Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Hőkeltő, hőképződést stimuláló.
Hőfejlesztés. Hő előállítása, különösen a test élettani hőképződése.
Hőfejlesztő. 1. Thermogenesisre vonatkozó. 2. Syn calorigen.
Hőmérsékletíró. Thermogram készítésére alkalmas eszköz vagy szerkezet.
Hőmérséklet regisztrálás. A thermogram készítésének technikája.
Hőmérséklet görbe. 1. A test egy része felszíni hőmérsékletének térképe, mely infravörös érzékelő szerkezettel készíthető el. A sugárzó hőt méri, ami a bőr alatti véráramlást jelzi. 2. Hőmérséklet regisztráló készülékkel összeállított feljegyzés.
Hőképzést gátló. A hőképződés megakadályozása vagy elzárása.
A kémiai hatás és a hőmérséklet közötti összefüggéseket vizsgáló tudományág.
Hőkoaguláció. Szövetek hő által gél állapotba történő átalakítása.
Nem hőálló. Hő hatására megváltozó vagy elpusztuló anyag.
A zsebdoziméterre emlékeztető kitűző, amely azonban a film helyett lítium fluorid kristályt alkalmaz, a sugárzásnak kitett személy által elszenvedett sugáradag kimutatására. Ld film kitűző.
Hővel való bontás. 1. A test hő vesztése párolgással, sugárzással, stb. 2. Hő okozta kémiai bomlás.
Hőbontást kiváltó anyag. 1. Thermolysisre vonatkozó. 2. A hő szétszórását elősegítő anyag.
Hőmasszázs. Fizikális kezelésben a hő és a masszázs egyidejű használata.
Hőmérő. Bármely anyag hőmérsékletének mérésére alkalmas eszköz, mely általában lezárt, higanyt tartalmazó vákuumcső. A higany hő hatására kiterjed, hideg hatására összehúzódik, szintje ennek megfelelően emelkedik vagy süllyed a csőben, a lehetséges hő változások fokbeosztáson olvashatók le. Ld skála.
Testhőmérséklet mérés. A hőmérséklet mérése.
Hőmérési. Thermometriára vonatkozó, illetve hőmérő leolvasás.
Hőkedvelő. Olyan szervezet, mely 50o C vagy magasabb hőmérsékleten növekszik.
Hőkedvelő. Egy thermophilhez tartozó.
Hőpárna. 1. Egy terület melegítésére szolgáló eszköz. Alkotó részei: egy vízmelegítő, egy cső, amelyik a meleg vizet a csőrendszerbe juttatja, és egy másik, amelyik a vizet visszavezeti a melegítőbe. 2. Lapos zsák, a benne lévő különböző sók nedvesség hatására hőt termelnek. A melegvizes zsák helyettesítésére használják.
Hőreceptor. Hőre érzékeny receptor.
Hőszabályozás. A hőmérséklet ellenőrzése, pl. thermosztáttal.
Hőálló. Hő hatására nem változik, és nem pusztul el.
Hőelvonás. A hő elvonása vagy hiánya.
Thermotaxisra utaló.
1. Az élő protoplazma hőingerre adott reakciója. Vö. thermotropismus. 2. A testhőmérséklet szabályozása.
Hőkezelés. Betegség kezelése hő terápiás felhasználásával.
Tónus hőmérés. A thermosytaltismus (hő hatására való összehúzódás) mérésére, vagy az izmok hőhatásra történő összehúzódásának regisztrálására használt készülék.
Valamelyik organizmus egy részének mozgása (pl. szárny vagy törzs) a hőforrás irányába vagy attól elfelé. Vö. thermotaxis.
1. A görög ABC 8. betűje (((). 2. A szöglet jele. 3. Egy sorozat nyolcadik tagja. Utalás arra, hogy egy helyettesítő gyök a karboxil vagy egyéb funkcionális csoporttól a nyolcadik atomon helyezkedik el.
Ld theta.
tetrahidrofolsav
Kén-. A szénnek kénnel való helyettesítése egy gyűrűn vagy láncon.
Kéntartalmú vér. Kén jelenléte a keringő vérben.
A benzothiazidok rövidítése.
Biológiai kék festékek családjának ős anyaga, pl. metilénkék, thionin, toluidin-kék.
Szerkezetileg a fenilalaninhoz hasonló vegyület, mely az Escherichia coli növekedését gátolja, feltehetően olyan enzimekkel versenyezve, melyeknek szubsztrátuma az 1-fenilalanain.
Tapintó érzék. Érintésre való érzékenység.
Érintésre való reagálás. A barotaxis egy formája, mely kifejezi egy növény vagy állat protoplazmájának szilárd testtel történő érintkezését. Vö. thigmotropismus.
Érintésre való reagálás. Egy érintési inger helye felé vagy attól elfelé irányuló mozgás, pl. szárnyak vagy indák. Az érintés a szervezet egy részét érte.
Thymus hiányos. A thymus idő előtti atrophiájára vagy eltávolítására utaló, illetve azzal jelzett.
Kén. Előtag, mely az oxigénnek egy vegyületen belül kénnel történő helyettesítésére utal.
Syn dihidrolipoamid acetiltranszferáz.
Kémiai kötés egy részének koenzim hozzáadásával történő megszakítása. A hidrolízissel és a foszforolízissel analóg folyamat.
A =C=S gyöke, a keton kén-analógjára utaló utótag.
Kénes, kénre utaló.
Kéntartalmú festék. Sötétzöld por, mely vízben bíbor színű oldatot képez. Metachrom tulajdonságai miatt a kromatin és mucin festés szövettani alapfestéke.
Szerves sav, melyben egy vagy több oxigén atomot kén atomok helyettesítenek, pl. kénsav.
Kéntartalmú. A -C/S/OH vagy -C/O/SH gyökre utaló toldalék, mely a karboxil sav kén analógja.
S2O3; A kénsav anionja. Molibdén kofaktor hiányában emberekben szintje emelkedett.
