Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

-His

Hisztidino.

His-

Hisztidil.

His köteg ~

A His -kötegből nyert regisztrátum kísérleti állatnál vagy szívkatéterezés alatt lévő embernél.

HISB

His-köteg

HISS

Mérsőkála: kézsérülés: hand injury severity score

His's ~

His-féle vonal. Az arcot felső és alsó, dentalis részre osztó vonal, melynek elülső vége a spina nasalis anterior (acanthion) hátsó vége pedig a foramen magnumon levő leghátsó pont (opisthion).

Histalog ~

A gyomor aciditas vagy anaciditas maximális szintjének megállapítására szolgál. Hasonló a hisztamin ~hez, de Histalogot (betazol hidroklorid), a hisztamin egy analógját használja.

histaminaemia

Hisztamin jelenléte a keringő vérben. (histamin + G. haima, vér)

histaminuria

Hisztaminűrítés, hisztamin kiválasztása a vizeletbe. (histamin + G. ouron, vizelet)

histidinuria

Jelentős mennyiségű hisztidin kiválasztása a vizeletbe; gyakran figyelhető meg előrehaladott terhességben valamint histidinaemiában.

histio-

Előtagként: szövet, főleg kötőszövet. (G. histion, háló)

histioblast

Szövet-képző sejt. Syn histoblast. (histio- + G. blastos, csíra)

histiocyta

A kötőszövetben jelen levő macrophag. Syn histoblast. (histio- + G. kytos, sejt)

histiocytoma

Histiocytákból álló daganat. (histio- + G. kytos, sejt, + -oma, daganat)

histiocytosis

Histiocyták generalizált osztódása, burjánzása a szervezetben. Syn histocytosis.

histo-, hiszto-

Előtagként: szövet. (G. histos, háló (szövet))

histoblast

Syn histioblast.

histocyta

Syn histiocyta.

histocytosis

Syn histiocytosis.

histoid ~

A lepromás lepra egy fajtája, amelynél az elváltozások mikroszkópos vizsgálattal dermatofibromára vagy más orsósejtes tumorra emlékeztetnek.

histolysis

A szövet lebomlása. (histo- + G. lysis, feloldódás)

histoma

Jóindulatú daganat, amelynek citológiai és hisztológiai elemei nagyon hasonlóak ahhoz a normális szövethez, amelyből a daganatos sejtek származnak. (histo- + G. -oma, daganat)

histometaplasiás

Szöveti metaplasiát mutató.

histomoniasis

A Histomonas melagridis által okozott, főleg a pulykákban előforduló betegség, amelyre jellemzők a máj és a coecum kifekélyesedő és necroticus laesioi, a heveny kezdet és a magas halálozási arány. A betegség fennmaradásáért és terjedéséért elsősorban a Heterakis gallinae nevű gyűrűsféreg faj felelős, amelynek petéi viszik át a kórokozót.

histonuria

Hisztonok ürítése a vizeletben, amit megfigyeltek leukaemiák, lázas betegségek, valamint krónikus senyvesztő kórképek egyes eseteiben. (histone + G. ouron, vizelet)

histoplasmin

A Histoplasma capsulatum antigén-kivonata, amelyet immunológiai tesztként használnak a histoplasmosis diagnosztizálására. Teljes populációk bőrtesztjének felmérésével meghatározható a gomba földrajzi elterjedése, valamint az is megmondható, hogy mely területeken endémiás a histoplasmosis.

histoplasmoma

A Histoplasma capsulatum által okozott fertőzéses granulo

histoplasmosis

Széles körben elterjedt fertőző betegség, amit a Histoplasma capsulatum okoz, és gyakran járványosan fordul elő. A fertőzés rendszerint a talajban élő gomba spóráinak belélegzésével történik és elsődlegesen jóindulatú pneumonitis formájában jelentkezik. Alkalmanként azonban az elsődleges betegség progrediálhat és lokalizált laesiok (pl. üregek) alakulhatnak ki a tüdőben illetve a reticuloendothelialis rendszer disszeminált megbetegedésének típusos képében jelenik meg, lázzal, súlycsökkenéssel, lépmegnagyobbodással és leukopaeniával. Syn Darling betegség.

