Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
gombák növekedését ill. szaporodását gátló szer (anti + gör: mykés, gomba)
daganat fejlődését, érését, áttétek képződését megakadályozó
A szemöldökök közötti terület; a koponyán az inionnal szembeni pont. Ld.: glabella (anti + gör: inion, nyakszirt)
Olyan ~, amely a sejtmagokkal szemben mutat affinitást. Kimutatható, ha sejt szubsztrátot teszünk ki a kérdéses szérum hatásának, majd antihumán globulin szérumot adunk hozzá. Nagy arányban pozitív olyan betegeken, akik szisztémás lupus erythematosusban, rheumatoid arthritisben és más kollagén betegségben szenvednek. De pozitivitás mutatkozhat a fenti betegek egészséges hozzátartozóiban és a normál populációban is mintegy 1%-os gyakorisággal.
Antitestek, melyek a serumban jelen vannak és erős affinitást mutatnak a sejtmagok iránt, amit fluoreszcens antitest technikával ki lehet mutatni. Lupus erythematosusban, rheumatoid arthritisben és más autoimmun állapotban detektálható. Alacsony szintje normál egyénben is kimutatható.
ld. antitest
Tumor szuppresszor gén, amelynek feladata a sejtnövekedés kontrollja. Ha az ilyen gén inaktiválódik, a sejt proliferatioja a szabályozás alól kivonul, miként rákos daganatban. Szinonima: tumor szuppresszor gén
Bármely anyag, amely az ösztrogén biológiai hatását, ill. annak teljes kifejlődését a szövetekben képes megakadályozni.
Olyan hatóanyag, mely gátolja a szervezetben zajló oxidatív folyamatokat (pl. aszkorbinsav, E-vitamin).
parazita pusztító gyógyszer
pediculosis (tetvesség) kezelésére alkalmas hatóanyag
ellenkező irányú perisztaltika
1. antiperistalsissal kapcsolatos 2. Olyan hatás, amely felfüggeszti, vagy megállítja a peristalsist.
1. Gátló hatást gyakorol a verejték szekrécióra. 2. Olyan szer, amely ilyen gátló hatást képes kifejteni (pl. alumínium-chlorid).
1. Régi elnevezése a gyulladáscsökkentő anyagoknak. 2. Olyan hatóanyag, amely a gyulladást mérsékli. (anti + gör: phlogistos, kigyulladt)
Olyan főként a plazmában, a lépben és a májban található anyag, amely gátolja, vagy megelőzi a plazmin hatását. Ld: antifibrinolízis
Két különböző molekula, vagy ion kapcsolt transzportja esetén játszik szerepet, amely egy membránon át történik, egymással szemben, közös karrier mechanizmus (antiporter) segítségével. Vö: symport, uniport (anti + lat: porto, vinni)
Olyan antikoaguláns (pl. heparin, dikumarin), amely gátolja, vagy megelőzi a prothrombinnak thrombinná való alakulását.
Olyan szer, amely gátolja, vagy megszünteti a viszketést.
Olyan hatóanyagok, amelyek a pszichózis kezelésében hasznosak, képesek a gondolkodás zavarát mérsékelni (pl. chlorpromazin, haloperidol). Szinonima: neuroleptikum
lázcsillapító készítmény (pl. paracetamol, aszpirin) (anti + gör: pyretos, láz)
Szekréció gátló hatás, vagy bizonyos gyógyszerek, amelyek a gyomor sósav szekrécióját gátolják (pl. ranitidin, omeprazol).
Fertőzés megelőzés, vagy a fertőző ágens növekedésének megállítása. Ld. desinfectio (anti + gör: sepsis, rothadás)
1. antisepsissel kapcsolatos 2. Olyan hatóanyag, amely képes antisepsist kiváltani.
1. izomgörcsöket megelőző, vagy mérséklő hatású 2. Olyan hatóanyag, amely a görcsöket csillapítja.
Antitest, amely a streptokináz fibrint lebontó hatását gátolja, vagy megelőzi.
A Streptococcusokban található streptolizin nevű toxint közömbösítő antitest, melynek szérum koncentráció változásainak összehasonlítása fertőzés folyamán diagnosztikus és egyben prognosztikus értékű.
Egy, vagy néhány antigénnel szemben jelentős antitestet, illetve antitesteket tartalmazó szérum. Állati vérből állítják elő, előbb az állatot a megfelelő antigénnel oltották; esetleg olyan állatból, illetve személyből veszik a vért, amely átesett az illető antigénnel történő kontaktuson (betegségen).
szinonima: passzív ~
Az egyén jogait állítja szembe a közösségével, illetve a közösség jogi normáival. Vö: aszociális
Olyan személyiségzavar, amelyre folyamatos és állandó agresszív viselkedésminták jellemzők, amelyekkel a személy mások jogait megsérti. LÁSD psychopath, sociopath.
