Újra téma a járóbeteg-szakrendelők államosítása
A kormány a szakrendelők eszközállományában, illetve a jól képzett szakorvosok átcsoportosításában reménykedik, de szakértők szerint a központosítás nem garantálja a betegellátás javulását.
Először 2013-ban merült fel a kérdés, majd 2022 nyarán annak a lehetősége, hogy az önkormányzati fenntartásban lévő szakrendelőket az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felügyelete alá helyezzék. A javaslatot Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára adta, aki a hozzáférési egyenlőtlenségre hivatkozva érvelt az intézkedés mellett.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) ekkor határozottan tiltakozott a javaslat ellen. Közleményükben kifejtették, hogy a szakrendelők elvétele sértené a betegek, orvosok és egészségügyi dolgozók érdekeit, csökkentené az ellátás színvonalát, és forrásmegvonást jelentene az egészségügy számára, valamint vagyonvesztést az önkormányzatoknak.
Hangsúlyozták, hogy a központosítás szándéka ellentmond a 2019 végén kötött, kormány és főváros közötti megállapodásnak, amely az önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények fejlesztéséről szól.
Takács Péter 2022. szeptemberben kijelentette, hogy nem lesz azonnali központosítás, hanem a jövő év elején "ráncfelvarrással" igazítják a szakrendelések finanszírozását. Az év végén a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a kerületek maguk dönthessenek a szakrendelők államnak történő átadásáról, és ne váljon kötelezően állami feladattá a járóbeteg-szakellátás.
Az Országgyűlés 2022. december végén elfogadta az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, így az önkormányzati szakrendelők központosításának kérdése azok építészeti, műszaki állapotának, betegforgalmának, kapacitási kihasználatlanságának felmérésével folytatódhatott 2023 januárjában. E felmérés eredményei látleletként szolgálhatnak a központosítás szükségességét illetően.
A központosítás támogatói azt állítják, hogy a járóbeteg-szakrendelők feleslegesen nagy eszközállományát észlelik és sok orvos szaktudása gyakran nem kihasznált helyi szinten. Érvelésük szerint a központosítás segítségével a szakrendelők forrásait be lehetne olvasztani a megyei kórházak működésébe, és az integrációval új erőforrásokat biztosítani az egészségügy számára.
Más vélemények szerint azonban a központosítás nem biztosítaná a betegellátás javulását. A rendelők elesnének az önkormányzati pénzektől (ez milliárdokat is jelenthet!), az ott dolgozó, vezénylésnek kitett egészségügyi szakemberek felmondanának, a magánpraxist vagy a nyugdíjat választanák inkább. A rendszer kórházközpontúságának megerősítése pedig a legdrágább és legnehezebben elérhető ellátási formákhoz vezetne, így az egészségügy még nehezebben tudna reagálni a betegek igényeire.
A kórházfenntartó március végén levélben kereste meg a polgármestereket, hogy felmérje, mely önkormányzatok hajlandóak átadni járóbeteg-ellátóikat az államnak. A levél szerint a szakrendelők állami kézbe vételével javítható lenne a járóbeteg szakellátás hatékonysága, lehetőség adódna a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére.
2013-ban kevés önkormányzat vált meg intézményeitől, és az előrejelzések szerint - az eszközparkba befektetett pénzek és a jövő nyáron közelgő önkormányzati választások miatt - most még kevesebb fog így határozni. A döntés jelenleg a helyhatóságok hatáskörébe tartozik.
