A dupla orvoslétszám nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást

Az Eurostat nemrégiben publikált adatai szerint az uniós tagállamok sorában a legkevesebb orvos Franciaországban, Belgiumban és Magyarországon praktizál. Görögországban ezzel szemben kétszer annyi orvos van, mint idehaza, de ez nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást – mondta az Indexnek Rékassy Balázs egészségügyi szakértő, aki arról is beszélt, hogy mi áll a számok hátterében.

„A lista első két helyére került országoknál ebből adódóan nem valószínű, hogy magasabb az ellátás minősége, ugyanakkor Ausztria esetében már érezhető a különbség, aminek egyik oka, hogy ott GDP-jük 8 százalékát költik közfinanszírozott egészségügyi kiadásokra, ezzel szemben ez az arányszám Magyarországon 3,6 százalék” – indokolta az egészségügyi szakközgazdász. Az uniós statisztika szerint Görögországban a lakossághoz viszonyított orvosok aránya meghaladja a többi tagállamét, de sok, a turisták által látogatott szigeten alig van álladó háziorvos, és kevés a mentős is. A szakember kiemelte: az orvoshiány különböző mértékben, de szinte mindenhol érezhető világjelenség. Amíg a fejletlen országokban a képzés hiányzik, a fejlett országokban az elöregedő társadalom növekvő ellátási igénye terheli meg a rendszert.

Az egészségügyi menedzser szerint itthon az 1000 főre jutó 3,2 orvosarányt több tényező tovább nehezíti, ilyen a szakmák közötti különbségek, az elöregedő korfa, a magánellátás és a külföld elszívó hatása. Vannak szakterületek, amelyek valóban humánerősforrás-hiánnyal küzdenek.A hálapénz 2021-es kivezetése után a magánellátásban jobban jövedelmező szakterületeken a közellátásban nehezebb volt munkaerőt találni, ilyen például a nőgyógyászat, bőrgyógyászat, radiológia, az ortopédia, a szemészet, a fül-orr-gégészet – ismertette a szakértő. Hozzátette: nagyobb problémát jelent, hogy az orvostársadalomban hiányoznak a tapasztaltabb, nagyobb teherbírású korosztályok, csak két generáció maradt itthon, a fiatal pályakezdők és a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjazás előtt álló idősebbek. Utóbbiak számára az orvosbérek kétszeresére növelése motivációt jelenthet a rendszerben maradásra. A szakértő szerint ez ugyan a rezidensekre is hatással van, de ők több szempontot is mérlegelnek, az intézmény felszereltsége, a szakmai előmenetel, a közösség is fontos tényező a fiataloknál, mikor arról van szó, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a munkavállalást.