2023-ban 60 milliárd forintnál is nagyobb adósságot halmozhatnak fel a kórházak

Tavaly nagyságrendileg havonta négymilliárd forint volt a növekedés, az emelkedő energiaárak miatt idén sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek az intézmények, emiatt lassulhat a várólisták lefaragása is.

Jól indul a 2023-as év a kórházi beszállítóknak, de nehezebb évre számítanak idén, mint amilyen a tavalyi volt, ha nem nyúlnak hozzá a költségvetésben a kórházak finanszírozásához – mondta Rásky László, aki a kórházi beszállítók érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Tavaly év végére a kórházak adóssága elérhette a 60 milliárd forintot és úgy tűnik, hogy ebből 55 milliárd forintot rendezett is a kormány – mondta a szakember.

A Magyar Államkincstár (MÁK) legutóbbi november végi adatközlése szerint a tartozásállománnyal rendelkező egészségügyi intézmények 47,8 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, ebben a listában nem szerepelnek az egyetemi klinikák, mert a felsőoktatási modellváltás miatt nem kell az MÁK felé jelenteniük. Az államkincstár közlése szerint novemberben az egészségügyi intézmények negyedének nem volt adóssága.

Rásky László elmondta, hogy december közepén egy kicsit megijedtek, mert akkor egy 30 milliárd forintos adósságrendezésről szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, de egy december 23-án megjelent kormányhatározatban további 25 milliárd forint adósságrendezést „rejtettek el” – tette hozzá a főtitkár. Így elmondható, hogy az október végéig felhalmozódott adósságot rendezte a kormány.

Példaként említette, hogy több centrumkórháznak és például olyan háttérintézménynek, mint az Országos Mentőszolgálat is csökkent az adóssága, ezért úgy tűnik, hogy már novemberben is volt némi adósságrendezés.

Míg októberben az egyetemi klinikák nélkül 8 milliárddal nőtt az egészségügyi intézmények adóssága, novemberben „csak” egy milliárd forinttal ugrott meg – mondta a főtitkár.

Aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb egészségügyi intézménynek január végén jár le az éves szerződése az energiaszolgáltatókkal – emelte ki Rásky László. Az energiaárak emelkedése a kórházak büdzséjében az idei évben lesz számottevően meghatározó. Míg 2022-ben átlagosan havonta négymilliárd forint adósságnövekedéssel szembesültek az intézmények, az idei évben biztos, hogy magasabb lesz a kifizetetlen számlák végösszege – véli a szakember.

Azt nem tagadják az egészségügyi szakpolitikusok sem, hogy a dologi kiadásokra nem akarnak többet költeni, a jelenlegi büdzséből akarják megoldani a helyzetet, mégpedig hatékonyságnöveléssel, és átszervezéssel, ahogy ezt a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által összeállított és parlamentben decemberben elfogadott reformterv is tartalmazza.

De Rásky László szerint ez egy lehetetlen küldetés lesz idén is, mivel minimum 50 milliárd forint hiányzik a dologi kiadásokból, az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott Magyarországon.

Ha ebből a büdzséből akarják idén is megoldani a betegellátást, az óhatatlanul kevesebb műtétet fog eredményezni, a várólisták nem fognak csökkenni, miközben a koronavírus-járvány is jelentősen rontott a lakosság egészségügyi helyzetén – sorolta.

Van viszont egy ígéretes előrelépés a kórházi közbeszerzések rendszerében – emelte ki Rásky László. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyitott arra, hogy a tenderek során, az ellátás biztonsága érdekében, például az infláció vagy a szállítási költségek emelkedése miatt a cégek megemelhessék az áraikat. Erre egy-egy tender során eddig is volt lehetőség, de egyes intézmények erre rábólintottak, mások pedig nem. A jövőben olyan szerződéses klauzulák születhetnek, amelyek csökkenthetik a közbeszerzések tendergyőzteseinek üzleti kockázatát.

Az egészségügyben jellemzően az ár alapján döntenek a verseny során, de Rásky László szerint az OKFŐ nyitott arra is, hogy azokat az eszközöket támogassák a jövőben a tenderek során, amelyek magasabb egészségnyereséget, innovatív, biztonságosabb ellátást jelentenek a betegek számára – emelte ki a főtitkár.”