Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
foszfatikus Foszfáthoz kapcsolódó vagy foszfátot tartalmazó.
foszfatidil-glicerol A humán amnionfolyadék alkotórésze. Megjelenése az utolsó trimeszter során a tüdő érettségét jelzi.
phosphaturia A foszfátok nagyarányú kiválasztása a vizeletbe. (phosphate + G. ouron, vizelet)
phosphen Fényérzékelés, amit a perifériás vagy centrális látópálya mechanikus vagy elektromos ingerlése okoz. (G. phos, fény + phaino, mutatni)
foszfid Foszfortartalmú, -3 vegyértékű vegyület, pl. nátrium-foszfid, Na3P.
phospho-, O-foszfono Prefixum, amely helyettesítheti a foszfát utótagot, pl. a glükóz-foszfát azonos az O-foszfonoglükózzal vagy foszfoglükózzal. LÁSD MÉG phosph-.
foszfoamidáz A foszfor-nitrogén kötés hidrolízisét katalizáló enzim.
foszfoamidok A foszforsav amidjai (foszforamidsavak) és azok sói vagy észterei.
foszfokreatin Foszfagén. Kreatin foszforsavval alkotott vegyülete. A gerincesek izomösszehúzódásának energiaforrása. Lebomlása szolgáltatja a foszfátot a kreatin-kináz hatására, az ATP ADP-ből történő reszintézise számára. SZIN creatine phosphate.
foszfodieszterázok A foszfodiészter-kötéseket hasító enzimek (EC alcsoport 3.1.4). Ilyen kötések találhatók a cAMP-ben vagy a nukleinsavak nukleotidjai között. A kötés hasítása után kisebb poli- vagy oligonukleotid egységek vagy mononukleotidok keletkeznek, de szervetlen foszfát nem szabadul fel.
foszfoenol-piruvátsav A piruvátsav enol formájának foszforilált észtere. A glükóz-piruvátsav átalakulás köztes terméke, a nagy energiájú foszfátészterek egyike.
foszfogliceridek Acil-glicerol és diacil-glicerol-foszfátok. Az idegszövet alkotórészei, valamint szerepet játszanak a zsírok transzportjában és tárolásában is.
foszfolipáz A foszfolipidek hidrolízisét katalizáló enzim. SZIN lecithinase.
foszfolipid Foszfor tartalmú lipidek. Ezek közé tartoznak a biomembránok fő alkotórészei, a lecitinek és más foszfatidil-származékok, a szfingomielin és a plazmalogének.
foszfomutáz Az intramolekuláris transzportot katalizáló enzimek egyike.
phosphonecrosis Az állkapocs csontszövetének nekrosisa, ami foszfortartalmú gőz belélegzése következtében, elsősorban foglalkozási ártalomként, hosszú ideig tartó expozíció során jön létre. (phosphorus + G. nekrosis, elhalás (necrosis))
foszfoprotein Olyan fehérje, amelyben az azt felépítő egyes aminosavak oldalláncaihoz foszforil-csoportok kapcsolódnak.
phosphor-, phosphoro- LÁSD phosph-.
foszforeszkálás Aktív égés vagy hőtermelés nélkül történő fénykibocsátás képessége. Általában korábbi sugárzás következtében alakul ki, azonban a fénykibocsátás a sugárzás megszűnése után is megmarad. (G. phos, fény + phoros, hordozó)
foszforeszkáló Foszforeszkáló tulajdonságú.
foszforsav Ipari jelentőségű erős sav. Híg oldatai használatosak vizeletsavasítók és nekrotikus törmelékek eltávolításához használt kötések részeként. A fogászatban a cink-foszfát- és a szilikátcementekhez használt folyadékok 60%-ának alkotórésze. Oldatait használják a zománcfelületek ragasztás előtti előkészítésére is.
foszforizmus Krónikus foszformérgezés.
foszforolízis Hidrolízissel analóg reakció, azt kivéve, hogy a foszforsav részei, ellentétben a vízzel, a kötés hasítása során kerülnek hozzáadásra.
foszforos 1. Foszforhoz kapcsolódó, foszfort tartalmazó vagy foszforra emlékeztető. 2. Alacsonyabb (+3) vegyértékű foszforra vonatkozó.
