimerizálódását, mindez szövetelhalást és vérzést okoz. Ld a consumptios coagulopathia.
Az érzések bizonyos típusának elvesztése, más érzéskvalitások megmaradása mellett. Leginkább az idegi blokád idején észlelhető, amikor a fájdalom és hő-érzés elvész, de megmarad a tapintási érzés.
N., melyben a két szem mozgásai különbözőek, mind irányban, mind ampiltúdóban, mind periodicitásban.
Az általános ~ egyik alakja, amelynél nem szükségszerű a tudat elvesztése. Catalepsiával, catatoniával és amnesiával írható le, különösen, ha fenil-ciklohexilamin vegyületek idézik elő, beleértve a ketamint is.
A periféria felé, distalis irányba.
1. A test vagy az eredő központjától távoli. Elsősorban a végtagra, annak is a distalis részére vagy valamely szerv távolabb levő részére használt jelző. 2. FOGÁSZAT: A medián sagittalis síktól elfelé az arcon, a fogív kanyarulatát követve. (L. distalis)
Bruxismus. (1) Ha valamelyik fog a normálishoz képest distalisan záródik Syn hátsó harapás. (2) Syn distoclusio.
Két tárgy közötti távolság mértéke. (L. distantia, távol állás)
Valaminek kitágított vagy nyújtott állapota. Ld dilatio. (L. distendo, szétnyújtani)
Lepárlás, desztilláció. Valamely folyadéknak hő által történő lepárlása, majd ezt követően a párlat, valamint a gőz kondenzálása. Az illó és a kevésbé illó anyag elkülönítésére, valamint a folyadékkeverék szétválasztására alkalmas módszer. (L. destillo, lecsepeg)
A desztilláció terméke.
A fogak distalis és buccalis felszínével kapcsolatos, jelezve az átmenetüknél keletkező szöget.
A premolaris és molaris fogak distalis, buccalis, valamint occlusalis felszínével kapcsolatos. Különösen ezen felszínek egyesülésénél észlelhető szögekre vonatkozik.
A fogüreg falai által képzett háromélű pont szögével kapcsolatos.
1. A distocclusioval kapcsolatos vagy azzal jellemezhető. 2. Összetett üreg vagy tömés jelzője, amely a fog distalis és occlusios felszínére is ráterjed. 3. A distalis és occlusalis falak közötti V üreg esetén kialakuló szög.
Olyan malocclusio (rossz harapás), amelyben a mandibula és a maxilla íve a normálisnál distalisabban érintkezik. Az Angle féle osztályozás szerint II osztályú malocclusio. Syn distalis occlusio (2), hátsó harapás.
1. V üreg alkotásakor a distalis és a cervicalis vonalak találkozásánál létrejövő szöggel kapcsolatos.
A fog gingivalis vonala és distalis felszíne közötti átmenettel kapcsolatos.
Azzal a laposszöggel kapcsolatos, amely a fog distalis és incisalis fala közötti V osztályú üreg kialakításakor képződött az elülső fogakban.
A fog distalis és labialis felületével kapcsolatos, az általuk képzett laposszöget jelzi.
Azzal a háromszöggel kapcsolatos, amelyet a distalis, a labialis és a pulpalis falak alkotnak a metszőfogakon képezett IV osztályú (mesioincisalis) üreg kialakításakor.
A fog distalis és lingualis felületével kapcsolatos, az általuk képzett szöget jelzi.
A premolaris és molaris fogak distalis, lingualis és occlusalis felületével kapcsolatos, különösen ezen felületek által alkotott laposszögekre vonatkozó.
A harmadik molaris fog helyétől hátrafelé elhelyezkedő számfeletti fog jelzője.
A kialakított üreg distalis és pulpalis fala közötti két térszöggel kapcsolatos.
Torzítás. 1. PSZICHIÁTRIA: Védekezési reakció, amely az egyént képessé teszi arra, hogy elnyomja vagy álcázza a számára elfogadhatatlan gondolatokat. 2. Fogászati lenyomatban a benyomat elkészítése utáni tartós deformatio. 3. A normál alak és forma kicsavarodása. (L. distortio kificamít)
A fognak a normálistól distalis irányba történő elhelyezkedése, a fog a fogazat ívének görbületét hátrafelé követi.
Elvonás. 1. A szellemi koncentrálóképesség nehézsége vagy lehetetlensége. 2. Egy végtag ízületi felszíneinek különválasztása, illetve a csontdarabok szeparálása céljából végzett manipulálás vagy húzás. (L. distraho, különböző irányba húzni)
Mentalis vagy fizikai szenvedés, illetve gyötrelem.
Eloszlás. 1. Az artériák és az idegek ágainak eloszlása a szövetekben, szervekben. 2. Az artériák és idegek ágainak eloszlási területe, ezen artériákkal és idegekkel ellátott régió. 3. A népességben a különböző kategóriák alapján csoportosított emberek száma, aminek alapján pl. kor, nem, foglalkozás szerinti megoszlásról beszélhetünk. (L. distribuo szétoszt)
A hajvégek kettéválása. (G. dis, kétszer + thrix, haj)
Két monoszacharid kondenzációs terméke, miközben leadnak egy molekula vizet.
~ Az anomaliás retinalis c. egyik válfaja, melyben a retinákra beeső fény szöge különbözik a strabismus objektív szögétől.
A népesség tagjaiban két jellemző eltérése, melyet a kapcsolat mértékéül alkalmaznak. Vö. konkordancia.
Elkülönült, különálló, máshoz nem kapcsolt. A bőr bizonyos elváltozásait jelölik így. (L. discerno, elkülönít)
A különböző dolgok közötti különbségtétel lehetősége. Az a képesség, amellyel a különböző dolgokat eltérőnek ismerjük fel, illetve minderre megfelelően reagálunk. (L. discrimino, elválaszt)
A szövetek abnormális fejlődésével foglalkozó tudományág általános elnevezése, mely a klinikai genetika egyik területének tekinthető. (dys- + G. morphé, alak + logos, tanulmány)
A lantanidák (ritka földfémek) sorába tartozó fémes elem, atomszáma 66, atomsúlya 162.50. (G. dysprositos, nehéz hozzáférni)
Valamely kép lencsén keresztüli torz megjelenése, melynek oka a tárgy perifériás részének a centrálisétól különböző nagyítása.
Egy fehérje, amelyet a normál izom sarcolemmajából mutattak ki. Pseudohypertrophiás vagy más izomdystrophiaban szenvedők izmaiban ez a fehérje nincs jelen.
Két szulfátgyököt tartalmazó molekula.
1. A referencia elemmel szemben két kénatomot tartalmazó molekula, pl. CS2, széndiszulfid. 2. -S-S- csoportot tartalmazó vegyület, pl. a cisztin.
Dijódtirozin.
