Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Paraziták megjelenése a keringő vérben. Elsősorban maláriában, egyéb protozoonózisokban és microfiliariákkal történt fertőzés esetén észlelhető.
Parazita-ellenes.
1. Parazitához kapcsolódó vagy parazita jellegű. 2. Olyan organizmusok megnevezése, amelyek normálisan csak az élő gazdaszervezeten vagy gazdaszervezetben nőnek.
Szimbiotikus kapcsolat, amelyben az egyik faj (a parazita) hasznot szerez a másik kárára (gazdaszervezet).
Parazitaként bejut a szervezetbe.
1. Bizonyos paraziták által okozott. 2. Parazitizmust kedvelő. (parasite + G. -gen, okozó)
Parazitafertőzés.
Parasitotropizmussal jár vagy arra jellemző.
Bizonyos gyógyszerek vagy más anyagok erősebb affinitása a parazitákhoz mint a gazdaszervezethez, beleértve azokat a mikroparazitákat is, amelyek megfertőzik a nagyobb parazitákat. (parasite + G. trope, fordulás)
Bármilyen, az alváshoz kapcsolódó zavar, pl. somnambolismus, pavor nocturnus, enuresis vagy éjszakai epilepsziás rohamok.
1. Reciprok kapcsolat a kiváltó okok között, amelyek így kompenzálják egymást vagy maszkírozzák a zavarokat. 2. GENETIKA Két, allél viszonyban nem lévő gén közötti kapcsolat. (egyesek az epistasis formájaként osztályozzák). (G. közel egymás mellett állva)
Az autonom idegrendszer része.
A vegetatív idegrendszer azon dúcai, melyeket kolinerg idegsejtek képeznek; afferens rostjaik a preganglionaris motoneuronokból, az agytörzsből vagy a középső sacralis szegmentumokból érkeznek (S2-S4); a legtöbb parasympathicus ganglion elhelyezkedése alapján, az általa beidegzett szerveket figyelembe véve, legalábbis a fejen elhelyezkedőkön kívül, két csoportra osztható: juxtamuralis vagy intramuralis. Ld autonóm idegrendszer.
A parasympathicus idegrendszer idegeinek egyike.
Olyan anyaghoz kapcsolódó kifejezés, amelyik megszünteti vagy antagonizálja a paraszimpatikus idegrendszer hatását; pl. atropin.
Olyan gyógyszerekhez vagy kémiai anyagokhoz kapcsolódó kifejezés, amelyeknek a hatása ugyanazt az eredményt hozza, mint a paraszimpatikus idegrendszer stimulációja. LD MÉG cholinomimeticus. (para- + G. sympatheia, szimpátia + mimetikos, imitáló)
A kromoszómák egymás mellé rendeződött egysége a redukció folyamatában. (para- + G. synapsis, kapcsolódás, junkció)
Közvetlen az ízület környezetében elhelyezkedő szövetek gyulladása. (para- + synovitis)
Második automatikus ritmus, amely a normál sinus vagy egyéb domináns ritmus mellett szimultán jelentkezik. A parasystoliás központ működését a domináns ritmusimpulzusok nem zavarják meg, de lehetséges, hogy az EKG-n csak mint az alapritmus különböző váltakozása jelenik meg. (para- + G. systole, egy összehúzódás)
Egy másik személy iránti, torzított értékelésen alapuló magatartás, mivel ezen személy azonosítása a beteg elmúlt élete során valamilyen jelentős alakhoz kapcsolódik.
Az ín és az ínhüvely közti teret kitöltő zsírszövet vagy synovialis szövet. (para- + G. tenon, ín)
A mellékpajzsmirigyekben képződő peptid~. Fenntartja a serum kalcium szintjét a kalcium bélből való felszívódásának és vesetubulusokból történő visszaszívódásának serkentésével, valamint a csontokból az extracellularis térbe történő kalcium mobilizálással.
A pajzsmiriggyel szomszédos.
A mellékpajzsmirigy növekedését vagy aktivitását befolyásoló. (parathyroid + G. trope, fordulás; trophe, táplálás)
A mellékpajzsmirigyek kimetszése. (para- thyroid + G. ektome, kimetszés)
Az antitestmolekula könnyű és nehézláncok változó régióiból összeálló része, amellyel az antitesthez kapcsolódik. (para- + -tope)
SZIN paratyphoid (láz)..
A vagina melletti kötőszövet gyulladása.
Parenterálisan adott (injekciós) kezelés mellékhatása, amikor az érbe adandó injekció az ér mellé kerül beadásra, és helyi reakciót (duzzanat, gyulladás, tályog) hozhat létre.
Syn sympathicus törzsi ~.
Valamely test vagy testrész tengelye melletti.
Az axon kollaterális ága. (para- + G. axon, tengely)
1. Olyan organizmus, amely egy másik szervezeten/ben él, így szerzi meg a táplálékát. 2. Fejlődési rendellenességként a foetus testében fejlődő abortív ikerpár vagy összenőtt ikrek esetén a páros súlyosabban károsodott tagja a tápanyagokat a közel egészséges testvérétől szerzi meg. (G. parasitos, vendég, fr. para, mellett + sitos, táplálék)
A metazoon parazita lárvája által előidézett c. (pl. hydatid vagy trichinella c.)
Az egyik fajta molekula vagy részecske által egy oldatban elfoglalt aktuális térfogat; a molekula sűrűségének reciproka.
1. Egy mirigy vagy szerv megkülönböztető vagy specifikus sejtjei, amelyet kötőszövetes burok vagy stroma véd. 2. A protozoon sejt endoplazmája. (G. valami mellé beöntött anyag, fr. parencheo, mellé beönteni)
Az idegi alkotórészek - jellemzően az axon és a myelin - gyulladása.
Állományi vérzés. Vérzés valamelyik szerv állományába.
Degeneratio parenchymatosa.
A folliculusok jelentős megnagyobbodásával és az epithelium proliferatiojaval járó s.
Egy mirigy vagy szerv differenciált részének vagy parenchymájának gyulladása.
parenchymás A parenchymához kapcsolódó.
Szülői ~. Általában kísérleti, különböző genotípusú szülők párosítása; genetikai kísérletben a kezdeti párosodás; az F1 ~ szülői.
Anyag bejuttatása a szervezetbe a gastrointestinalis traktus elkerülésével, elsősorban intravénás, subcutan, intramuscularis vagy intramedullaris injekció formájában. (para- + G. enteron, bél)
SZIN paradidymis.
bénulás 1. Részleges vagy inkomplett paralysis. 2. Az agy szifiliszes eredetű betegsége, amelyre progresszív dementia, tremor, beszédzavar, és növekvő izomgyengeség jellemző. Az esetek jelentős részét bevezető szak előzi meg, amelyre irritabilitás, majd ezt követően gyakran nyugtalanság és grandiózus téveseszmék jellemzők. SZIN Bayle's disease. (G. menni hagyni, ellazulás, paralízis, fr. paritemi, menni hagyni)
bénulás, a szerv működésének romlása. (Fr., L. és G. paralysis)
Kóros érzékelés, mint pl. égő, szúró, csiklandozó, viszkető érzés. (para- + G. aisthesis, érzékelés)
Paresthesiához kapcsolódó vagy azzal jellemzett. Jellemző a végtag zsibbadása és viszketése, ami általában keringészavar után a keringés helyreállásakor, a beidegző ideg átmeneti kompressziója vagy enyhe sérülése után jelentkezik.
Paresishez kapcsolódó vagy paresisben szenvedő.
