Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

appendicolithiasis

kőképződés a féregnyúlványban

appendicolysis

az appendix összenövéseinek műtéti megoldása (appendico + gör: lysis, lazítás)

appendicostomia

A bél műtéti megnyitása a féregnyúlvány csúcsán, amely előzetesen a hasfalhoz kitapadt. (appendico + gör: stoma, száj)

appendicularis

1. appendix-szel kapcsolatos 2. A lábakkal kapcsolatos, szemben az axiálissal, amely kifejezés a törzzsel, a fejjel jelzi a kapcsolatot.

appendix

(gen. appendicis, pl. appendices) 1. Szinonima: függelék 2. specifikusan a féregnyúlvány (lat: appendo, függeni valamin)

apperceptio

1. A figyelmes felfogás végső állapota, amelyben valamit teljesen megértünk, felfogunk, és ez tudatunkban relatíve kiemelkedik. A pszichés tartalom teljes felfogása. 2. Valaki a saját személyiségének ideáját felismeri. (lat: ad-, hoz + percipio, felfogni)

apperceptiv

felfogásra képes, a felfogásra vonatkozó, vagy a felfogást illető

appetitus

Az ételre vonatkozó pszichés és fizikai vágy, de átvitt értelemben alkalmazzák folyadékra, szexualitásra vagy érzelemre is. Bármilyen vágy, amely fizikális, vagy mentális igény kielégítésére irányul.

applanatio

Tonometria: a cornea lelapulása nyomás hatására. Az intraocularis nyomás egyenesen arányos a külső nyomással és fordítva a lelapulás területével. (lat: ad-, -hoz + planum, sík)

applanometria

applanatiós tonometer alkalmazása

applicator

Vékony pálcika fából, hajlított fémből, vagy műanyagból, amelynek egyik végéhez vattacsomót, vagy egyéb anyagot rögzítünk, amely bármely felületre a szükséges hatóanyagot képes felvinni. (lat: applico, odatesz)

appozíció

1. két anyagot érintkezésbe hozni 2. két dolgot összeilleszteni, összerakni 3. törvégek összeillesztése 4. sejtfal vastagítása (lat: appono, valamihez illeszt)

approximatio

Sebészet: a varrat készítésekor a szöveti végek megfelelő közelítésbe hozása.

approximatív

megközelítő (lat: ad-, -hoz + proximus, legközelebbi)

apraxia

1. Az akaratlagos mozgás zavara, amelyben a gyakorlott, célszerű mozgások kivitelezése károsodik, noha a megértés, az izomerő, az érzékelés és a koordináció általában megtartott. Ez az eltérés szerzett agyi bántalomnak a következménye. 2. Pszichomotoros defektus, amelyben valamilyen tárgy megfelelő használata nem sikerül, bár a tárgyat a beteg meg tudja nevezni és ismertetni is képes annak célszerű alkalmazását. (gör: a-, fosztóképző + pratto, csinálni)

apraxiás

apraxiával kapcsolatos

APRE

Abdomino-perinealis rectum exstirpatio

aproctia

anus, vagy anusnyílás congenitalis hiánya (gör: a-, fosztóképző + proktos, anus)

apronectomia

hasfal kiterjedt és lelógó panniculus adiposusának (kötényhas) sebészi eltávolítása

aprósejtes ~

1. Kisméretű sejtekből álló anaplasticus rák. 2. Syn zabszemsejtes c.

aprosopia

Az arc egészének, vagy nagy részének congenitalis hiánya, amely gyakran más fejlődési rendellenességgel is társul. (gör: a-, fosztóképző + prosopon, arc)

APRT

adenin-foszforibozil-transzferáz

APSAC

anistreplase (anizoilált plasminogén sztreptokináz aktivátor komplex)

APTI

Aktivált parciális thromboplastin idő

APUD-sejt

Ld APUD.

apyreticus

lázmentes, normál testhőmérsékletű; szinonima: afebrilis

apyrexia

lázmentesség (a-, fosztóképző + pyrexis, láz)

