Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
A fogcement cementoclastok általi lebontása. (L. cementum, ragasztó, + G. klasis, törés)
Osteoclastnak megfelelő, a fogcementet lebontó, többmagvú óriássejt. (L. cementum, ragasztó, + G. klastos, törött)
A fogcement lacunáiban megrekedt, nyúlványos, osteocyta-szerű sejtek. (L. cementum, ragasztó, + G. kytos, sejt)
Az a felszín, ahol a foggyökér dentin- és cementrétege kapcsolódik.
Az a felszín, ahol a foggyökér cementrétege és a fogkorona zománcrétege kapcsolódik. LD MÉG cervical line.
Bármilyen jóindulatú, fogcement-képző tumor, melynek 4 típusát különböztetik meg: 1) periapicalis cement-dysplasia, 2) centrális elmeszesedő fibroma, 3) cementoblastoma, 4) sclerotizáló cementoma. A közelebbről meg nem nevezett cementoma rendszerint az 1) típusnak felel meg. (L. cementum, ragasztó, + G. oma, daganat)
(NA) A fog gyökerén és nyaki részén a dentint borító, csontszerű, mineralizált szövet, melyen a periodontium rostjai tapadnak. Syn cement (1). (L. caementum, durva, fejtett kő + caedo, vágni)
Közös. Ld K ceno-. (G. koinos, közös)
1. A népesség összeszámlálása, eredetileg adóbehajtás vagy a hadra foghatóság megállapítása céljából. 2. Az egyedek legfontosabb adatainak (életkor, nem, foglalkozás, lakóhely, stb.), valamint egészségi állapotának számba vétele. (L. censeo, számolni)
Punctio, különösen előtaggal együtt (pl. paracentesis) használatos kifejezés. (G. kentesis, szúrás, kenteo szúrni, átbökni)
Az SI és a metrikus mértékrendszerben századrészt (10-2) jelző előtag. (L. centum, száz)
1. Az SI mértékegység bevezetése előtt használt, a jég olvadáspontja és a víz forráspontja közötti hőmérsékleti tartományt száz fokra tagoló hőmérsékleti skála. Syn Celsius-skála. 2. A teljes körív századrésze, a csillagászati körskála 3,6°-nyi része. (L. centum, száz + gradus, lépés, fok)
A gramm századrésze.
Egyszázad. (L. centum, száz + -ilis, -as (utótag))
Tíz milliter (10 ml), a liter századrésze, 162,3073 minim (amerikai folyadékmérték).
A méter századrésze, 0,3937008 hüvelyk.
A CGS rendszer abszolút mérték~.
Ld L Morgan.
Századnormál töménységű (oldat).
A poise századrésze.
1. A középpont felé. 2. A prizma fénytörőképességének mértékegysége, mely a fénysugár irányváltoztatásának mértékét fejezi ki, egyszázad radiánonként (0,57°) megadva.
centrális vénás p. A vérnyomás a vena cava superior és inferior által alkotott vénás rendszerben, amely normál körülmények között 4 és 10 vízcentiméter között van. Keringési sokk és a keringő vér mennyiségének csökkenése esetén ez a nyomás csökken, szívelégtelenség és a vénás pangás esetén pedig növekszik.
Olyan tárgy által kiváltott látás, melynek képe a fovea centralisra esik. Syn direkt ~.
a központi idegrendszer betegsége miatt fennálló ~.
A nyúltvelő depressziója, amelynek következtében a légzőmozgások gátlás alá kerülnek.
Központi ~. Syn gangliocytoma.
Syn Robertson-féle transzlokáció.
Az agy vagy a gerincvelő károsodása miatt bekövetkező ~
A szövetnek, szervnek, illetve ezek egységeinek mélyebb, vagy belső rétegeit érintő n.
(1) A szembenálló occlusios felszínek olyan viszonya, ami lehetővé teszi az optimális kontaktust. (2) A fogak állása abban az esetben, ha a mandibula a a maxillákhoz képest centralis helyzetű.
Fájdalmatlan, lassan növekvő, nagy mértékben elhatárolódó benignus fibro-ossealis daganat az állkapocsban. A peridontalis ligamentum sejtjeiből indul ki. Előbb radiolucens, majd ahogyan ossificálódik, egyre átlátszatlanabbá válik.
1. központi, középen elhelyezkedő anatómiai egység, rész 2. közép, középvonal felé irányuló
Az szemizommozgató idegmagvak okozta szemizombénulás.
(1) Syn osteomyelitis. (2) Syn endosteitis.
A koponyatető felső-középső, az occiput és a siniciput közötti régiója. (L. centrum, közép + caput, fej)
Meghatározott jellegű vagy számú középponttal rendelkező vagy valaminek (érdeklődés, figyelem) a középpontjában álló. (G. kentron, közép)
1. Folyadékban szuszpendált részecskék leülepítésére szolgáló berendezés, melyben az oldatot tartalmazó edény körpályán mozog és az eközben ébredő centrifugális erő hatására az edény centripetális részébe gyűlnek a részecskék.
Folyadékban szuszpendált részecskék leülepítése centrifuga segítségével.
s 1. A forgó mozgást végző testet a forgástengelytől kifelé (el)ltérítő erőhatás irányát jelző kifejezés. 2. Ennek analógiájára olykor, bármilyen, a középponttól távolodó mozgás megjelölésére is használatos. Vö. excentrikus (2). (L. centrum, közép + fugio, menekülni)
Syn efferens i.
Lobulus csaknem vagy pontosan középső régiója, pl. máj esetében.
A cytocentrumban rendszerint párosan elhelyezkedő, csőszerű sejtszerv. Egyes sejtek (pl. a csontvelői óriássejtek) akár több centriolust is tartalmaznak. (G. kentron, közép)
1. Syn afferens. 2. A forgó mozgást végző testet a forgástengely felé térítő erőhatás irányát jelző kifejezés. Syn axipetalis. (L. centrum, közép + peto, keresni)
Syn afferens i.
Középpontra vonatkozó szóösszetételekben használatos. (G. kentron)
A pancreas acinus lumenét kitöltő ductulus bikarbonátot és vizet elválasztó sejtjei, melyek működése biztosítja a bélnedv emésztőenzimek működéséhez szükséges lúgos vegyhatását.
Az encephalon középpontjával kapcsolatos.
Centrális eredetű inger által kiváltott mozgás. (centro + G. kinesis, mozgás)
1. Centrokinesiával kapcsolatos. 2. Syn excitomotoros.
A kromoszómákat két karra tagoló, nem festődő, elsődleges lefűződés, melynek helyzete jellemző az egyes kromoszómákra. Elhelyezkedhet közel a kar végéhez (acrocentricus) vagy a középpontban (metacentricus), illetve e kettő között (submetacentricus). (centro- + G. meros, rész)
