Együtt és ne egymással szemben - II. rész
A HGYSZ által 2022.05.25-én szervezett, „Kihívások és lehetőségek a gyógyszerellátásban" című konferencia következő paneleiben a három érdekvédelmi szervezet (MGYK, MOSZ, HGYSZ) képviselői fejthették ki véleményüket három kérdésben: a patikai árrés- szabályozás, kistelepülések gyógyszerellátásának javítása, ügyeleti díj. Összefoglalónk a konferencia utólag publikált videóanyaga alapján készült.
Támogatott gyógyszerek árrés–szabályozása
Előadók: Lukácsné dr. Fodor Enikő (MOSZ), dr. Zlinszky János (HGYSZ), dr. Sohajda Attila (MGYK).
A gyógyszertárak degresszív árréssel dolgoznak, az utolsó sávba tartozó 5501 Ft nagykereskedelmi ár feletti gyógyszerek esetében ez 990 Ft. Az utóbbi évtizedben 20%-30%-ról 60%-ra nőtt azon készítmények száma, melyek ebbe az árrés kategóriába tartoznak Teljes volt az egyetértés, hogy a degresszív árrés - mint alapmodell - megtartásával a sávozást kell átdolgozni. A HGYSZ megoldási javaslata szerint a jelenlegi árrés modell sávjainál az utolsó sávba tartozó gyógyszereket 3 sávba csoportosítanák, míg az eddig az első hét sávba tartozó gyógyszereket 4 sávba sorolnák. Ez a megoldás +20 milliárd Ft forrást jelenthetne. Ebben az elgondolásban a gyógyszerek dobozonkénti térítési díja 3-120 Ft-tal növekedne a betegek számára.
Az MGYK megoldási javaslatában a jelenleg az utolsó sávba tartozó gyógyszereknek %-os árrése lenne. Ez az árrés legalább annyi lenne, mint nagykereskedelmi árrés. Ez a megoldás is +20 milliárd forintos forrást jelentene.
A degresszív árrés változtatása akár már a jövő évi költségvetésben megjelenhetne, egy gyors segítség lenne a patikák finanszírozhatósága szempontjából. Mind a három szervezet egyetértett az árrésszabályozás szükségességével, már csak finomhangolásra van szükség a megállapodásig, hogy a kormány felé egységes álláspontot lehessen továbbítani.
Elhangzottak még olyan gondolatok, melyek szerint ha a NEAK is napi szinten számolna el, ez segítség lehetne a kisebb patikáknak. A vénykezelési díj is korrekcióra szorul, illetve szükséges a szolgáltatások kidolgozása, ez utóbbihoz azonban hosszabb idő kell.
A kistelepülések gyógyszerellátása
Előadók: dr. Csontos Ildikó (MOSZ), dr. Hankó Zoltán (MGYK), dr. Kató Bálint (HGYSZ).
A fiókgyógyszertárak megerősítésében mind a három szervezet egyetértett, a megoldásokban azonban nem. A MOSZ és az MGYK továbbra is gyógyszerészi jelenléttel képzeli el a fiókgyógyszertárakat, ezt az elgondolást hitelessé tette, hogy a MOSZ részéről fiókpatikával rendelkező gyógyszerész mondta el konkrét tapasztalatait. A HGYSZ lehetővé tenné, hogy jól képzett szakasszisztens jelenlétével, gyógyszerész telemedicinális bevonásával működjenek a fiókgyógyszertárak. Szerintük ez a forma 1000-2000 fős településen valósítható meg rentábilisan. Az MGYK véleménye szerint először is az egészségpolitikának meg kell határoznia, hogy hol van az a lakosságszám egy kistelepülésen, ahol helyben, fiókgyógyszertárral vagy kézi gyógyszertárral kell biztosítani a betegek ellátását. Mekkora legyen a távolság a betegek számára elérhető gyógyszertárak között, hogy biztonságos legyen ezen a településeken élők ellátása is. Ezek után lehet továbbgondolkozni a részletekről.
A gyógyszertári ügyelet
Előadók: dr. Kovács Szrogh Vivien (MOSZ), dr. Marjai Tamás (HGYSZ), dr. Torma Ádám (MGYK).
A gyógyszertári ügyelet nyitva tartáson túli, gyógyszerész jelenlétével történő, közvetlen lakossági gyógyszerellátás, mely hatóság által elrendelhető, de államilag nem finanszírozott. Abban minden előadó egyetértett, hogy az ügyeleti körzetek legyenek kialakítva, finanszírozás legyen megoldott, a lakosság, az állam és a gyógyszerészek érdekeit össze kell hangolni.
Felmerült a kérdés, hogy mi a funkciója az ügyeletnek? Csak sürgősségi ellátás vagy kényelmi szolgáltatás? A mai ügyeleti rendszer működése még a Gyógyszertári Központok idejéből ered. Akkoriban az ügyeleti szolgálatban a statim receptek kiválthatósága volt a cél. Ezt kell most átalakítani, bár csökken az ügyeleti órák és a párhuzamos ügyeletek száma. Mára az ügyeleti rendszerben résztvevő gyógyszertárakat nemcsak a hatóság jelöli ki, vannak, akik önként vállalják az ügyeleti szolgálatot, sokszor nem is a pályázatukhoz kapcsolódva. Ugyanakkor sokat változott a világ, az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy sok szolgáltatás elérhető akár hétvégén vagy éjszaka. Ezért sokszor meglepődnek a szolgáltatási díjon, melyet ráadásul nem mindegyik gyógyszertár alkalmaz. Az orvosi ügyeleti rendszer is változott. Van, ahol az ügyeletet a mentőszolgálat mentőtisztje látja el, aki nem írhat receptet. Külön kérdés a gyermekorvosi ügyelet, hiszen gyermeket csak gyermekorvos láthat el és írhat fel receptet.
Mindannyian egyetértettek abban, hogy az új gyógyszertári ügyeleti rendszert az orvosi ügyeleti rendszerrel összehangolva kell létrehozni. A szervezetek az állam döntésére várnak az átlátható szempontrendszer kialakításában, hogy milyen szolgáltatást szeretne a lakosság részére, és mennyi finanszírozást szán rá.
HGYSZ
