Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Megnövekedett secretioval járó, és ezáltal hypothyreosisos jeleket és tüneteket okozó s.
Endogén vagy exogén toxin által kiváltott n..
Kémiai mérgek, septicaemia, bakteriális toxaemia következtében kialakuló akut oliguriás veseelégtelenség.
Szindróma, amelyben a bőr nagy része kifejezetten erythemássá válik, bőrnecrosisok és petyhüdt bullák jelennek meg; gyógyszerérzékenység eredményeként vagy ismeretlen okból alakul ki.
Mérgező. Syn toxicus.
Régebben a minimális letális dózis szinonimájaként használták, de manapság a toxinok instabilitása miatt azon standard antitoxin mennyiségére vonatkoztatják, mely a toxinnal kapcsolódik. Ld L. doses, a dózis, minimális letális dózis címszavak alatt. Syn toxin e.
Haemoglobinuria, mely különböző mérgek elfogyasztását követően, a vér bizonyos betegségeiben, valamint egyes fertőzésekben lép fel.
Idült mérgezés vagy széntetraklorid okozta májcirrhosis.
Méreg. Bizonyos magasabb rendű növény és állatfajok anyagcseréje és növekedése során termelt ártalmas vagy toxicus anyag.
Syn toxikus ~.
Toxin okozta, toxinra utaló.
Méregképző, toxint termelő. Syn toxigenicus.
Méreg. Ld toxico-.
A Toxocara nemhez tartozó nematodákkal történő fertőzés. Főként a ~ canis vándorló lárvái okoznak visceralis larva migranst. Ha a szem érintett, a retinán jön létre szoliter granuloma, perifériás gyulladás vagy krónikus endophthalmitis.
Inaktivált toxin. Olyan toxin, mely többnyire formaldehid kezelés után elveszíti toxicus tulajdonságait, de antigén tulajdonságait, azaz azon képességét, hogy antitoxin antitesteket termeljen, és ezáltal aktív immunitást hozzon létre, megtartja. A speciális toxoidokat a vakcinák között tárgyaljuk.
Toxin(át)vivő. A toxin molekula toxophor csoportjára utaló.
Egyike azon anyagoknak, melyek a tiamin tiamináz okozta hidrolízise során keletkeznek és a vizeletben megjelennek. A piridoxál kompetitív gátlószere.
Nagy mennyiségben előforduló, igen elterjedt sporozoa faj, mely gerinceseknél intracellularisan elhelyezkedő, nem parazitagazda-specifikus élősdi. Szexuális ciklusa, amely kizárólag macskában, illetve macskafélékben jön létre oocysta képződéshez vezet. Proliferatív stádiumai (tachyzoitok) és szöveti cysták (bradyzoitokat tartalmaznak), számos állatfajban kialakulnak.
A Toxoplasma gondii protozoon élősködő által okozott betegség, mely embereknél változatos tünetegyütteseket okozhat. A születés előtti fertőződés microcephalust, illetve a szülésnél elszenvedett hydrocephalust eredményezhet, korai gyermekkorban sárgaság és hepatosplenomegalia vagy meningoencephalitis, késői gyermekkorban szemelváltozások, pl. chorioretinitis alakulhatnak ki. A szülés utáni emberi fertőződésre jellemző, hogy nem okoz klinikai tüneteket. Amennyiben mégis jelentkeznek klinikai tünetek láz, nyirokcsomó megnagyobbodás, fejfájás, myalgia és fáradtság észlelhető, és a kórkép esetleg visszafejlődhet, kivéve a csökkent immunitású betegeket, kiknél gyakori a halálos kimenetelű encephalitis.
szöveti plazminogén aktivátor
tífusz-paratífusz-enteritis
Treponema pallidum haemagglutinatio
Teljes parenteralis táplálás.
Trifoszfopiridin nukleotid és annak redukált formája (oxidált alakja a TPN+).
Tireoidea-peroxidáz ellenes antitest
Repetitios idő.
aorta ruptura, tramadol
transz-retinoidsav
Geranda. 1. Egyike azon támasztó rostkötegeknek, melyek többnyire tokból vagy a rostos septumból keletkeznek, és átfogják valamely struktúra állományát. 2. A csont szivacsos állományának egy kis darabja, mely rendszerint összeköttetésben áll más, hasonló darabokkal. 3. HISZTOPATOLÓGIA Két vagy három sejt szélességű daganatszövet köteg.
Trabeculara vonatkozó vagy azt tartalmazó.
Glaucoma laser kezelése során a szem trabecularis hálózatának fotokoagulációja.
A sclera sinus venosusanak (Schlemm-csatorna) műtéti megnyitása, glaucoma kezelése céljából.
Jelzett atom. 1. Olyan elem vagy vegyület, melynek atomjai normál hasonmásuktól fizikai eszközökkel különíthetők el (pl. radioaktív assay vagy tömegspectrográfia), ily módon követik (trace) a normál anyagok anyagcseréjét. 2. Valamely színes anyag (pl. festék), mely a víz folyását követi. 3. Erek és idegek kivágására használt készülék. 4. Mechanikai eszköz, melynek jelzett pontját az egyik állcsonthoz illesztik, grafikus lemezét pedig a másikhoz. A cél a mandibula mozgásai irányának és kiterjedésének regisztrálása.
Légcső. Ld tracheo-.
Légcső. A gégétől a mellkasba (a hatodik vagy hetedik háti csigolya szintjéig), ahol jobb és bal főhörgőre oszlik, húzódó képlet. A ~ 16-20, egymással membránnal (ligamentum anulare) összekötött hyalinporc gyűrűből áll. Hátul a gyűrűk egyötöd-egyharmad része hiányzik, a közti területet hártyás fal alkotja, melyet simaizom rostokat tartalmazó membrán zár le. Belül, a nyálkahártya álrétegzett, csillós oszlopsejtes epitheliumból áll, melyben nyálkás serlegsejtek találhatók. Számos kevert, nyálkás és serosus mirigyet tartalmaz, melyek a hám felszínére nyílnak.
A tracheára vonatkozó.
Hajlékony, az orron, a szájon vagy a tracheotomiás nyíláson át a tracheaba vezetett ~, a légutak szabadon tartására, mint pl. trachea intubationál.
16-20 C-alakú, a légcső vázát alkotó, nem teljesen zárt porcgyűrű, melyek kerületének hátsó 1/5-e-1/3-a hártyás. Syn cartilagines tracheales (NA).
Légcsőgyulladás. A trachea fedő membránjának gyulladása. Syn trachitis.
Ld trachelo-.
Méhnyak kimetszés. Syn cervicectomia.
Nyakizomgörcs. A nyak hátrahajlása alakul ki, hasonló az epilepsiás roham kezdetéhez.
Méhnyakgyulladás. Syn cervicitis.
Nyak.
A magzati fej átmérője az elülső fontanella és a nyak között.
Nyaki fájdalom. Syn cervicodynia.
Méhvarrat. A méhnyak-laceratio varrattal történő helyreállítása.
Syn cervicotomia.
A trachea.
Nyaki cysta. A légcső nyálkahártyájának kiboltosulása miatt, a nyakon keletkező levegő tartalmú cysta.
