Baktériumok állhatnak a nyelőcsőrák kialakulásának hátterében
Amerikai kutatók szerint legalább háromféle, a szájüregben előforduló baktériumfaj is közvetlenül hozzájárulhat a nyelőcsőrák kockázatának emelkedéséhez.
Több mint 120 ezer beteg részvételével végzett vizsgálat eredményei szerint a Tannerella forsythia nevű baktérium jelenléte esetén 21 százalékkal magasabb a rákkockázat. Ezzel szemben a Streptococcus és Neisseria törzsbe tartozó baktériumok jelenléte a nyelőcsőrák kockázat 24 százalékos csökkenésével volt összefüggésben. A Neisseria baktériumokról ismert, hogy lebontják a dohányfüstben található toxinokat, és a dohányosok szájüregében kevesebb ilyen baktérium van, mint a nem dohányzókéban.
A - dohányzás, alkoholfogyasztás, étrend, ínybetegségek és reflux által befolyásolt - szájüregi baktériumflóráról már régóta feltételezik, hogy hatással van az adenocarcinoma vagy laphámsejtes típusú nyelőcsőrák kockázatának emelkedésére, de ez az új kutatás, amely közel 10 éven keresztül monitorozta az egészséges résztvevőket, az első, amely a szájüregben megtalálható mintegy 300 baktérium közül azonosította azt a baktériumfajt, ami statisztikailag összefüggésben van a betegség kialakulásának kockázatával.
A kutatás vezetője szerint ezek az eredmények azért jelentősek, mert a kutatók sokkal közelebb kerültek ezeknek a daganattípusoknak a hátteréhez és kiváltó okaihoz, mivel most már ismert, hogy ezeknek a tumorok kialakulása - legalábbis bizonyos esetekben - összefüggésben van a most azonosított baktériumfajoknak a jelenlétével.
„Azzal kapcsolatban több bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy más baktériumok hiánya vagy elpusztulása a szájüregben kiváltó oka lehet ezeknek a daganatoknak vagy más bélbetegségeknek, amelyek később szintén hozzájárulnak a tumor kialakulásához.“
A nyelőcsőrák az első 10 között szerepel a daganatos betegségek listáján a halálozások számát tekintve, az Egyesült Államokban évente 13 ezer beteg halálát okozva.
A kutatásban részt vevő alanyok 50 és 75 év közötti nők és férfiak voltak, és a vizsgálatba való bevonáskor egészségesek voltak, nem volt daganatos betegségük. A résztvevők közül 106 alanynál alakult ki nyelőcsőrák, az ezektől a betegektől vett minták alapján összehasonlították a baktériumflórát olyan betegekével, akik hasonló életkorúak és neműek voltak, de nem alakult ki náluk daganat.
A kutatók várakozásai szerint ezek az eredmények segíthetnek olyan irányelvek kidolgozásában, amelyek alapján a kezelőorvosok hatékonyabban tudják felmérni a betegség kockázatát és a lehető leghamarabb tudják azt diagnosztizálni. A korai diagnózis nagyon fontos a nyelőcsőrák kezelésében, mivel a későbbi stádiumokban már sokkal kisebb a sikeres kezelés valószínűsége.
A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy probiotikus étrend kiegészítők alkalmazása által befolyásolható-e a szájüreg baktériumflórájának összetétele, és ezen keresztül csökkenthető-e a nyelőcsőrák kockázata.
