Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
A tiroxin emelkedett koncentrációja a vérben.
Tónusfokozódás. Az izmok vagy az artériák falak nagyfokú feszülése. (hyper- + G. tonos, feszülés)
Fokozott tónusú. 1. Nagy fokban feszülő. Syn spasticus (1). 2. Ozmotikus nyomása nagyobb, mint a viszonyításra használt oldaté, ami rendszerint a vérplasma vagy az interstitialis folyadék. Szűkebb értelemben olyan folyadék, amelyben a sejtek zsugorodnak. Syn hiperizotoniás.
1. Hypertonia. 2. A tesfolyadékok emelkedett effektív ozmotikus nyomása.
A normálist meghaladó mértékű szőrnövekedés. Ld. hirsutismus. (hyper- + G. trichosis, szőrösség)
Emelkedett triglicerid koncentráció a vérben.
Túltengés. Egy testrész vagy szerv méretének megnövekedése, aminek oka az egyes szöveti alkotórészek méretének - és nem számának - megnövekedése. Ld. hyperplasia. (hyper- + G. trophe, táplálás)
Hypertrophiaval kapcsolatos vagy azzal jellemzett.
szinonima: osteoarthritis (arthrosis)
Ismeretlen eredetű (valószínűleg örökletes), a bal kamra telődésének és/vagy ürülésének zavaraival járó szívizom hypertrophia. Ld hirtelen halál.
Szemtengelyferdülés, ami az egyik szemen nagyobb mértékű, mint a másikon. (hyper- + G. trope, fordulás)
A húgysav megemelkedett koncentrációja a vérben.
Hyperuricaemiaval kapcsolatos, vagy azzal jellemzett.
A valin kórosan magas plasmakoncentrációja, gyakori lelet jávorfaszörp betegségben.
Kórosan vascularizált; túl sok véreret tartalmazó. (hyper- + L. vas, ér)
Az anyagcsere széndioxid termeléséhez képest fokozott alveolaris ventilláció, amikor a széndioxid parciális nyomása az alveolusokban a normális érték alá süllyed.
Erőltetett légzés okozta ~, oka a vér CO2 tartalmának csökkenése.
A vér viszkozitásának (sűrűségének) növekedését követő tünetegyüttes. Előfordulhat spontán nyálkahártyavérzés, látászavarok, retnopátia, fejfájás, szédülés, görcsrohamok, kómás állapot.
Valamely vitamin készítmény túlzott mértékű fogyasztása miatt kialakuló állapot; a tünetek az adott vitamintól függően változnak.
A vér térfogatának kóros mértékű megnövekedése. Syn plethora (1). (hyper- + L. volumen, térfogat, + haima, vér)
Hypervolaemiaval kapcsolatos vagy azzal jellemzett.
Gombafonal. A fonalas gombákra jellemző elágazó tubularis sejtforma. Az egymással összeköttetésben álló gombafonalak alkotják myceliumot, ami szemmel is látható gombatelepként jelenik meg a természetes tápanyagokon vagy a mesterséges laboratóriumi táptalajokon. (G. hyphe, háló)
Syn hypovolaemia. (hypo + G. haima, vér)
Csökkent örömkészség. Habituálisan csökkent vagy gyengült örömérzet olyankor, amikor normálisan nagy örömöt kellene érezni. (G. hypo, alatt, + hedone, öröm)
Vér az elülső szemcsarnokban. (G. hyphaimos, vérrel elárasztott)
Ld. hypno-, hipno-.
Az alvást megelőző átmeneti állapot jelzője, amely rokon a hypnoid állapottal; alkalmazzák azokra a különféle hallucinációkra is, amelyek ekkor lépnek fel. (hypno- + G. agogos, vezető)
Gyakori tünet narcolepsiában: élénk, álomszerű perceptiok, melyek az elalvás idején jelentkeznek. E perceptiok gyakran ijesztő szituációkat hordoznak, amelyeket a beteg valódinak tart, és látási, tapintási és hallási ~kat tartalmaznak.
A hypnagoghoz hasonló állapotot jelöl, amelyen az agy keresztülhalad az alvásból felébredés során; jelenti azokat a hallucinációkat is, amelyek ekkor lépnek fel. (hypno- + G. apo, -tól, -től, + agogos, vezető)
Előtagként: alvás, hipnózis. (G. hypnos)
Élénk ~, melyek az alvásból felébredéskor fordulnak elő; narcolepsiában fordul elő, de a hypnagog ~val tartozik egy csoportba.
A Plasmodium vivax vagy a Plasmodium ovale vörösvérsejteken kívüli (exoerythrocytas) schizozoitái az emberi májban, amelyeket megkésett elsődleges fejlődés jellemez; őket tartják felelősnek a malaria relapsusaért.
1. Elégtelen, a normálisnál kisebb. Ld. hyp-. Vö. sub-. 2. kémia Oxigéntartalmú vegyületek sorozatában a legkisebb oxigéntartalmút jelöli (pl. hipoklórossav (HOCl) vs. klórossav (HOCl2) - a ford.). (G. hypo, alatt)
olyan anyag, mely nagy valószínűséggel nem vált ki allergiás reakciót az egyénnél.
Savhiány. A normálisnál kisebb fokú savasság, pl. a gyomornedv esetében.
Nagyothallás, halláscsökkenés. Syn hypacusis.
Mellékvesekéreg-alulműködés, hypadraenia.
Syn hypaesthesia.
Az albumin kórosan alacsony koncentrációja a vérben. Syn hypalbuminaemia.
Az aldoszteron kórosan alacsony szintje a vizeletben.
Syn hypalgesia. (hypo- + G. algesis, fájdalomérzés)
Kórosan kis mennyiségű nem fehérje természetű nitrogéntartalmú anyag (főleg karbamid) kiválasztása a vizeletbe. (hypo- + Fr. azote, nitrogén, + G. ouron, vizelet)
A csökkent barometrikus nyomás által okozott betegség. (hypo- + G. baros, súly, + pathos, szenvedés)
A β-lipoproteinek kórosan alacsony szintje a plasmaban, néha acanthocytosissal és idegrendszeri tünetekkel jár. Ld. abetalipoproteinaemia.
Belső csíralemez. Syn endoderma. (hypo- + G. germ, csíra)
Endodermalis. A belső csíralemezzel kapcsolatos vagy abból származó.
A kalcium kórosan alacsony szintje a keringő vérben; gyakran a kalcium ion normálisnál kisebb koncentrációjára használják.
A csont vagy a fogak elégtelen elmeszesedése.
A széndioxid kórosan csökkent parciális nyomása az artériás vérben. Syn hypocarbia. (hypo- + G. kapnos, füst, gőz)
Syn hypocapnia.
