Az 1848-49-es szabadságharc gyógyszerészi vonatkozású reformjai

A gyógyszerészet kérdéseit a Suplemetumok, és a Generale Normativum Sanitatis, irányították ebben a korszakban. A Generale Normativum Sanitatis - hazánkban elsőként a gyógyszerészi működést egyetemi végzettséghez kötötte. Továbbá kötelezővé tette az Osztrák Gyógyszerkönyv és taxa használatát is. A lefektetett követelmények betartását szigorúan ellenőrizték.  Ezek az igen haladó szellemű rendelkezések teljesen új alapokra helyezték a magyar gyógyszerészeink helyzetét.

Ugyanakkor a Bécsben összeállított gyógyszerkönyvek és taxák, a magyar viszonyok figyelembevétele nélkül készültek, és ezzel igen nehezítették is a gyógyszerészek munkáját. Elég nagy káosz uralkodott a gyógyszertári jogok területén is. A felállításra történő engedélyezés jogkör a helytartótanácsot illette. Az események tükrében teljesen érthető, hogy a századfordulón egészen 1948-ig, a legfontosabb gyógyszerészi problémákat a gyógyszerkönyv, taxa és a gyógyszertári jogok kérdései képezték. A magyar gyógyszerészi kar, mely rendeleteit, taxáját, gyógyszerkönyveit Ausztriától kapta, arra is rákényszerült, hogy gyógyszereit is innen hozza be. A nehézkes beszerzés mellett súlyos adó is súlytotta.

Az Európa-szerte uralkodó erős forradalmi hangulat hatására a Habsburg birodalom 1844-ben rákényszerült egy olyan törvénycikk megjelentetésére, melynek értelmében Magyarországon végre az országgyűlés, a közigazgatás és a közoktatás nyelve magyar lett. A pesti orvosi karon csak 1845-46-ban kezdték el a magyar nyelvű tanítást. Az események sodra, a francia forradalom hatása, nemzetünk szabadság utáni vágya vezetett el 1848. március 15-éhez. A forradalom vezető erejét nálunk a polgárság hiányában a középbirtokos nemesség képezte. Ez a dicsőséges forradalom, mely 1949 augusztusáig tartott, felszámolta a feudális rendszert, megvalósította a polgári átalakulást, valamint Magyarország Ausztriától való függetlenségét.

1848 méltán megmutatta, mire képes a magyar nép, ha sorsát szabad földön, önállóan intézheti. A független, felelős magyar minisztériumot, mely 1848. április 11-én iktatták be. Ennek a kormánynak minden cselekedetét a haza iránti rajongás vezérelte, nép és kormány célkitűzései, óhajai találkoztak.

A Budapesti Gyógyszerész Testület kérvény formájában juttatta el Klauzál Gábor földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszterhez a gyógyszerészi kart érintő legfontosabb kéréseket, óhajokat. A Würtzler Vilmos és Holmann József elnökök által aláírt kérvény a következőket tartalmazta:

1. A gyógyszerészet az Egészségi Tanácsnál képviseltessék, mert csak független állású gyógyszerészek képesek a gyógyszerészi viszonyok minden ágát gyakorlatilag is megítélni, minden előítélet nélkül.
2. A már létező Budapesti Gyógyszerészi Testület, országos testületté alakuljon át.
3. A gyógyszertárvizsgálatok fővizsgálók által legcélszerűbben és hitelesebben teljesíthetnének. Ezeknek azonban független a Status által fizetendő, /e/esküdt gyógyszerészeknek és bizonyos számmal kell lenniük, vagy 2 az egész hazában, vagy kerületenként egy-egy. Ezeket a vizsgálatokat, amint megkívántatik,
4. Megkívántató a hazai körülményekhez alkalmazott gyógyszerkönyv (dispensatorium) szerkesztése és a kereskedésen, vámviszonyokon és gyógyszerészi munkákon alapult célszerű árelvek felállítása.
5. Az újan felállítandó gyógyszertárak esetében minden gyógyszertár felállítása alkalmával ennek szükségszerűsége szakértők, s helybeli egyénekből alakítandó bizottság által kellő megvizsgálás után határoztassék el.

Klauzál Gábor válasza:

1. „Az első pontban foglalt azon kérelemnek, miszerint a gyógyszerészi testület az egészségügyi osztályban képviseltessék, Wágnet Dániel kineveztetésével elég tétetett." - A magyar gyógyszerészeknek gyógyszerész szakember által történő képviseltetését az egészségügyi osztályban 1848 valósította meg elsőként.
2. A 2. pont alatti kérelmet - mely az országos egyesület megalakításával foglalkozott - a miniszter átmenetileg elutasította.
3. A 3. pont alatti, gyógyszertári vizsgálatokkal kapcsolatos 268. sz. miniszteri rendelkezés 1848. június 10-én lépett életbe. A kormány érdemlegesen rendelkezett a gyógyszertárak évenkénti, díjmentes vizsgálatáról! azonban a gyógyszertárak gyógyszerész szakemberekkel történő ellenőrzését nem valósította meg. A szakszerűség biztosítására bizonyos kezdeti lépéseket tartalmazott: a vizsgálat mindig egy részre hajthatatlan, köztiszteletben álló gyógyszerész jelenlétében vitessék véghez", ez azonban lényegében csak kompromisszum volt.
4. "A 4. pontban kívánt gyógyszerkönyv (Dispensatorium) és árszabály készítése iránt már eddig is kellő intézkedések tétettek."

"Ha a területen működő gyógyszertár van, a város köteles az új gyógyszertár helyét is megjelölni. Az új gyógyszertár próbaideje a felállítástól számított egy hónap, ha ezalatt csődöt fog hirdetni, bezáratik." Ez a rendelkezés nagy megelégedést keltett, mivel a gyógyszertárak felállításánál - az előzőekben említett visszaéléseket - megszüntette. Az 1848-as független magyar minisztérium figyelme kiterjedt - rövid, éves működése alatt - a gyógyszertárak készleteire, valamint a hiányzó gyógyszerek pótlására is. Itt a felelősséget nem egyedül a gyógyszertár-tulajdonosok vállaira helyezték, hanem kidomborították az egészségügyi osztály ez irányú feladatát is. Klauzál Gábor a gyógyszerészek képzését illetően is igen haladó szellemben intézkedett elrendelte, hogy a gyógyszerész tanítványnak a jövőben csak olyan egyén vétessen fel, aki hat iskolai évet bevégezvén, a kellő előkészítő tudományokkal bír. A gyógyszerészet tanulási ideje három évre terjed. A továbbiakban a gyakornoki vizsgákkal foglalkozva, a rendelet kiemeli, hogy a vizsga díjtalan.