Kutatók új véralvadási rendellenességet azonosítottak
Kutatók úttörő felfedezést tettek a hematológia területén, magyarázatot adva a spontán és szokatlan véralvadásra, amely a teljes dózisú vérhígítókkal végzett kezelés ellenére is előfordul.
A The New England Journal of Medicine-ben 2025. február 12-én közzétett felfedezés várhatóan befolyásolja azt, hogy az orvosok hogyan kezelik a szokatlan vagy ismétlődő véralvadási zavarban szenvedő betegeket, és javíthatja a terápia hatékonyságát.
A kutatók azt találták, hogy az új véralvadási rendellenesség bizonyos hasonlóságokat mutat a vakcina által kiváltott immunthrombocytopeniával és trombózissal (VITT), egy ritka, de agresszív véralvadási rendellenességgel, amelyet bizonyos (azóta forgalomból kivont) COVID-19 vakcinák okoztak.
A kutatás feltárja, hogy bizonyos betegeknél súlyos vérrögképződés alakulhat ki a VITT-t okozó antitestekhez nagyon hasonló antitestek miatt, még akkor is, ha nem állnak fenn ilyen antitestek kialakulását indukáló tényezők, például vérhígítók (heparin) alkalmazása vagy védőoltás beadása.
Az újonnan azonosított rendellenességet VITT-szerű trombotikus monoklonális gammopathiának (MGTS) nevezték el.
"Tanulmányunk rávilágít ennek az új véralvadási rendellenességnek a felismerésének és diagnosztizálásának fontosságára" - mondta Theodore (Ted) Warkentin, a kutatás társszerzője, a Patológiai Tanszék emeritus professzora
"Ha megértjük, hogyan kell diagnosztizálni a VITT-szerű MGTS-t, hatékonyabb kezelési stratégiákat dolgozhatunk ki, amelyek túlmutatnak a hagyományos antikoaguláción" - mondta Dr. Warkentin, a Hamilton Health Sciences Hamilton Kórház Orvostudományi Tanszékének hematológusa.
A kutatók átfogóan elemezték az olyan szokatlan véralvadási rendellenességeket, amelyek a teljes dózisú antikoaguláns kezelés ellenére nem javultak, azokra a betegekre összpontosítva, akiknek megmagyarázhatatlan VITT-szerű antitestjei voltak, amelyek legalább egy évig kimutathatók voltak.
Az elemzések azonosították az M (monoklonális) fehérjék jelenlétét (amelyek jellemzően plazmasejt-rendellenességeket jeleznek), valamint a tartós VITT-szerű reakciókat legalább 12 hónapon keresztül (ami a legtöbb anti-PF4 antitest esetében rendkívül szokatlan), így inkább egy folyamatban lévő kóros folyamatra, mintsem egy rövid távú anomáliára utalnak.
A tanulmány során öt olyan beteg adatait gyűjtötték össze, akiket kanadai, új-zélandi, francia, spanyol és német intézményekben kezeltek.
"Ez a megközelítés lehetővé teszi a pontos diagnózis felállítását, és megalapozza a kezelési stratégiákat, még korábban nem azonosított betegségek esetében is, jól példázva a transzlációs orvoslást" - mondta Nazy, a McMaster Orvostudományi Tanszékének docense.
Figyelemre méltó megfigyelés volt, hogy mindegyik beteg vérhígító kezelése sikertelen volt, de a nem szokásos kezelések némi előnyt mutattak, mint például a nagy dózisú intravénás immunglobulin (IVIG), a Bruton tirozin-kináz inhibitorok (ibrutinib) és a plazmasejt-célzott myelomaterápia. Ennek az új véralvadási rendellenességnek a létezése fontos következményekkel jár arra nézve, hogy az egészségügyi szakemberek hogyan értékelik azokat a betegeket, akiknél a jövőben szokatlan vagy nehezen kezelhető vérrögök alakulnak ki.
Jing Jing Wang, Theodore E. Warkentin, Linda Schönborn, Matthew B. Wheeler, William H. Geerts, Nathalie Costedoat-Chalumeau, Nicolas Gendron, Gabriela Ene, Miquel Lozano, Florian Langer, Edelgard Lindhoff-Last, Kathrin Budde, Tim Chataway, Alexander Troelnikov, Jo-Ann I. Sheppard, Yi Zhang, Donald M. Arnold, Tom P. Gordon, Thomas Thiele, Andreas Greinacher, Ishac Nazy. VITT-like Monoclonal Gammopathy of Thrombotic Significance. New England Journal of Medicine, 2025; DOI: 10.1056/NEJMoa2415930
