Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

condylotomia

Condylus bemetszése, annak eltávolítása nélkül. (G. kondylos, condylus + tome, metszés)

condylus

Csont végén elhelyezkedő, kerekded ízfelszín.

confabulatio

Pszichiátriai kórtünet, melynek jellemzői a bizarr, inadekvát reakciók és bármilyen feltett kérdés folyékony, azonban a tényeket figyelmen kívül hagyó, a kérdés lényegéhez csupán érintőlegesen kapcsolódó megválaszolása. Amnesiaban, presbyophreniaban és Wernike-Korsakoff szindrómában fordul elő. (L. con-fabulor, -fabulatus, összebeszélni, fabula, mese)

confectio

Mézbe vagy szirupba kevert hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény, olykor tabletták készítéséhez használatos massza vivőanyaga. Syn electuarium. (L.)

confibrosis

Porártalom következtében kialakult fibrosis, különösen a tüdőben.

confidentialitas

Az egészségügyi dolgozók törvényben előírt titoktartási kötelezettsége a betegeikkel kapcsolatosan tudomásukra jutott információkra vonatkozóan. (L. con-fido, megbízni, biztosnak lenni vmiben)

confinement

Gyermekágy, gyermekszülés. (L. con- + finis, határ)

confluens

1. Csatlakozó, összefolyó (pl. egybeolvadó, foltszerű területet képező bőrelváltozásokkal kapcsolatban), nem körülírt, hanem egymástól jóformán elkülöníthetetlen elváltozásokkal járó betegségben. 2. Két eredetileg különálló csont egybeolvadásából képződött csont. (L. con-fluo, összefolyni)

confluentia

Összefolyás, több áramlás egyesülése. (L. confluens)

confusio

Az intellektus működészavara, melyben a környezeti ingerekre adott reakciók zavarodottság, desorientatio vagy meglepődés miatt inadekvátak. (L. confusio, összezavaró)

congener

1. Két vagy több azonos jellegű dolog (pl. azonos osztályba sorolt állat vagy növény) egyike. 2. Két vagy több azonos működésű izom egyike. (L. con- val, vel + genus, faj)

congenitalis

Már a megszületés pillanatában létező, pl. testi vagy intellektuális tulajdonság, anomalia, rendellenesség vagy betegség, mely lehet örökletes, illetve a magzatot a terhesség ideje alatt ért hatás következtében kialakult. (L. congenitus, vele született)

congenitalis ~

szinonima: erythroblastosis fetalis

congenitalis ~

véralvadás ritkán előforduló zavara, melynél nem, vagy alig lehet fibrinogént a plazmában kimutatni.

congenitalis ~

In utero történt ~, amelyet általában amnionszalag okozta nyomás magyaráz. Szinonima: intrauterin ~, spontán ~

congenitalis ~

Syn buphthalmus.

congenitalis ~

Veleszületett pajzsmirigy alulműködés. A pajzsmirigy hormonelválasztásának hiánya. Ld. infantilis h.

congenitalis ~

Veleszületett ~. Melanocytás ~, mely már a születéskor is látható, gyakran nagyobb, mint egy szerzett ~, és gyakrabban foglal magába mélyebb struktúrákat.

congenitalis ~

Veleszületett n. (1) N., mely már a születéskor jelen van vagy in utero vagy a születés során elszenvedett sérülések okozzák. (2) Öröklött n., általában X-hez kötött, neurológiai laesiokkal nem jár és nem progresszív. (3) A n. albinismussal, achromatopsiaval és macula hypoplasiaval jár együtt.

congenitalis ~

A myotonia nem progresszív formája, amelyet az izmok hidegexpozíciója indukál. Intermittáló, petyhüdt paretikus epizódok jelentkeznek, melyeket nem kísér izomatrophia vagy izomhypertrophia. Az elváltozás autoszomális domináns öröklődést mutat. Létezik a fentitől eltérő autoszomális domináns forma is amelyben a hidegexpozíció nem játszik szerepet.

congenitalis ~

Veleszületett ~. A magzati fertőződés in utero történik, a tünetek három csoportba oszthatók: 1) akut: a szervek nagy része tartalmaz necroticus gócokat, melyekhez láz, sárgaság, hydrocephalus, encephalomyelitis, pneumonitis, bőrpír, szemelváltozások, máj- és lépmegnagyobbodás társul. 2) szubakut: az elváltozások nagy része meggyógyult, vagy elmeszesedik, azonban az agyban és a szemben lévők aktívak maradnak, a megbetegedett gyerekek több mint 80%-ánál chorioretinitis mutatható ki. 3) krónikus: újszülött korban többnyire nem ismerik fel, azonban a chorioretinitis és az agyi elváltozások hetek vagy évek múlva kimutathatók.

congenitalis ~

Egy járatot elzáró rendellenes redő.

congenitalis diaphragmaticus ~

Veleszületett rekeszsérv. A pleuroperitonealis membrán hiánya (rendszerint a bal oldalon) vagy a Morgagni-féle nyílás megnagyobbodása, ami lehetővé teszi a hasi zsigerek mellkasba türemkedését. Syn Bochdalek-féle ~.

congenitalis ectodermalis ~

Zavart szenved az epidermis és a bőrfüggelékek kialakulása. A bőr síma, szőrtelen, az arc abnormális, a körmök és a fogak is elváltozást mutathatnak, a verítékezés elégtelen lehet. Syn congenitalis ectodermalis dysplasia, veleszületett ectodermalis dysplasia.

