Így segítheti a digitalizáció az egészségmegőrzést

Az egészségügyi szektorban zajló szemléletváltás egyre inkább kedvez az olyan, akár távolról is vezérelhető, virtuális megoldásoknak, melyekkel a páciensek maguk is tehetnek egészségük megőrzéséért. A meglévő rendszerekbe integrált digitális eszközök támogathatják a preventív célokat, az átláthatóbb kezeléseket és a hatékonyabb utánkövetést is, amennyiben sikerül megtalálni a technológia és az emberi erőforrások közti megfelelő egyensúlyt – derült ki a Deloitte legújabb tanulmányából, amelyről a tanácsadó cég közleményt adott ki.  

Az amerikai egészségügyi szervezetek részvételével készített előrejelzése szerint, a következő évtizedekben a kezelésalapú egészségügyi ellátásról fokozatosan áttevődhet a fókusz az egészségmegőrzésre és prevencióra. A fogyasztói trendek változása, valamint a felgyorsult tudományos és technológiai fejlődés következtében a digitális eszközökön keresztül folyamatosan rendelkezésre álló információk alapján egyre több páciens szeretne aktívan tenni egészsége megőrzéséért.

„Manapság egyre több fogyasztói döntés születik az egészséges életmód jegyében. A betegek egészségmegőrzési fókuszának növekedésével és a digitális eszközök elterjedésével az orvosoknak integrált rálátásuk nyílhat a páciensek egészségügyi életútjára. A digitálisan támogatott, megelőzésre alapozó szemlélet jelentősen tehermentesítheti az egészségügyet, miközben javíthatja a páciensekkel való kapcsolatot és az ellátás minőségét, valamint a profitabilitást is” – mondja Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője. A fenti tendenciákat felismerve számos egészségügyi szervezet újradefiniálta üzleti modelljét, hogy különböző integrált digitális megoldásokon keresztül egészítse ki a meglévő humánerőforrást.

A Deloitte felmérése szerint a megkérdezett egészségügyi vezetők közül négyből hárman nyilatkoztak úgy, hogy szervezetük újragondolja korábbi üzleti modelljét, és a kezelésalapú megközelítés helyett nagyobb mértékben fókuszálnak a fogyasztók egészségmegőrzésére és jóllétére. A szervezeteket első sorban a páciensek bevonzása és megtartása (73%), a fogyasztói preferenciák változása (37%) és a bevételek növelése (30%) ösztönzi erre az újragondolt megközelítésre. Tízből kilenc megkérdezett szerint a digitális technológiák – például a különböző egészségfigyelő applikációk – megkönnyítik a szemléletváltást, de a többség azt is elismerte, hogy még csak félúton járnak ezek megfelelő integrálásában, hiszen az egészségmegőrzés és az utánkövetés területén még van hova fejleszteniük szolgáltatásaikat.

A megkérdezett szakértők szerint a digitalizáció megkönnyíti például az időpontfoglalást, az ütemezést és a prioritási sorrend felállítását, azonban azt is elismerték, hogy az eszközök önmagukban nem képesek változást hozni. A legfontosabbnak ítélték, hogy az orvosok is támogassák az integrációt; hogy az új eszközök a meglévő munkafolyamatokba illeszkedjenek; valamint, hogy a munkatársakat felkészítsék a megfelelő használatra. A digitális átalakulás nem lehet sikeres koherens üzleti modellek, az iparág szereplőivel való partnerség, együttműködés és megfelelő működtetési stratégiák kialakítása nélkül. A válaszadók 53 százaléka szerint továbbra is kulcsfontosságú kihívás a digitális egészségügyi eszközök hosszú távú pénzügyi életképessége.