További cikkek a Szakmapolitika rovatból

Percről percre beszámoló az Országos Egészség-gazdaságtani és Országos Egészségügyi Konferenciáról - 2022. június 29.

Az IME – Az Egészségügyi Vezetők Szaklapja ez év június 29-én immáron tizenhatodik alkalommal rendezi meg hagyományos Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáját XVI. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia és V. IME-MEMT Országos Egészségügyi Konferencia címmel: „Az egészség-gazdaságtan lehetőségei az új kormányzati ciklusban”.

hirdetés

A konferencia helyszíne: Radisson Blu Béke Hotel (1067 Budapest, Teréz krt. 43.).

I. Blokk: Az egészségpolitika kihívásai

               Moderátor: Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő, IME

Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, Belügyminisztérium
                 A felelős államtitkár tájékoztatója 
Az egészségügyi terület felelőse előadásában 3 fő célt nevezett meg az új kormányzati ciklusban: az egészségben töltött évek számának növelése, a lakóhelyközeli ellátások megerősítése és járványokra felkészült egészségügyi rendszer kialakítása. Mindezt a szakmával történő folyamatos konzultáció mellett képzelik el, végül konszenzusos javaslatig eljutva.
A tervek szerint az OKFŐ-n belül kialakítanak egy körzethatárok átgondolására hivatott praxiskezelőt.
A kórháztól független szakrendelők átkerülhetnek az OKFŐ-höz.
Elmondta, hogy a kisvárosi kórházakat a tervek szerint járási egészségközponttá fejlesztik, ide helyezik a járási praxisközösség vezetését, a prevenciós irodát és a központi ügyeletet is. A háziorvosi ügyeletet a Hajdú-Bihar megyei modell szerint szervezik meg és az Országos Mentőszolgálat feladata lesz.
Az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bére között szétnyílt az olló, ennek megoldásának módszertani kidolgozása folyik. Emellett egyéb segítséget is tervez a kormányzat a szakdolgozóknak kialakítani, pl. munkaruha biztosítása, egyéb segítség szociális területeken.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézmények működési kompenzációt kaphatnak a megnövekedett energiaárak miatt. 

Prof. Dr. Csath Magdolna kutatóprofesszor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
                A versenyképesség és a humán vagyon kapcsolata a gyorsan változó környezetben
Nem a növekedést kell figyelni, hanem a fejlődést. A legfontosabb elem a rendszerben az ember. Általában a politikusok büszkék a beruházásokra, Magyarországon az emberbe történő beruházásokat nem mérik. Nemzetközileg mérik, sajnos rosszul állunk.
Az infláció tovább nő, a beszerzés egyre nehezebbé válik.
A népesség fogyás gyorsul. A termékenység javul, de kérdés, hogy a jelenlegi költés a legmegfelelőbb-e ennek érdekében. A születéskor várható átlagos élettartam jelentősen csökkent Magyarországon.
A nemzeti vagyon a legfontosabb: ember, tudás, egészség.
A nemzetközi tőke behozatalban Magyarország élen jár, de éppen az a profit, ami kimegy az országból, amiből meg tudják fizetni a magyar orvosokat és magyar nővéreket.

Kiss Zsolt főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
                 A finanszírozás aktuális kérdései
Fekvőbeteg intézmények lejárt adósságállománya 26 Mrd Ft jelenleg, de nincs összefüggés az adósságállomány és az ellátás teljesítménye között. Nagy mértékű az elmaradt ellátás aránya, így a megnövekedett bázis finanszírozás nagyon rosszul hasznosul. Ezért vissza kell térni a teljesítmény jobb méréséhez és figyelembe vételéhez, akár egy vegyes rendszerben is. Biztosítói szemüvegen keresztül nézve nem fenntartható a jelenlegi rendszer.

Dr. Sinkó Eszter elnökhelyettes, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
                 Az egészségügy mai állapota
Az előadó megosztott gondolatait az egészségügy irányítási rendszere, az egészségügyi program megalkotása, az egészségügy finanszírozási helyzete, és az egészségügy humánerőforrás ellátottsági helyzete témákban, visszatekintve a "kétharmad" időszakának kezdetéig.
A közeljövővel kapcsolatban jó hír, hogy az államtitkár augusztusra ígér egy konszenzuson alapuló programot. Elmondta, hogy üdvözlendő, hogy az államtitkár ellene van az átlagfinanszírozásnak és az egységes orvosbéreknek. Új tervek megvalósulása várható:: kórháztól független szakrendelők tulajdonosi hátterének változása, járási alapellátási központok és/vagy egészségközpontok megalakulása.
2023-ban 4%-os a gyógyító-megelőző ellátás költségvetési növekménye, ugyanakkor az infláció ennél magasabb.