phosphorus, foszfor Nemfémes kémiai elem, amelynek atomszáma 15, atomsúlya 30.973762. A természetben széles körben előfordul vegyületeinek formájában. Elemi formája rendkívül mérgező, intenzív gyulladást és zsíros elfajulást okoz. Gőzeinek ismételt belégzése az állkapocs necrosisát okozhatja (phosphonecrosis). (G. phosphoros, fr. phos, fény, + phoros, hordozó)
phosphorus-32 Radioaktiv, béta-bomló foszforizotóp; féléletideje 14.28 nap. Nyomjelző izotópként különböző anyagok metabolizmusának vizsgálatában, valamint bizonyos csont- és hemopoetikus betegségek kezelésében játszik szerepet.
foszforiláz Foszforilált enzim, amely a poli(1,4-α-D-glükozil)n hasításával szervetlen foszfát jelenlétében poli(1,4-α-D-glükozil)n-1 és α-D-glükóz-1-foszfátot képez.
foszforiláció Foszfát hozzáadása valamely szerves összetevőhöz, például glükózhoz, amelyből így glükóz-monofoszfát keletkezik a foszfotranszferáz (foszforiláz) vagy kináz hatására.
foszfocukor Foszforilált szacharid. Bármely, foszforsavval észterifikált alkoholcsoportot tartalmazó cukor.
foszfovolfrámsav Foszforsav és volfrámsav keveréke, körülbelül 24WO3 2H3PO4 48 H2O. Kicsapja a fehérjét és reakcióba lép az argininnel, lizinnel, hisztidinnel, és a ciszteinnel. A sejtmagok és az izomszövet festéséhez használt hematoxilin alkotórésze. Elektronmikroszkópban a kollagén megfestésére, valamint negatív festésre használatos.
phot- LÁSD photo-.
photalgia Fény okozta, elsősorban a szemeken jelentkező fájdalom. SZIN photodynia. (phot- + G. algos, fájdalom)
photo Fényhez kapcsolódó.
photismus Fény vagy színérzés jelentkezése valamely másik érzékszervrendszeren, például a halláson, az ízérzésen vagy a tapintáson keresztül érkező inger hatására.
Előtagként fénnyel kapcsolatos. (G. phos (phot-))
A szövet fotoablatív koagulálása lézerfény segítségével, pl. fotorefraktív keratotomia során.
Csak fényben élő vagy virágzó. (photo- + G. bios, élet)
fotokatalizátor Olyan anyag, amely segíti a fény által katalizált reakció lezajlását, pl. klorofill. (photo- + G. katalysis, feloldás (katalízis))
fotokémiai Fény által okozott vagy fény közreműködésével történt kémiai változásokat jelöl.
fotokemoterápia SZIN photoradiation.
fotokoaguláció Eljárás, amelynek során szemkontroll mellett elektromágneses energiát sugárzunk célzottan a szövetbe. A lokálisan kialakuló koaguláció részben a fényenergia elnyelődésének és hővé való átalakulásának, részben a szövet plazmává (elektronjaitól megfosztott atomokká) történő átalakulásának következménye. (photo- + L. coagulo. pp. -atus, kicsapni)
fotokoagulátor Fotokoagulálásra használt berendezés.
Napfényhatás által kiváltott dermatitis. Lehet fototoxikus és fotoallergiás, kiválthatja mediáló fototoxikus vagy fotoallergén anyag helyi alkalmazása, elfogyasztása, inhalálása vagy injekciója. LÁSD MÉG photosensitization. SZIN actinic dermatitis, actinodermatitis. (photo- + G. derma, bőr + -itis, gyulladás)
fotodetektor A spektrofotométer azon része, amely fotonokra reagál, általában a fényérzékeny felületre becsapódó fotonok számával egyenes arányban.
fotodisztribúció A bőrnek azon részei, amelyek a legnagyobb mértékben vannak napfénynek kitéve, és amelyeken a fotoszenzitivitás következtében kialakuló reakció jelentkezik.
SZIN photalgia. Fényhatással kapcsolatos fájdalom. (photo- + G. odyne, fájdalom)
fotoelektromos Fény által kiváltott elektronikus vagy elektromos hatásokat jelöl.
fotofluorográfia Miniatűr radiográfiás felvételek, amelyeket fluoroszkópos ernyővel való közvetlen érintkezéssel készítettek. Korábban a tüdők radiográfiás vizsgálatára használták. SZIN fluorography. (photo- + L. fluor, áramlás + G. graphe, rögzítés)
fotogasztroszkóp A gyomor belsejéről készített felvételekhez használt eszköz. (photo- + G. gaster, gyomor + skopeo, nézni)
fotogén Fotogenezisre képes vagy fotogenezist jelöl.
