Az evolocumab lipidcsökkentő hatása 2-es típusú diabeteszben

A kutatók most a PCSK9 inhibitor evolocumab lipidparaméterekre gyakorolt hatását hasonlították össze diabéteszes és nem diabéteszes betegeknél.

A vizsgálat során randomizált klinikai vizsgálatok metaanalízisét végezték el, amelyekben az evolocumab, placebo és ezetimib lipidparaméterekre gyakorolt hatását hasonlították össze felnőtt betegekben. A kutatásba bevont fázis 3 vizsgálatok időtartama 12 hét volt, és 2012 január 1. és 2015. február 28. között kerültek publikálásra a Medline és Embase adatázisaiban.

A kutatók kizárták azokat a vizsgálatokat, amelyekben homozigóta familiáris hypercholesterolaemiában szenvedő betegek is részt vettek. Az elemzés során összehasonlították az LDL-, nem HDL-koleszterin, összkoleszterin, triglicerid és HDL-koleszterin koncentrációkat a kiindulástól számított 12 hét múlva evolocumab, placebo és ezetimib kezelés esetén. A vizsgálat során értékelték az evolocumab terápia hatásosságát a  glycaemia, inzulinhasználat, veseműködés és kardiovaszkuláris státusz alapján a placebóhoz viszonyítva.

A beválasztási kritériumoknak három vizsgálat felelt meg, amelyekben összesen 413 2-es típusú diabéteszben szenvedő beteg és 2119 nem diabéteszes beteg vett rész. A diabéteszes alanyoknál az evolocumab hatására az LDL-koleszterin koncentráció átlagos csökkenése 60 százalékos volt a placebócsoporttal szemben és 39 százalékos az ezetimib csoporttal szemben. A nem diabéteszes betegeknél 66, illetve 40 százalékos volt az LDL-koleszterin koncentráció átlagos csökkenése. A diabéteszes betegeknél a nem-HDL koleszterin csökkenése 55, illetve 34 százalék volt a placebó- és az ezetimib csoporthoz képest, valamint 38, illetve 24 százalékkal csökkent az összkoleszterin szintje, a HDL-koleszterin szint pedig 7, illetve 8 százalékkal emelkedett.

A vizsgálat igazolta, hogy az evolocumab számottevően csökkenti az atherogén lipoproteinek szintjét 2-es típusú diabéteszben a betegek minden alcsoportjában.