congenitalis ectodermalis ~

Syn congenitalis ectodermalis defektus.

congenitalis erythropoieticus

~ A csontvelő erythroid sejtjeinek fokozott porfirintermelése súlyos porfirinuriához vezet, amelyhez gyakran társul hemolitikus anémia és állandó bőrfotoszenzitivitás. A betegséget az uroporfirinogén-III-koszintetáz csökkent működése okozza.

congenitalis Heinz-testes hemolitikus ~

A congenitalis hemolitikus anaemia egyik csoportja, amelyet egy instabil hemoglobin variáns öröklött jelenléte okoz. Az egyik hemoglobin lánc aminosavszekvenciájában történt változás következtében a hemoglobin nem hajlik a megfelelő konfigurációba, az alfa hélix struktúrája megváltozik, vagy befolyásolja a hemnek a globinnal történő kapcsolódását. Az így denaturálódott hemoglobin Heinz-testként a sejtmembránhoz csapzódik, a membránt károsítja, és végül idő előtti sejtpusztulást idéz elő.

congenitalis hemolitikus ~

A vörösvérsejtek fokozott hemolízise jellemzi örökletes defektus következtében, a herediter spherocytosishoz hasonlóan.

congenitalis hypoplasticus ~

A csontvelő congenitalis hypoplasiája okozza, amelyben durván elégtelen a vörösvérsejtképzés, elégtelenek a vörösvérsejt prekurzorok, ugyanakkor a többi csontvelői elem normális. Az ~ progresszív és súlyos, ugyanakkor a leukocyták és a thrombocyták száma vagy normális, vagy csupán enyhe mértékben csökkent. A transzfúzióval bevitt vörösvérsejtek élettartama normális. Szinonima: veleszületett non-regeneratív familiaris hypoplasticus, vagy tiszta vörös vérsejt (pure red cell) ~. Erythrogenesis imperfecta. Diamond-Blackfan szindróma.

congenitalis ichthyosiform ~

Diffúz krónkus erythrodermaval és pikkelyképződéssel jellemezhető genodermatosis, mely szétválasztható bullosus és nonbullosus formákra. Syn ichthyosiform ~.

congenitalis virilizáló mellékvese ~

Veleszületett anyagcserezavar, ami a mellékvesekéreg hyperplasiaját és a virilizáló hormonok túltermelődését okozza. Legtöbb formájának hátterében részleges vagy teljes 21-hidroxiláz defektus áll, ami a hypophysis fokozott ACTH termeléséhez vezet, ami serkenti a mellékvesekéreg növekedését és működését. Klinikai jellemzői az átmeneti nemi szervek, a virilisatio és a sóvesztő szindróma.

congenitalis, haemolyticus ~

másnéven: öröklött sphaerocytosis

congestio

Kórosan nagy mennyiségű testnedv jelenléte érben vagy járatban, illetve szervrészletben, különösen a fokozott beáramlás és az akadályozott elfolyás miatt megnövekedett vértartalomra vonatkozóan. Ld g hyperaemia. (L. congestio, összehozás, halmozás, con-gero, -gestus, összehozni)

congestiv

Pangással kapcsolatos.

congestivus

Kórosan nagy mennyiségű vért tartalmazó, pangásos.

conglobatum

Egyetlen, kerekded terimét alkotó. (L. con-globo, -atus, globusba (labdába) összegyűjt)

conglomeratum

Több, egyetlen terimét alkotó részből álló. (L. con- glomero, -atus, összesodor, glomus, gomoly)

conglutináns

Adhezív, sebszéleket összetapasztó. (L. con-glutino, -atus, összeragaszt, gluten, ragasztó)

conglutinatio

1. Syn adhézió (1). 2. (Vörösvértest) antigén-antitest-komplement komplex agglutinációja normális szarvasmarha serum (és bizonyos más, kollodiok) hatására. Nem-agglutináló antitestek kimutatására alkalmazható eljárás.

coni

Conus többesszámú alakja.

conicalis ~

Számos kiemelkedés a nyelv dorsalis részén, melyek elszórva a filiformis papillák között helyezkednek el. Hasonlítanak a filiformis papillákhoz, de rövidebbek azoknál.

-conid

Az alsó fogsort alkotó fogak csúcsai.

coniophag

Syn alveolaris macrophag. (G. konis, por + phago, enni)

coniosis

Bármilyen, por által okozott betegség vagy kóros állapot. (G. konis, por)

conisatio

Kúp alakú szövetrész kimetszése, pl. a méhszáj nyálkahártyájából.

conjoined ~

Két véreret egymással egyesítve side-to-side (oldal az oldalhoz), ellipszis alakú anastomosist készítenek, amivel egy nagyobb nyílás képezhető az ezt követő end-to-end (vég a véghez) anastomosis céljára.

conjugata

(NA) A medencebemenet meghatározott pontjait összekötő átmérők. (L. conjugatus, összekapcsolt)

conjugate ~

konjugációs pont Olyan pont, amelyhez egy másik pont kapcsolódik úgy, hogy az egyik pontban elhelyezkedő tárgy képe a másik pontba esik.

conjugate acid-base ~

konjugált sav-bázispár Izotóniás oldatok (ecetsav), amelyek két olyan molekulát tartalmaznak, amelyek csak egy hidrogénionban különböznek; ez a pufferkapacitás alapja.

conjugative ~

konjugatív ~, saját, sejtek közötti szállító szerepét konjugáció segítségével fejti ki. Ezt a szállítást egy baktérium, a donor végzi el, általában specializált csillószőrökkel.

hirdetés