Füstmentes technológiák: ha nem szokik le, tájékozódjon?
A februárban megtartott Open Science virtuális konferencián bemutatásra kerültek a füstmentes dohányhevítő rendszerekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredmények. A klinikai farmakológiai kutatások jelenlegi állását, és a populációszintű ártalomcsökkentés lehetőségeit Andrea Costantini ismertette.
Az Open Science virtuális konferenciáról bővebben >>
Megelőzés, sajátos megközelítésben
Az elmúlt években felhalmozott tudásanyag alapján igazolódni látszik, hogy a füstmentes (égésmentes), dohányhevítésen alapuló rendszerre való váltás, bár semmiképpen nem nevezhető kockázatmentesnek, összességében jelentősen csökkentheti a dohánytermékek fogyasztásával járó káros és potenciálisan káros anyagoknak való kitettséget azok körében, akik nem szoknak le a dohányzásról.
A fejlesztők központi üzenete is ezt tükrözi: „ne szokj rá – szokj le - ha nem szoksz le, tájékozódj” – ami némi fejtörést okozhat a népegészségügyben jártas szakemberek és döntéshozók számára.
A füstmentes alternatívák kutatás-fejlesztése mentén felmerülhet, hogy az új technológiákra való áttérés a populáció szintű ártalomcsökkentés, a másodlagos és harmadlagos prevencia kiegészítésére is szolgálhatnak. A téma képviselői az alábbi képlet mentén gondolkodnak:
Costantini a kockázatcsökkentéssel kapcsolatos eredményeket ismertette, a füstmentes eszközökre váltó dohányosok populációszintű utánkövetéséről itt olvashat.
A dohányhevítésen alapuló rendszerek hatásainak klinikai farmakológiai vizsgálata négy pillér mentén zajlik:
- Égésmentes technológia értékelése
- Mérgező anyagok kibocsátása
- Káros hatásoknak való kitettség
- Betegségteher alakulása
A dohányhevítésen alapuló technológia sajátossága, hogy a hőszabályozás segítségével megakadályozza az égési folyamatot. Amikor egy hagyományos cigaretta égése során a dohány (éghető anyag) oxigén és hő hatására meggyullad, füst és hamu keletkezik. A meggyulladás 400°C-on történik meg, a cigaretta szívásával pedig 800°C-ra is felszökhet az égéshő. Ezzel szemben a dohányhevítésen alapuló rendszerek maximum 350°C-ra hevítik fel a dohánytöltetet, és vannak közöttük olyan eszközök, amelyek úgy kerültek kialakításra, hogy annak szívásakor a beáramló levegő nem emeli, hanem csökkenti a rendszerben használt dohánytöltet hőmérsékletét. Ezeket az adatokat és az égés elmaradásának tényét több nemzetközileg elismert szakértő is megerősítette az új dohányhevítő technológiák vizsgálata kapcsán.
A rendszer működésének összefoglalása látható az alábbi ábrán.
A mérgező melléktermékek vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége az égéshő elérésevel ugrásszerűen nő a hagyományos cigarettáknál, ahogyan ez az alábbi ábrán is látható. Egy másik vizsgálatban a káros hatásoknak való kitettség alakulását is vizsgálták a dohányzási szokások függvényében. A vizsgálatban részt vevőket három csoportra osztották:
- hagyományos dohányterméket (cigarettát) használók,
- a vizsgálat idejére dohányzástól tartózkódók,
- dohányhevítésre váltó dohányosok.
A 90 napos vizsgálat során 15 ismerten káros anyagnak (szénmonoxid, acrolein és nitrozaminok) való kitettséget mérték. Az alábbi ábra példaként szemlélteti, hogy a dohányhevítésen alapuló rendszerekre váltók körében (sárga vonal) szignifikánsan csökken a szénmonoxid és acrolein expozíció a hagyományos cigarettánál maradókhoz képest (vörös vonal). A tendencia hasonló volt a többi mért károsanyag esetében is.
Az ismertetett eredmények alapján a dohányhevítésen alapuló rendszerek fő jellemzője tehát, hogy az égési folyamat kizárásával átlagosan akár 90-95%-kal kevesebb káros vagy potenciálisan káros anyag szabadul fel a technológia használata során.
Costantini a légúti betegségekre szakosodott kutatóorvosként hangsúlyozta, hogy a dohányzás okozta megbetegedések kapcsán még évtizedeket kell várnunk ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk az új technológiák hosszútávú hatásairól. Rövidtávon a toxikológiai vizsgálatokra lehet támaszkodni.
Az eddig elvégzett in vitro kutatások arra utalnak, hogy a dohányhevítésen alapuló rendszerek-ben keletkező aeroszol citotoxicitása és genotoxicitása – összhangban a fenti eredményekkel – töredéke a hagyományos cigarettafüsttel járó toxicitásnak. A progresszió és a betegségteher csökkenése in vivo, érelmeszesedésre és emphizémára hajlamosított knock-out állatmodellekben is igazolódott.
A dohányhevítésen alapuló rendszerek először Japánban váltak elérhetővé 2014-től, így már valós környezetben keletkezett adatok elemzésére is sor kerülhet. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut exacerbációja miatti hospitalizáció a 2010-2016 közti időszakban állandó volt, ezt követően azonban meglepő módon csökkeni kezdett. Tekintve, hogy Japán felnőtt lakosságának 18-19%-a dohányzik, és a COPD kialakulásának fő oka a dohányzás, így felmerül, hogy a visszaesés annak is köszönhető lehet, hogy a japán dohányosok 3,3%-a már a dohányhevítésen alapuló rendszerek-re váltott.
Fentiek ismeretében, ha az abszolút ártalomcsökkentés kudarcot vall (megtörténik a rászokás és sikertelen a leszokás) – érdemes lehet a relatív ártalomcsökkentés eszközein gondolkodnunk.
Felhasznált források:
Costantini, A. (2021): Our Leading Tobacco Heating System: findings to date. OPEN SCIENCE Virtual Event. https://www.pmiscience.com/Open-Science/february-open-science-core-concepts/platform-1-tobacco-heating-system-findings-to-date