II. Blokk: Teendők az új kormányzati ciklusban

                 Moderátor: Dr. Sinkó Eszter elnökhelyettes, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság

Kerekasztal

    Kiss Zsolt főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
    Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató, Országos Kórházi Főigazgatóság
    Dr. Velkey György elnök, Magyar Kórházszövetség
    Dr. Pásztélyi Zsolt elnök, Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
    Dr. Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos
    Dr. habil. Dózsa Csaba egyetemi docens, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar

III. Blokk: Jelentés a gyógyszerfrontról

                 Moderátor: Dr. Kósa József rovatvezető, IME

Dr. Bidló Judit főigazgató-helyettes, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
                Gyógyszertámogatási rendszer kihívásai
A főigazgató-helyettes asszony mérsékelten indulatosan reagált az AIPM sajtóban megjelent állításaira: "a gyógyszerek 2/3-a nem jut el a magyar betegekhez", az új gyógyszeres terápiákra Magyarországon közel 4 évet kell várni". Elmondta, hogy a daganatos betegségek terápiás költségei "berobbantak", a halálozási mutatók nem tükrözik még ezt. Az onkológiai ellátáson belül 215-ben 42%-ot képviselt a gyógyszeres terápia költsége, 2020-ban ez már 55%. A vényes gyógyszereken belül a diabetes kezelésére költ a NEAK a legtöbbet. A második csoport a vérhígítók, ezt követi a daganatos gyógyszerek csoportja (figyelembe kell venni, hogy a legtöbb készítmény másik csoportba, pl. tételes elszámolás, tartozik). Nő az orphan indikációkban törzskönyvezett gyógyszerek részaránya. Az elmúlt években ezek a speciális finanszírozások kb. duplájára emelkedett.

Dr. Dávid Tamás elnökségi tag, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
                 Modern gyógyszeres terápiák Magyarországon – Biztosítható-e a magyar betegek számára a hozzáférés a megváltozott körülmények közepette?
Sok feszültség van az ágazatban, a szűkös források melegágya a vitáknak. A fűnyíró szerű, 28%-ra emelt gyógyszeradó, az emelkedő energiaárak alapanyagárak, növekvő gyártási költségek nagyon nagy nyomást helyeznek a gyártókra. Mindeközben a támogatott gyógyszerek ára hatóságilag rögzített, és a helyzetet tovább súlyosbítja a 10%-ot meghaladó infláció és a 30%-ot megközelítő árfolyamveszteség.
Az Innovatív Gyógyszergyártók (AIPM) egy középtávú megállapodást szorgalmaznak a kormányzatnál, amivel átláthatóbb és kiszámíthatóbb befogadási rendszer jönne létre, ami hosszútávon is fenntartható működési feltételeket eredményezne. Az attraktívabb környezet befektetéseket vonz az ország számára.

Dr. Feller Antal vezérigazgató, Hungaropharma Zrt.
                Gyógyszerkereskedelem 2022.
Az előadó néhány fontos adatot mutatott be a magyarországi gyógyszer-forgalom területéről. Az évi gyógyszerdoboz forgalom 300 millió doboz. 2012 óta a patikai forgalom 45%-kal, a kórházi forgalom 15%-kal nőtt. A nagykereskedelmi forgalom 60%-a a támogatott forgalomból származik, míg az árrésben ez a szegmens 50%-ot képvisel. Nagykereskedői szemmel az energia-árak jelentik az egyik legnagyobb kihívást. Az üzemanyagárak növekedése, még a korlátozott árak mellett is (3,5 t alatti gépkocsik esetén ez alkalmazható), önmagában 7%-os költségnövekedést okozott. Jellemző a 2 pólusú piacot, lényegében 2 nagy nagykereskedő fedi le a piac túlnyomó részét.
A jövő legfontosabb kérdései: gazdasági környezet, COVID-19, háború, az ágazat jövőképe, közép- és hosszútávú stratégia, az ágazati szereplők egymáshoz való viszonya.

Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor szaktanácsadó, SE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet
                 Gyorsított gyógyszer engedélyezés klinikai farmakológiai, klinikai és egészséggazdasági következményei
Gyorsított eljárás megadásáról a CHMP dönt. Pozitív esetben két kimenet lehetséges: feltételes engedély és kivételes engedély. Jelenleg 382 gyógyszer áll fokozott felügyelet alatt, ebből 38 a feltételes engedély. Ritka betegségek gyógyszerei (orphan): nem az a fő kérdés, hogy folyik-e orphan gyógyszer-fejlesztés, hanem hogy lehetséges-e ezt biztosítani a betegeknek (prémium árazás).
Feltételes engedélykérelmek legnagyobb része onkológiai ill. fertőző betegségek terápiája. A feltételben foglalt vizsgálatok célja: hatásosság, biztonságosság a legtöbb esetben. Egyre nagyobb a feszültség a lehetőségek és a finanszírozhatóság között. Az előadó véleménye szerint a feltételes gyógyszer-engedélyezés a humanizmus és a profitnövelés speciális ötvözete. A gyorsított eljárás egészségügyileg és etikailag is indokolt, de ehhez az ipar és a társadalom szorosabb együttműködése szükséges.

