A rövid távú antibiotikum-használat a bélbaktériumok hosszan tartó rezisztenciájához vezet
Kutatók egészséges önkéntesek bevonásával vizsgálták az antibiotikumrezisztencia kialakulásának hátterét.
A Stanford Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a ciprofloxacin alkalmazása tartós antibiotikum-rezisztenciát váltott ki az emberi bélbaktériumokban. A rezisztencia egymástól függetlenül alakul ki különböző fajokban, és több mint 10 hétig fennállt.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) globális egészségügyi probléma, amely évente több millió halálesethez kapcsolódik. Fő oka a túlzott és nem megfelelő antibiotikum-használat. Az AMR tanulmányozására irányuló korábbi erőfeszítések nagyrészt in vitro kísérleteken és állatmodelleken alapultak, amelyek nem képesek reprodukálni az emberi mikrobiális környezet teljes komplexitását.
A Nature folyóiratban megjelent „Az antibiotikumok rövid időtartamú alkalmazása az emberi bélbaktériumokat az alacsony költségű rezisztencia felé tereli” című tanulmányban a kutatók longitudinális metagenomikai vizsgálatot végeztek annak magyarázatára, hogyan alakul ki a rezisztencia in vivo.
Hatvan egészséges felnőtt kapott napi kétszer 500 mg ciprofloxacint öt napon keresztül. Egy 20 hetes időszak alatt a résztvevőktől 16 székletmintát gyűjtöttek, így 960 mintát elemeztek.
Az eredmények alapján még a rövid távú antibiotikum-használat is rezisztenciához vezető mutációkat okozhat, amelyek a kezelés befejezése után hónapokig fennmaradnak az emberi bélben. A mutációk a baktériumfajok között egymástól függetlenül keletkeznek.
A bélmikrobák képesnek bizonyultak arra, hogy előzetes fertőzés nélkül is rezisztenciát alakítsanak ki. A kommenzális populációk ezért olyan rezisztencia-jellemzők rezervoárjaiként működhetnek, amelyek az antibiotikumokkal való kölcsönhatáson túl horizontális géntranszfer révén átkerülhetnek patogén baktériumokra.
Eitan Yaffe et al, Brief antibiotic use drives human gut bacteria towards low-cost resistance, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-08781-x
