Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Nyílás, lyuk. (L. nyílás, fr. hio, pp. hiatus, hézag, rés)
humán influenza A virus
Haemophilus influenzae B
Hiányos összehegedés. Syn fibrosus ~. Ld viciosus ~.
Ritkán előforduló, a téli álmot alvó állatok zsírszövetére hasonlító barna zsírszövetből álló, jóindulatú daganat. (L. hibernus, téllel kapcsolatos, + -oma, daganat)
Félvér, kevertfajú egyed. 1. Olyan egyed (növényi vagy állati), amelynek szülei egy faj különböző változataihoz, vagy két különböző, de szoros rokonságban lévő fajhoz tartoznak. 2. Egyesített (fúzionált) szövettenyészeti sejtek, mint pl a hibridoma sejtjek. (L. hybrida, egy nőstény házisertés és egy vadkan utóda, fr. G. hybris, megbecstelenítés, bujaság)
1. Egy hibrid egyed kitenyésztésének folyamata. 2. Crossing-over kialakulása egymással rokonságban lévő, de nem allélikus gének között. 3. A nukleinsavak komplementer láncainak specifikus újraegyesülése; pl. egy DNS-RNS hibrid kialakulása.
Hibrid sejtekből felépülő daganat, amelyet specifikus monoklonális antitestek in vitro termelésére használnak. Előállításához lymphocyta daganatsejtek stabil sejtvonalát egyesítik specifikus antitest-termelő sejtekkel. (G. hybris, megbecstelenítés, bujaság, + -oma, daganat)
Syn hidatid surranás.
Olyan antitest, amely 37 C0 alatti hőmérsékleten fokozottan okoz agglutinatiot.
vörösvérsejtek ~-ja a vér testhőmérséklet alatti hőmérsékletre való lehűtése után saját (ld. autoagglutinatio), vagy bármely más szérum hatására. Normál személy vérében is látjuk néha, de kóros jelenségként Mycoplasma pneumoniában, mononucleosis infectiosában, egyes protozoon fertőzésekben, vagy lymphoproliferatív kórképekben észlelhető.
A végtagokon megjelenő kis, gangraenás ~, mely a rossz keringés következménye.
Syn cryokinetica.
Hidegre való hiperszenzitivitás, mely átmeneti viszketés, erythema és kiütés formájában megnyilvánuló superficialis vascularis reakcióhoz vezet. Ld hypothermia.
Pajzsmirigy göb, melynek radioaktív jódfelvétele jóval alacsonyabb, mint a környező parenchymáé; kb. négy közül egy bizonyul rosszindulatúnak.
Előtagként: verejték. Ld. hidro-.
A verejtékmirigyek gyulladása. (G. hidros, verejték, + aden, mirigy, + -itis, gyulladás)
A verejtékmirigyek hámsejtjeiből kiinduló jóindulatú daganat. (G. hidros, verejték, + aden, mirigy, -oma, daganat)
Vizes solvens (az oldószerrel alkotott laza elegy - a ford.) (a régebbi nevezéktanban: hidroxid); olyan vegyület, amelyik egy vagy több vízmolekulával együtt kristályosodik.
Bizonyos hidro-liáz enzimek (EC 4.2.1-es osztály), amelyek hydratiot-dehydratiot katalizálnak.
A hidratáz korábbi elnevezése.
Negatív töltésű hidrogén (vagyis H:-), vagy olyan hidrogénvegyület, amelyben a hidrogén negatív töltést hordoz.
Kémiai kötésben levő hidrogénnel kapcsolatos.
Előtagként: verejték. Vö. sudor-. (G. hydros)
A hidradenoma tömlős (cysticus), rendszerint apocrin formája. Syn syringocystoma. (hidro- + G. kystis, hólyag, + -oma, daganat)
Aerosol előállítására használatos eszköz, amelyben egy nagynyomású gázáramot bocsájtanak merőlegesen egy kis gömböt borító folyadékfilmre, amelyhez csapódva azt aerosol részecskékre szaggatja fel; egy másik kisebb gömb terelőként működve a nagy részecskéket eltávolítja a permetből. Syn Babbington n.
