Az orvosképzési curriculum reformja a Semmelweis Egyetemen

A nagy érdeklődésre és a párbeszédre építve, elsőként Prof. Dr. Kellermayer Miklós, a kar megválasztott dékánja, a curriculum reform megvalósításával megbízott rektori biztos ismertette a tanmenetet érintő legfőbb változásokat, azok mikéntjét. Ezután Prof. Dr. Merkely Bélával, az egyetem rektorával közösen válaszoltak a hallgatókban felmerült kérdésekre.

Mint azt Prof. Dr. Kellermayer Miklós elmondta, ő nem reformként tekint a változtatásokra, sokkal inkább egy új, modern, XXI. századi orvosképzési programot szeretne felállítani. Ennek célja az, hogy az egyetem egy önálló, kritikus gondolkodású és orvosi döntéseket meghozni képes általános orvost képezzen, aki, mint „pluripotens őssejt”, képes a későbbi „differenciálódásra”, specializációra. Az új program célja a tantárgyi hierarchia strukturálása kizárólag a jótékony redundancia meghagyása mellett, a logisztikailag nehéz tárgyak kezelése, ezen felül a megfelelő óraszám/kredit arány meghatározása és nem utolsó sorban a klinikai oktatás megerősítése. A képzés továbbra is moduláris rendszerben fog zajlani: a két év elméleti képzést egy év preklinikum, majd két év klinikum követi, az egyetemi tanulmányok végül szigorló évvel zárulnak.

Az elméleti modul

Az első nagyobb, négy szemeszteres tanegység. Az első szemeszter az orvosi kémiát, orvosi kommunikációt és szociológiát, valamint orvosi biofizikát helyezi előtérbe. Bevezetésre kerül a sejttan nevű tantárgy, valamint az orvosi terminológia. Az egyetem Sebészeti- és Baleseti Osztályának közreműködésével megerősített elsősegély oktatás szintén újítás lesz az előző évekhez képest.

A második félév tárgyai között szerepel az orvosi biokémia, bevezetés a klinikumba, valamint az ápolástan nyári gyakorlat, amely az előző évekkel ellentétben, az új curriculumban már gyakorlati vizsgával zárul.

Az eddigi négy féléves „Anatómia, szövet- és fejlődéstan” tantárgy két részre válik: „Makroszkópos anatómia” az első és második szemeszterben, „Mikroszkópos anatómia és fejlődéstan” a második és harmadik szemeszterben. Így a korábbi négy félév helyett az anatómia oktatása mindössze három félévet fog igénybe venni.

A másodév ad helyet az olyan elméleti tárgyaknak, mint az élettan, biokémia (amely a negyedik szemeszter helyett már a harmadikban szigorlattal zárul), molekuláris- és sejtbiológia és orvosi pszichológia. Jelentős változást jelent azonban a harmadik szemeszter nagy szigorlatai után a mikrobiológia I., immunológia, illetve a genetika és genomika tantárgyak negyedik szemeszterben történő oktatása – ezek korábban ugyanis a harmadév első félévének képzését adták. Az élettan, illetve molekuláris- és sejtbiológia szigorlatok jelentik majd az elméleti modul zárását.

Preklinikum

Jelentős változást hoz majd a farmakológia oktatás áthelyezése negyedévről harmadévre. Ennek ellenére a döntés a tantárgyi hierarchiát és struktúrát figyelembe véve logikusnak bizonyulhat. Ezen felül olyan tárgyak várnak a hallgatókra, mint a patológia, kórélettan/transzlációs medicina, mikrobiológia II. (és szigorlata) és laboratóriumi medicina.

Újdonságként kerül bevezetésre az EKG a klinikumban és az orvosi statisztika, informatika és telemedicina (utóbbi három egyetlen tárgy részeit képezi majd. A hatodik szemeszter tovább vezeti az említett tárgyakat, ehhez azonban még hozzáadódik a kísérletes- és sebészeti műtéttan, orvosi etika, egészségügyi jog és -gazdaságtan, katasztrófamedicina és belgyógyászati propedeutika. Utóbbi a nyári belgyógyászat gyakorlattal és a hozzá tartozó gyakorlati vizsgával zárul.

A klinikai modul

A fő szempont az oktatásban a teljes blokkosítás megvalósítása volt. Ez azt jelenti, hogy a tömbök végére kerülnek a vizsgák, így az eddigi „hagyományos” vizsgaidőszak is létjogosultságát veszti. A blokkokban a hallgatók a korábbi hat óra helyett napi 8 órát töltenek a klinikán. A turnusokba szünnapok is beiktatásra kerülnek, melyeket a hallgató TDK-munkára, kutatásra, tanulásra vagy egyéb célokra fordíthat.

A negyedévben többek között olyan tárgyak kerülnek bevezetésre, mint a kardiológia és angiológia (a szívsebészeti- és érsebészeti tananyagot implementálva), belgyógyászat, sebészet, strukturált „orvosi képalkotás” (korábban: radiológia), laboratóriumi medicina rövidblokk, klinikai farmakológia, családorvostan. Az ötödik év új tárgyai között a sportorvostan és a rehabilitáció szerepel, valamint negyedévről ide kerül a népegészségtan tárgy oktatása is.

Hatodév

Az utolsó évben a különböző szigorló tárgyakon túl, a tanév vége felé egy hathetes szakmai gyakorlat kerül bevezetésre, melyet a hallgató az egyetem választott klinikáján végezhet, érdeklődésének megfelelően. A transzfúzió blokk két hétre nő és licenszvizsgával zárul, ezen megoldással valószínűleg elkerülhető lesz a rezidensképzés egyik fő problémája.

A változtatásokat a modulhatárokat átlépő évfolyamoknál lehet legkönnyebben véghezvinni, így az első-, harmad- és negyedévben. (Utolsó évben a szakmai gyakorlat eleinte választható lesz.) A jelenlegi tervek szerint két év lesz, mire a fentebb tárgyalt curriculum minden részletében, minden évfolyamon megvalósul. Hangsúlyozandó azonban, hogy ez még nem a végleges döntés, apróbb változásokra lehet még számítani.

Mint azt az Általános Orvostudományi Kar választott dékánja elmondta, először az egész változtatási „kavalkád” nem tűnik többnek, mint a tárgyakkal való zsonglőrködés. Prof. Dr. Kellermayer Miklós hangsúlyozta, valójában olyan súlypontozás és fókuszálás megy végbe, amit az egész szintjén nem látni, de amelyet a részek – az egyes tantárgyak – éreztetni fognak. A fő cél tehát nem a külsőségek variálása, hanem az „orvosképzés gerincének” megerősítése. Ezáltal a klinikai oktatást előtérbe helyezve egy modern, XXI. századi, az élethosszig tartó tanulásra képes és kész általános orvos kerül ki az egyetemi környezetből.

Szerző: Lovász Kolos