AQP4

akvaporin-4

aqua

(gen. és pl. aquae) H2O; víz (lat.)

aquaeductus

(pl. aquaeductus) vízvezeték, csatorna (lat: aqua + ductus, vezeték)

aquagen ~

akvagén p. Intenz(v viszketés, amelyet a tetszőleges hőfokú vízzel való rövid érintkezés okoz anélkül, hogy látható bőrelváltozás jelenne meg.

aquaphobia

beteges félelem a víztől (lat: aqua, víz, gör: phobos, félelem)

aqueosus

vizes, víztartalmú

aqueous ~

v(zfázis Két folyadékból álló rendszer víz része, amelyben a víz mellett egy, a vízzel nem elegyedő folyadék (pl. benzin, éter) vesz részt.

Ar

argon

arab-

gummi arabicum, hasonló gumiszerű anyagok (gör: Araps, arab)

arabin

Szénhidrát tartalmú mézga, mely D-arabinózra és hexózokra hidrolizál; természetes formájában (gummi arabicum) kalcium, kálium és magnézium ionokat is tartalmaz.

arabinosis

az arabinóz kóros metabolizmusa

arabinosuria

arabinóz kiválasztása a vizeletben

arabinóz (Ara)

Pentóz, melynek D-isomerje növényekben rendkívül elterjedt rendszerint komplex poliszaccharidok építőköveként; táptalajokban használatos. A D-arabinóz a D-ribóz epimerje.

arabinozid

Ribonukleozid, amelyben az arabinóz a cukor építőelem; bizonyos esetekben antibiotikus aktivitással rendelkezik.

arabitol

C5H12O5; 1,2,3,4,5-pentánpentol; az arabinóz redukciója során keletkező alkohol.

arachidonsav

CH3(CH2)3(CH2CH=CH)4(CH2)3COOH; 5,8,11,14-eikozatetraénsav; telítetlen zsírsav, mely a táplálkozás szempontjából esszenciálisnak tekintendő. A prosztaglandinok, thromboxánok, és leukotriének (összefoglalóan: eikozanoidok) biológiai prekurzora.

arachnáz

Pozitív kontroll plazma, amely az alvadási tesztben az alvadási végpont meghatározását szolgálja, főleg a lupus anticoagulans jelenlétének kimutatására szolgál. Olyan normál plazma, amely a barna remete pók mérgének kivonatát tartalmazza (Loxosceles reclusa), ugyanis e méreg imitálja a lupus anticoagulans jelenlétét az alvadási végpont teszt egyikében.

Arachnida

Az arthropodák egyik osztálya a Chelicerata altörzsben, ide tartoznak a pókok, skorpiók, kaszáspókok, atkák, valamint a kullancsok. (gör: arachné, pók)

arachno-

pók-

arachnodactylia

Olyan állapot, amelyben a kézujjak, de gyakran a lábujjak is túlságosan hosszúak és vékonyak. Jellegzetes a Marfan-szindrómára és egyéb kötőszöveti örökletes betegségekre. (gör: arachné, pók + daktylos, ujj)

arachnoid ~

Pacchioni-testek. A pia-arachnoidea rojtos meghosszabbítása, melyet számos villus arachnoideales alkot, ezek belépnek a dura sinusaiba és innen liquort szállítanak a vénás rendszerbe. Syn granulationes arachnoideales (NA).

arachnoidea, arachnoides

Pókhálóhártya; finom, fibrosus membrán, a központi idegrendszert befedő hártyák közül a középső. A külső felszíne szorosan követi a dura matert, de nem tapad hozzá, köztük csupán egy potenciális rés található (subduralis rés). A gerinccsapolás esetén a dura és az arachnoidea együtt kerülnek átszúrásra, mintha egyetlen réteget képeznének. Ld. leptomeninges. (gör: arachné, pók + eidos, hasonló)

arachnoidealis ~

Folyadékot tartalmazó, pókhálóhártyával bélelt üreg, mely gyakran a Sylvius-hasadék lateralis széle közelében alakul ki, rendszerint veleszületett elváltozásként.

hirdetés