Összefoglaló a konferenciáról: XVII. Országos Patikanap - Mit kíván a magyar beteg?

A konferencia előadói és előadásai:

1. Pogány Gábor (Nemzeti Betegfórum): Mit kíván a magyar beteg a gyógyszertárban?
2. Kicsi Dóra (NMS Hungary): A gyógyszertárak szabályozásával, tevékenységével és szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági felmérés eredményei
3. Füzesi Brigitta (Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége): Mit várnak cukorbetegek a gyógyszerésztől?
4. Ambrus Réka, Dr. Somogyi Orsolya (MGYK): Konzultatív expediálás megvalósulása a betegek szemszögéből
5. Horváth-Sziklai Attila (MGYK): Mit tud nyújtani a gyógyszerész betegeinek?
6. Hankó Zoltán (elnök, MGYK): Mire lehet képes a gyógyszerellátás rendszere?

Az első előadás előadója már konkrét felvetéseket, megvalósítandó ötleteket sorolt fel, mint a gyógyszerészi gondozás kibővítése, és az ehhez szükséges kompetenciahatárok szélesítése. Segíteni az étrend-kiegészítő választásában, és betegtájékoztató kiadványokat adni a betegeknek. Az OTC gyógyszerekkel kapcsolatos kommunikáció támogatása, és egy netes adatbázis létrehozását az orvosok számára a hiánycikkekkel kapcsolatban. Előadásában kiemelte: az adherencia nem cél, hanem eszköz, befolyásolja a hatásosságot és a biztonságot. A beteget biztatni kell, hogy kérdezzen, és itt felmerült az időhiány kérdése. Kiemelte az életmódváltás szükségességét, melyben a betegszervezeteknek is szerepe van.

A második előadásban egy felmérésről számolt be az előadó. Kutatásuk három fő területre terjedt ki: a patikával szembeni elvárások, a patikus szerepe és a patikai szolgáltatások. A válaszokból kiderült, hogy elsősorban megbízható szakértelmet várnak el a patikusoktól, akik véleményére nyugodtan lehet hagyatkozni. Elvárják az információ átadást, elsősorban a gyógyszerek hatóanyagáról, és az interakciókról. Egészségügyi panaszok esetén inkább vény nélküli készítmény ajánlását, mintsem orvoshoz irányítást és/vagy életmód-tanácsokat igényelnek. A második helyen az udvarias kiszolgálás áll, harmadikként pedig az állandó, megfelelő készletszintet várják el, ne kelljen később visszamenni a készítményért, vagy más patikába is elmenni.

A harmadik előadó a Mit várnak a cukorbetegek a gyógyszerésztől? felmérésről számolt be. Sorolta az elvárásokat: figyelem, érdeklődés, költséghatékony terápia, gyógyszerészeti ellátás, egészségügyi tanácsok, gyógyszerbiztonság… Így hosszú távú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat alakítható ki a beteg és a gyógyszerész között, és ez „lojális betegekhez, lojális vásárlókhoz” vezet.

A cukorbetegek patikai gondozásával kapcsolatban kiemelte a betegedukációt. Fontos, hogy a gyógyszerészek kérdezzenek a betegtől, mert a beteg nem mer kérdezni. Az új cukorbetegek számára készülékek ajánlása, étkezési tanácsok, kiadványok, szűrővizsgálatokra szóló buzdítás – mind-mind a gyógyszerészi gondozás témakörébe tartozik.

A negyedik előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a konzultatív expediálás jogszabályi kötelezettség is. Fontos megállapítás, hogy az orvos felkeresése előtti gyógyszerészi tanácsadás szükségességét egyértelműen erősíteni kell a betegek és a társadalom körében! Sokan tájékoztatódnak ugyanis egyéb felületekről is (pl. OTC-k kapcsán) és meglehetősen sokan önállóan döntenek a vény nélküli készítmények kiválasztásáról. A tanácsadáshoz fontos a személyes gyógyszerész-beteg kapcsolatok kialakítása. A gyógyszerelési problémák meglehetősen nagyarányú előfordulása miatt érdemes nagy hangsúlyt fektetni ezek kiszűrésére egységes gyógyszerészi módszertan és eljárásrend segítségével.

Az ötödik előadásban egy lényeges területről is szólt az előadó. A gyógyszerészi gondozás európai helyzetét mutatta be a kognitív szolgáltatások területén. 21 alapszolgáltatás definiálható, hazánkban azonban ez a szám 5. Vajon mi ennek az oka? Alapvető gátként a szabályozási környezetet említette. Hiányzó módszertani levél, hiányzó szakmai irányelvek és a hiányzó vagy nem elegendő jogszabályok jelentik a legnagyobb gátat.

Utolsó előadóként a Kamara elnöke fontosnak tartotta kiemeli, hogy különbség van a beteg „érdeke” és a betegek „objektív érdeke” között. A Kamarának a betegek objektív érdekét kell figyelembe vennie. Előadásában a jövő gyógyszerészi feladatairól is szólt. Részletesen ismertette az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalókat. A gyógyszerbiztonsági validálás, a Biztonságos étrend-kiegészítő program, ahol elérendő cél, hogy minden gyógyszertár kapcsolódjon be a programba. A gyógyszerészi gondozási programok és a gyógyszerhasználati adherencia-fejlesztéssel kapcsolatos kérdések, a népegészségügyi programokba való bekapcsolódás folyamatosan napirenden vannak. A gyógyszerészek vakcinációban való részvételének lehetőségével jelenleg is foglalkoznak. Az online gyógyszerforgalmazással és a házhoz szállítással kapcsolatban az új szabályozás a következő hónapok feladata lesz.

Bővebb információk a https://www.mgyk.hu/mit-kivan-a-magyar-beteg-a-gyogyszertarban-8211;-a-patikanap-szakmai-konferenciajarol.html oldalon találhatóak.