historrhexis

Szövetek lebomlása, amelyet valamely nem-fertőző ágens okoz. (histo- + G. rhexis, szakadás)

histotom

Syn microtom. (histo- + G. tome, vágni)

histotomia

Syn microtomia.

histotoxicus

A szövetek légzési enzimrendszerét mérgező.

histotrop

A szövetek felé irányuló, azokhoz vonzódó; bizonyos paraziták, festékek és kémiai anyagok jelzője. (histo- + G. tropikos, fordulás)

histotroph

A szöveteket tápanyaggal ellátó vagy a szövetképződést serkentő. (histo- + G. trophe, táplálás)

hisztamin

A hisztidinből származó vérnyomáscsökkentő (depressor), ami jelen van az anyarozsban és az állati szövetekben. Erőteljesen serkenti a gyomornedv szekréciót, összehúzza a hörgők simaizomzatát és értágító hatású (a kapillárisokon és az arteriolákon) ezáltal vérnyomásesést okoz. Sérülés következtében a bőrben hisztamin szabadul fel.

hisztamin ~

A maximális és minimális gyomorsav szekréció meghatározására alkalmas. Antihisztamin előkezelés után, hisztaminsav foszfátot fecskendeznek be subcutan, ezt követi a gyomortartalom vizsgálata. Ld Histalog t.

hisztamin-érzéketlen

A hisztaminra adott normális válaszreakció hiányát jelenti, főleg a valódi gyomor anaciditas kapcsán.

hiszterézis

1. Az az állapot, amikor két összefüggő jelenség valamelyike késésben van a másikhoz képest; bármely helyzet, amikor az egyik változó értéke attól függ, hogy a másik értéke éppen növekszik-e vagy csökken. Vö. allosztéria. 2. Egy mágneses hatás késése annak okához képest. 3. A hőmérséklet különbség, ha egy anyag valamely hőmérsékleten megolvad és egy másikon megszilárdul. 4. A kooperativitás egyik típusa az enzim katalizálta reakciókban, amelynél a kooperativitás foka az enzim lassú konformáció-változásával függ össze. Vö. allosztéria. (G. hysteresis, később jönni)

hisztéria

Szomatoform zavar, amelyben valamelyik testi működés megváltozik vagy kiesik, ami testi betegségre utal (pl. karbénulás vagy látászavar), de a valóságban az egy pszichológiai konfliktus vagy szükséglet kifejeződése. (G. hystera, anyaméh, a női méhhez kapcsolódó rendellenességek eredeti elképzeléséből)

hisztériás roham

Érzelem kifejezése, amit gyakran sírás, nevetés és sikítás kísér.

hisztériás, hisztérikus

Hisztériával kapcsolatos vagy azzal jellemzett.

hiszterogén

Hisztériás tüneteket vagy reakciókat okozó. (hysteria- + G. -gen, -képző)

hiszteroid

Hisztériához hasonló vagy azt utánzó. (hystero- + G. eidos, hasonlóság)

hisztidáz

Hisztidin-ammónia-liáz.

hisztidil (His)

A hisztidin acil gyöke.

hisztidin (His, H)

Az L izomer a legtöbb fehérjében megtalálható bázikus aminosav.

hisztidino (-His)

A hisztidinből keletkező gyök, ha az egyik nitrogén atomról egy hidrogént eltávolítunk.

hisztofiziológia

Szövetélettan. A szövetek mikroszkópos tanulmányozása működéseik szempontjából.

hisztogén

Szövet által formált, szövetek által képzett; pl. egy exsudatum hisztogén sejtjei a helyhez kötött szöveti sejtek proliferációjából keletkeznek. (histo- + G. -gen, termelő)

hisztogenetikus

A szövetképződéssel kapcsolatos.

hirdetés