A kicsírázó spóra titka: megoldás a Clostridioides difficile fertőzés ellen
A Clostridioides difficile által okozott gasztrointesztinális fertőzések évente mintegy 500 000 embert érintenek az USA-ban, ebből 20 000-en halnak meg. Most egy egérkísérleteken alapuló, új tanulmány megoldást talált a problémára.
Clostridioides difficile fertőzés általában az antibiotikumok szedésének mellékhatása, életveszélyes hasmenést okoz. Mindössze két antibiotikum áll rendelkezésre a kezelésére.
A mostani kutatás célja egy olyan gyógyszer létrehozása volt, amely alkalmas arra, hogy megelőzze a fertőzés kialakulását.
A Clostridioides difficile erős fertőzőképességének oka, hogy alvó spórákat tud képezni, amelyek túlélnek a felületeken vagy a gyomor-bél traktusban.
Amikor a spórák elérik a tápanyagban gazdag bélüreget, ott kicsíráznak és tünetekkel járó, fertőzést okozó sejtekké alakulnak.
"Az 2001-es antrax támadások után kezdtem el gondolkodni azon, hogy ezek a spórák - amelyek gyakorlatilag homokszemek - hogyan érzékelik környezetüket, és hogyan kezdődik meg a kicsírázási folyamat, amely visszavezeti őket egy normál élő szervezetté. Rájöttem, hogy a kicsírázási folyamat megcélzása lehet az útja annak, hogy megakadályozzuk az olyan fertőzések kialakulását, mint a Clostridioides difficile által előidézett." - mondta közleményében Ernesto Abel-Santos, a Nevadai Egyetem biokémia professzora.
A normál bélben a természetes mikrobiom szabályozza az epesó-tartalmat, alacsony epesó-tartalomnál a bélbe kerülő spórák nem tudnak kicsírázni, spóraként távoznak a szervezetből. Antibiotikummal kezelt betegeknél a bél mikrobiomja felborul, a Clostridioides difficile spórák kicsíráznak, toxint termelő, vegetatív sejtekké. A csírázást gátló vegyületeknek tehát erősebb hatásúnak kell lenniük, mint a természetes epesó.
A Nevadai Egyetem kutatói olyan vegyületet fejlesztettek ki - anilin-pótlású epesó analóg, CaPa -, amely megakadályozza a Clostridioides difficile fertőzés kialakulását, mert nagyon alacsony koncentrációban is gátolja a baktérium spóráinak kicsírázását a tápanyagban gazdag bélben. Ugyanakkor ez nem volt eléggé stabil ahhoz, hogy megelőzésre használhassák. Így új generációs vegyületeket fejlesztettek ki, amelyek hasonlóak a CaPa-hoz, de stabilabbak.
„Az általunk kifejlesztett új vegyületek némelyike egyetlen adagtól többnapos védelmet nyújt egerekben” – mondta Abel–Santos.
Ráadásul az eredmények azt mutatják, hogy a máj lassú, folyamatos felszabadítást tesz lehetővé ezekből a vegyületekből a bélrendszerbe, elősegítve a hatóanyag hosszan tartó felszívódását és hatását a szervezetben.