Immunglobulin molekula, amely specifikus aminosav szekvenciával rendelkezik. Emberen és állatokon is antigén beadásával lehet termelését kiváltani. A specifikus antigénnel kimutatható módon reagál. A megfelelő antigént és az antitestet egymásról nevezik el. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy az antitestek természetes úton is léteznek, anélkül, hogy antigén stimulus kellene keletkezésükhöz. 1. Széles értelemben antitestnek nevezünk minden olyan anyagot, amely antigén stimulus hatására keletkezve specifikus módon reagál az antigénnel. 2. A globulinok egyik osztálya (immonoglobulinok), amelyek az állati (emberi) szérumban, vagy testnedvekben jelen vannak antigén stimulust követően, vagy anélkül "természetesen". Különböző, genetikailag meghatározott determinánsok, Gm (amelyet az IgG H láncaiban találunk gheavy chain, nehéz lánch), Am (amelyet az IgA H láncaiban találunk) és Km (amelyet a K ))) típusú L láncokban találunk (light chain, könnyű lánc), régebben InV) határozzák meg az antigenitását az antitest molekulának. Az alosztályokat ábécé, vagy számok alapján jelöljük (pl. G3mb1, vagy G3m5). Az egyes osztályok azon képességük szerint különböznek, hogy a különböző szerológiai tesztekben hogyan reagálnak. Ld: immunoglobulin
szinonima: antipyreticus (anti + gör: thermé, hő)
Olyan hatóanyag, mely a thrombin hatását, és ez által a véralvadást gátolja.
Gyakori, örökletes (autoszomális domináns) véralvadási zavar. Az antithrombin III. hiánya a IIa, IXa, and Xa alvadási faktorok fokozott aktivációjához, és így recurrens thrombosisok kialakulásához vezet.
valamely méreg hatását semlegesítő, antitoxinnal kapcsolatos
Olyan antitest, amelyet antigén jellegű méreg ellen termel a szervezet. Ez alapvetően biológiai toxikus anyag, mint a bakteriális exotoxinok, phytotoxinok és zootoxinok. Általában az ~-okat emberből, vagy állatokból (rendszerint lovakból) nyerik, akiket, amelyeket a megfelelő toxinnal, illetve specifikus toxoiddal előkezeltek. Az ~ neutralizálja a specifikus toxin hatását. (anti + toxicon, méreg)
Olyan egység, mely kifejezi az antitoxin erősségét vagy aktivitását; általában egy szabvány antitoxin-preparátumhoz viszonyítva határozzák meg. Ld L. doses, a dózis címszó alatt.
A fül porcának vetülete a helix farkának elején, éppen a lobulus fölött és a tragus mögött, amelytől elválasztja az intertragalis bevágás. (gör: tragos, kecske)
szinonima: treponemicidalis
Olyan humán szérumban megtalálható glikoprotein, amely a tripszin hatását képes felfüggeszteni.
Az α1-antitripszin, vagyis az emberi serum egyik glikoproteinjének hiányát jelenti. Súlyos alakja gyakran familiáris emphysemával vagy májcirrhosissal szövődik.
Az antitripszin hiánya autoszomális domináns öröklésmenetet mutató kórkép formájában jelentkezik; emphysema, ill. májcirrhosis kialakulásához vezet.
Hasonló, kétoldali szimmetrikus, de ellentétes oldalon lévő (miként a tükörképen); pl. a jobb hüvelykujj, szemben a bal hüvelykujjal.
köhögéscsillapító gyógyszer (pl. kodein) (anti + lat: tussis, köhögés)
1. vírusellenes 2. Olyan szer, amely gátolja a vírusok szaporodását, gyengíti, akadályozza hatásukat.
vírusfertőzés esetén, természetesen úton, vagy vakcináció útján megszerzett ~, a bakteriális ~hoz viszonyítva hosszabb távú.
A vírusfertőzött sejtekben az interferon által indukált humán vagy állati faktor, amely az interferonnak a vírusreplikációra kifejtett gátló hatását mediálja.
Olyan anyag, amely gátolja, hogy valamely vitamin kifejthesse a hatását. A legtöbb ~ hasonló vegyi szerkezetű, mint maga a hatásos vitamin és kompetitív antagonizmus által fejti ki hatását.
antrum plurális alakja
