Megszólalt a magánegészségügy az "állami védőháló" tervről

A Belügyminisztérium újraszabályozná, hogy melyik intézmény és mennyit fizessen, ha egy magánegészségügyi ellátás után szövődmény vagy komplikáció lép fel, és ezért a beteget az állami egészségügyben kell további kezelésben részesíteni.

A témában a Belügyminisztérium honlapján megjelent jogszabálytervezet elfogadása esetén a magánszolgáltatóktól fogják behajtani azoknak a kezeléseknek a költségét, amelyeket náluk kezdtek el, de egy szövődmény vagy váratlan helyzet miatt állami intézményben kellett befejezni. Ez nem teljesen új intézkedés, inkább csak egy pontosítás – mondta az InfoRádióban Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

"A magánszolgáltatóknak ez idáig is rendelkezniük kellett úgynevezett háttérintézményi szerződéssel, amely ezt szabályozta, és ezért általában éves vagy havi díjat fizettek az adott közellátó intézménynek, ahova továbbküldték a pácienst, ha az szükséges volt. A jogszabály abban hozna változást, hogy nemcsak egy rendelkezésre állási díjat, hanem magáért az ellátásért, annak költségéért is helyt kell állni majd a magánszolgáltatónak" – mondta Lancz Róbert. Hozzátette: ez vállalható, de nehezen tervezhető költség, ugyanis nagyon nehéz meghatározni, hogy pár százezer vagy millió forintról van-e szó. Véleménye szerint mindazonáltal ezeknek az eseteknek a száma alapvetően nagyon kevés. Az elnök szerint a magánegészségügynek a biztosítási oldalon kell alkalmazkodnia ehhez a tervezett változáshoz. "Érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítótársaságok be tudják-e emelni a kockázati csomagba az így felmerülő költségeket, természetesen biztosítási díjért" – fogalmazott.