Magánellátásra (is) kevesebbet költöttek a magyarok

A téma aktualitását mutatja a rendkívül magas – több mint 10 ezres – kérdőív kitöltés. A kifejezetten egészségügyi költésekkel kapcsolatos kérdésekre figyelemre méltó válaszok érkeztek. Romló életszínvonal, korlátozottabb egészségügyi hozzáférés Míg a válaszadók majdnem felének (45 %) ugyanolyan maradt az anyagi helyzete, közel 40 százalékának romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben. Ugyanebben az időszakban a kitöltők 33 százalékának kellett növelnie családja egészségügyi kiadásait. Pedig a legtöbben megpróbáltak spórolni. Visszafogták a táplálék kiegészítőkre (37%), magánorvosra (34%) guruló forintokat. Sőt, több ezren az egészséges táplálkozást is feláldozták a takarékosság oltárán, hiszen 29 százalék ezen a területen is csökkentette a korábban még erre szánt összeget. Sajnos három kitöltőből kettőnél voltak olyan szolgáltatások is, amelyeket – bár szükség lett volna rá – nem vehették igénybe. A legtöbben (32%) a fogászati kezeléseket halasztották el, de kimaradtak magánorvosi vizetek, diagnosztikai eljárások és gyógytorna is.

Állami vs. magán, avagy, ha nincs szamár, jó a ló is

A magánellátásra vonatkozó kérdések eredményei önmagukért beszélnek. Elgondolkodtató, hogy csak a válaszadók 7 százaléka nem használ magánorvosi ellátást. 30 százalékuk szerint a magánegészségügyi szolgáltatások egyre drágábbak, ezért inkább az államiba próbálnak bejutni. Viszont több, mint 50 százalék azért kénytelen egyre többet magánorvoshoz járni, mert egészen egyszerűen nem fér hozzá az államilag finanszírozott doktorokhoz. A felmérés adatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a páciensek az állami ellátás hozzáférhetőségét egyre negatívabban ítélik meg, ugyanakkor a vásárlóerő folyamatos csökkenése korlátozza, hogy a magán oldalon megkapják a megfelelő gondoskodást. Ez a kettősség növelheti az egészségkárosodás lehetőségét – tette hozzá Váradi Péter a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.

Az évi 150 ezer forintos adóvisszatérítés sokat nyom a latban

Nem meglepő, hogy a válaszadók döntő többsége (79,9 százalék) úgy gondolja, hogy egészsége megőrzéséhez az egészségpénztári tagsággal járó évi akár 150 ezer forint szja-visszatérítés is hozzájárul, sőt 40 százalékuknak legalább egy olyan egészségügyi kiadása is volt, amit azért engedhetett meg magának, mert azt az egészségszámlájáról finanszírozni tudta. A fentiek mellett a kutatásból az is kiderült, hogy a kitöltők nagy része szerint (73,3 százalék) jó lenne, ha az pénztári szolgáltatások után igényelhető állami adókedvezmény éves 150 ezer forintos összeghatárát megemelnék, ahogy sokan (87,6 százalék) örülnének annak is, ha a munkáltató kedvezményesen az egészségszámlájukra is fizetne hozzájárulást. Váradi Péter szerint ebben az évben nagymértékben nő az egészségpénztárak vonzereje. A Prémium Egészségpénztárhoz közel kétszer annyian csatlakoztak, mint az előző év hasonló időszakában, a tagok befizetési pedig közel 25%-kal nőttek.

A kutatás 10 057 egészségpénztári tag közreműködésével készült. A megkérdezettek 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi. A kitöltők állandó lakcímét tekintve a válaszolók 28 százaléka budapesti, 72 százalékuk pedig vidéken él. A korosztályos eloszlásuk a következő: egyharmaduk 40 és 50 év közötti, további 31% 50-60 év közötti, a 60-70 év közöttiek és a 30-40 év közöttiek aránya megközelítően ugyanannyi, az előbbi 16 százalék, az utóbbi 15 százalék.