Kolloid oldat, amelynek részecskéi képezik a külső vagy diszperziós fázist, a víz pedig a belső vagy diszpergált fázist.
1. Gáz halmazállapotú elem, atomszáma 1, atomtömege 1,00794. 2. Ugyanezen elem molekuláris formája, H2. (hydro + G. -gen, termelő)
Olyan metabolit, amelyből a hidrogén (a dehidrogenáz rendszer révén) átkerül egy hidrogén szállító molekulára, majd onnan egy másik metabolitra, amely ezáltal redukálódik.
Egy enzimrendszer közvetítésével a hidrogénnek az egyik anyagcseretermékről (hidrogén donor) egy másikra (hidrogén akceptor) történő átvitele. A folyamat során a donor oxidálódik, az akceptor redukálódik.
A vérben vagy más folyadékban található hidrogénionok koncentrációjának logaritmusa; negatív előjellel az adott folyadék pH-ját adja meg.
Prócium. A hidrogén leggyakoribb izotópja, a természetben található hidrogénatomok 99.985%-ában ez van.
Deutérium. 2 atomtömegű hidrogén izotóp; a hidrogén ritkábban előforduló stabil izotópja, amely a természetben található hidrogénatomok 0.015%-át alkotja.
Trícium. 3 atomtömegű hidrogén izotóp; gyengén radioaktív, béta részecskék kibocsátása közben a stabil hélium-3 izotóppá alakul; felezési ideje 12,32 év.
Bármely enzim, amelyik hidrid iont (H:-) választ le a NADH-ról (vagy a NADPH-ról), illetve hidrogént visz a ferricitokrómra vagy a ferredoxinra.
Hidrogén addíciója egy vegyületre, legfőképpen telítetlen zsírsavakra vagy zsírokra; a lágy zsírok vagy az olajok ekkor megszilárdulnak vagyis "megkeményednek".
HCl; igen oldékony gáz, vizes oldatban sósavat képez.
A folyadékok mozgásával és az ilyen mozgásokat irányító erőkkel kapcsolatos.
Víztartalmával instabil egyensúlyban álló gélszerű kolloid. A fogászatban lenyomatkészítére használható, mivel meghatározott körülmények között alakját megőrzi.
A mellékvesekéreg által szekretált szteroid hormon, amely a legerősebb glükokortikoid hatású természetesen előforduló hormon az emberben. Syn kortizol.
Enzimek, amelyek szubsztrátjaikat úgy hasítják, hogy közben a hasítási ponton H2O addíciója történik.
A liázok egyik osztálya (4.2.1-es EC enzimosztály); az ide tartozó enzimek H-t és OH-t távolítanak el víz formájában, miközben az érintett molekulában egy új kettős kötés képződik.
Hidrolízissel kapcsolatos vagy azt okozó.
Hidrolízis termékeit tartalmazó oldat.
Kémiai folyamat, amelynek során egy vegyület két vagy több egyszerűbb vegyületté hasítódik, miközben az elhasított kötés két oldalán egy vízmolekula H és OH részei épülnek be; hidrolízis történik a savak, lúgok és sok enzim reakciója során. Vö. hydratio. (hydro- + G. lysis, feloldás)
Folyadékok fajlagos sűrűségének meghatározására szolgáló eszköz. (hydro- + G. meron, mérés)
Egy folyadék fajlagos sűrűségének meghatározása hidrométerrel.
A hidrometriával vagy a hidrométerrel kapcsolatos.
Verejték termelés (hidro- + G. poiesis, termelés, képzés)
A verejték termelés gátlása. (hidro- + G. schesis, ellenőrzés, kontroll)
