Együtt és ne egymással szemben - I. rész
Ez lehetne a mottója a HGYSZ által első alkalommal, 2022.05.25-én szervezett egész napos konferenciának „Kihívások és lehetőségek a gyógyszerellátásban" címmel, melyen a gyógyszerellátási lánc minden tagja képviseltette magát, és elkezdődhetett egy közös beszélgetés, közös problémáinkról. Összefoglalónk a konferencia utólag publikált videóanyaga alapján készült, és két részben tekinti át a közforgalmú gyógyszertárakat érintő gondolatokat.
Az első panel a gyógyszerellátás jelenlegi helyzetéről és jövőképéről szólt. Sorolódtak a problémák: több mint 1500 településen (többségében aprófalvak) nincs semmilyen közforgalmú gyógyszertár; a közfinanszírozott gyógyszerek árrése 10% alatt van; nem olyan vonzó a gyógyszerész pálya, így szakemberhiány van; bérfeszültség tapasztalható a hálózati, illetve kórházi gyógyszerészek között. Jellemzően az egészség megőrzést szolgáló termékek forgalma az, ami az anyagi fenntarthatóságot biztosítja.
Ezekután felvetődött egy fontos kérdés: Mi a gyógyszertár funkciója? Egyszerre egészségügyi szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység, a legfontosabb a helyes egyensúly megtalálása. Az utóbbi években a kereskedelmi tevékenység megerősödött. Ugyanakkor a feladatunk nemcsak a gyógyszer kiadása, hanem a tudást mellé téve láthatjuk el a betegeket színvonalasan. Ennek jogszabályi háttere megvan, de nincs mögötte a megfelelő finanszírozás. A tudás (betegeink gondozása) is - jó értelemben véve - áru, külföldi példák mutatják, hogy a betegek hajlandóak fizetni a számukra fontos szolgáltatásért. Sajnos hazánkban nincs arról felmérés, hogy milyen szolgáltatásokat szeretne a beteg. Fontos, hogy a szolgáltatás bevezetése önkéntes legyen, és finanszírozást kell mögé tenni!
A következő részben az országos tiszti főgyógyszerész beszámolt pld. a gyógyszertári ellenőrzésekről, melynek több mint 50%-ban nem találtak hiányosságot. Beszélt a fiókgyógyszertárak szerepéről, ahol egy optimális gyógyszertár-nyitvatartással sok kisebb település is ellátható. Az apró települések ellátását meg kell oldani, a jelenlegi jól működő struktúra szétverése nélkül. Egy gondolatot szánt arra, hogy eljuttatnak a patikákba egy önellenőrző anyagot, mely nem jogszabályok gyűjteménye lesz, hanem annak szellemében foglalkozik majd olyan témákkal, mint külföldi, állatgyógyászati vények, megrendelőlap, szolgáltatási rend.
A második panel résztvevői a gyógyszertárak humán erőforrás kérdéseivel foglalkoztak. Már a tiszti főgyógyszerész is felvetette a problémát, hogy kevesebb gyógyszerész végez, mint ahány kolléga a következő években nyugdíjba megy, illetve kevesebben jelölik meg első helyként a Gyógyszerésztudományi Kart felvételikor, mint amennyi a felvehető hallgatók száma. Ebben a részben fiatal, leendő gyógyszerész kolléga számolt be felméréseikről, hogy mi a fontos a számukra. Sokat jelent, hogy a szakmai gyakorlat végzésekor pozitív legyen a tapasztalatuk, lényeges az oktató gyógyszerészek szerepe. Emellett hangsúllyal bír a jó és fiatalos munkahelyi légkör, felméréseik szerint ez sokszor fontosabb, mint a fizetés. Lényeges a magas színvonalú egyetemi tanulmányaik alatt megszerzett kompetenciáik használhatósága, valamint hogy legyen szakmai kihívás a munkájukban. A patikatulajdonlás kérdése is felmerült, hogy különböző hitelkonstrukciókkal van rá lehetőség, azonban fontos, hogy a hallgatók erről a lehetőségről már a 2. évfolyamon, ne csak a végzés előtt szerezzenek tudomást.
A két panel előadói voltak:
- Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke;
- dr. Feller Antal, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnöke;
- dr. Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnöke;
- dr. El Koulali Zakariás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese, országos tiszti főgyógyszerész;
- Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja;
- Lincmajer Zoltán, a HuPSA elnöke;
- dr. Fischer Anna, személyi jogos gyógyszertárvezető.
Együtt és ne egymással szemben - II. rész >>
HGYSZ
