KSH adatok a hazai egészségügy működéséről

A KSH "Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2018" című, új kiadványból képet kaphatunk a hazai egészségügy működéséről, a gyógyszerellátásról és számos más kapcsolódó területről is. A lakosság egészségi állapotát tükröző mutatók között megtalálhatók a regisztrált betegségek, a nyilvántartott gondozottak, a balesetek és öngyilkosságok adatai, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó információk is. Egészségügyi gazdasági adatok és néhány fontosabb nemzetközi indikátor is szerepelnek a kiadványban.

Az egészségügyi intézmények működéséhez szükségesnek ítélt 43 000 orvosi állás 4%-a, míg a kapcsolódó szakdolgozói álláshelyek 3,5%-a maradt betöltetlen 2018-ban - ismertette a kötet alapján Tokaji Károlyné, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője az InfoRádió Statisztikai percek című műsorában.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az előbbi számok átlagos adatok, a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban magasabbak ezek az arányok, illetve egyes kórházi osztályokon meghaladja a 10%-ot is. Utóbbi körbe tartozik jellemzően az endokrinológia, a pszichiátria; a járóbeteg szakellátásban pedig az onkológia, a fizioterápia, az alkohológia küzd a legnagyobb arányban létszámhiánnyal.

Földrajzi megoszlás szerint a legkritikusabb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a költségvetési fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények körében a 15%-ot is meghaladja az orvoshiány. A szakdolgozók esetében az ország nyugati részében mutatkozik nagyobb létszámhiány, (pl. Vas megyében, Komárom-Esztergomban, de említhetnénk Budapestet is), itt is 10% felett alakult az üres álláshelyek aránya a fekvőbeteg ellátásban.

A háziorvosi rendszerben 2018-ra 10%-os volt a dolgozói létszámcsökkenés, összességében 4677 háziorvos és 1405 házigyermekorvos dolgozott az év végén.  A legkomplikáltabb a helyzet a községi szintű ellátásban, itt 30%-os a csökkenés a 2000-es év óta. Egy orvosra 1800 felnőtt, egy gyermekorvosra 1000 gyermek jut.