Előrelépés az agykutatás új területén

A központi idegrendszer leggyakrabban kutatott, ezáltal a legjobban ismert sejtjei a neuronok, vagyis az idegsejtek. Az agyszövetben azonban olyan, neuronokat támogató idegrendszeri támasztósejtek, úgynevezett gliasejtek is vannak, amelyek eddig szinte alig kerültek a tudósok érdeklődésének középpontjába. A Debreceni Egyetemen olyan hiánypótló kutatás zajlik, melynek fókuszában ezeknek a kevésbé ismert sejteknek egyik fajtája, az asztrociták állnak.

- Még csak félig-meddig értjük, hogy az asztrocitáknak milyen feladatuk van, de az bizonyos, hogy a jelentőségük sokkal nagyobb, mint ahogy azt eddig hitte a tudóstársadalom. Fontos ismernünk a szerepüket például a különböző egészséges és kóros állapotokban. Lényeges kérdés, hogy miként vesznek részt a különböző neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór kialakulásában és a betegség lefolyásának felgyorsításában – mondja Pál Balázs, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének kutatója.

Hogyan kommunikálnak a neuronok és a gliasejtek? Ez miként érhető tetten működés közben, és hogyan lehet mindezt úgy modellezni, hogy szelektíven csak az asztrocitákat aktiváljuk? – az intézet szakembere ezekre a kérdésekre keresi a választ.

- A legtöbb hatás, ami az asztrocitákat célozza, a neuronokra, sőt az egész idegszövetre is hatással van, ezért nagyon nehéz szelektíven gátolni, vagy stimulálni őket. A megoldást egy korszerű, mindössze néhány éve kidolgozott módszer, az úgynevezett optogenetika jelenti – magyarázza Pál Balázs.

A kutatócsoport genetikailag módosított egerek agyából származó mintákat vizsgál ezzel a technológiával.

- A speciális módon életben tartott agyszeleteket kék fénnyel világítjuk meg egy jól megválasztott protokoll szerint, így szelektíven tudjuk őket stimulálni. Az eljárás során mérjük a neuronok elektromos aktivitását, a gliasejtek aktivitását pedig ezzel párhuzamosan, képalkotó módszerekkel vizsgáljuk – fogalmaz a kutató.

Az asztrociták optogenetikai aktivációját hazánkban először a Debreceni Egyetemen végezték el, ami országosan is egyedülállóvá teszi a kutatást.

Az Élettani Intézet, valamint az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet kollaborációjában megvalósuló alapkutatás segíthet jobban megismerni és megérteni az asztrociták által kiváltott hatásokat, ami később hozzájárulhat bizonyos, asztrocitákat célzó terápiák kialakításához. Pál Balázs szerint a jövőben elképzelhető akár olyan asztrocitákra ható gyógyszerek fejlesztése, ami lassíthatja az olyan neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a depresszió és a skizofrénia.