Márky Kristóf Egészségfinanszírozási Üzletágvezető, Healthware Kft.
                 A generikus program jelene és jövője a fenntartható finanszírozás tükrében
A jelenleg használt rendszer alapjait a 2011-es Semmelweis terv alapozta meg: bejöveteli árkaszkád reformja, kötelező forgalom-arányos befizetések, fixesítés, biolicit.
Az elmúlt évek során átlagosan 22%-ot tettek ki a gyártói befizetések a TB-támogatás kiáramláshoz viszonyítva.
Az áremelési kérelmek növekvő trendjét figyelhetjük meg, a legnagyobb arányt (30%) a heparin-csoport képviselte. Megállapítható, hogy a fixesítési rendszer nagy megtakarítás jelent a finanszírozó számára. Legnagyobb kihívás a növekvő árak mellett, hogy a kulcsfontosságú termékeket a támogatotti piacon lehessen tartani.

Dr. Rózsa Péter elnök, Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság
                 Az egészség-gazdaságtan szerepének átalakulása az ezredfordulótól napjainkig
Az előadó bemutatta az egészség-gazdaságtani módszertan szerepét és jelentőségét az ezredforduló óta. 2004-ben jelent meg az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséről szóló irányelv, mely rendeleti szintre is emelkedett. Az irányelvet 2017-ben frissítették, 2021-ben pedig jelentősen átalakították.
Kezdetben erőteljesen gyógyszerfókuszú volt, de egyre erőteljesebb az igény, hogy más technológiák is dominánsabban jelenjenek meg. 2021. decemberben kihirdették a közös európai technológia-értékelésről szóló rendelet. Elsőként a szolid tumoros onkológiai kórképek gyógyszereire történik a bevezetés 2025-ben.

IV. Blokk: HR kérdések

                 Moderátor: Dr. Cserháti Zoltán programigazgató, SE Egészségügyi Menedzserképző Központ

Török Attila kereskedelmi igazgató, Orgware Kft.
                Bér- és időmegtakarítási lehetőségek egy korszerű HR rendszer segítségével
Az előadó az Orgware Connect önkiszolgáló HR-rendszer főbb előnyeit mutatta be.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő főosztályvezető, Belügyminisztérium
                Egyéni és szervezeti teljesítménymérés a közigazgatásban
Jogszabály írja elő, komoly következményekkel jár. Az előadó beszélt a közszféra teljesítményértékelési rendszereinek közjogi és módszertani alapjairól.

Újvári István szakértő, IFUA Horváth & Partners Kft.
                Bérspiráltól a bérrendezésig – avagy lehet-e gazdálkodni a bérekkel
2018-2022.között ez egészségügyi dolgozói béremelés módosított előirányzata 606 Mrd Ft. 2022. I. negyedévében a kifizetett fekvő- és járóbeteg teljesítménydíj 37%-a volt bértámogatás. A teljes szolgáltatási díj 70-90%-a volt bérköltség. 2021-ben az orvosok átlagos bére 1,7 M Ft, a szakdolgozók bére 480e Ft. A bérrendezés előtt az alapilletmény 55-65%-át tette ki a kórházi orvosi béreknek. A bérkülönbségek mind a rendszeres (senioritás, céljutattás) és a változó bérelemek miatt jelentkezik (túlórák, klinikia kutatásokban részvétel stb.). Javaslatok: bérkiegészítés beépítése a teljesítmény-finanszírozásba, bértábla átalakítása, személyügy helyett HR működés, a dolgozók megbecsültségének javítása, kollektív teljesítmény ösztönzők bevezetése.

V. Blokk: Hozzáférés és betegközpontúság

                 Moderátor: Dr. Kósa István tanszékvezető egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszék

Dr. habil. Dózsa Csaba egyetemi docens, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar
                 Point-of Care tesztek széleskörű alkalmazásának lehetősége és hatékonysága a hazai egészségügyi alapellátásban
Az előadó saját kutatását mutatta be a kis labor tesztek területén. Megvizsgálta ezek illeszkedését a szakmapolitikai célokhoz, valamint az elterjedésének és használatának mozgatórugóit. A kutatócsoport egy teljes javaslatcsomagot állított össze a döntéshozók számára elérhető evidenciák, szakirodalom és gyakorlati vizsgálatok, interjúk alapján a POC-tesztek bevezetésére a háziorvosi gyakorlatban.

Dr. Havasi Katalin elnök, Házi Gyermekorvosok Egyesülete
                  Megszűnés helyett, vonzó gyermekorvosi praxis modell
A házi gyermekorvoslás korfája az ellátási forma megszűnését vetíti előre. Már 2015-ben a szakemberek 45%-a volt 65 éven felüli. Közös orvos a nagypapával vagy személyre szabott gyermekorvoslás? A megoldás a kompetencia átadás lehet: szakdolgozói kompetenciák, adminisztráció, társszakmák, konzultációs feladatok, telemedicinális ellátás.

Szöllősi Melinda, ELTE Társalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika Program
                 Adatfejlesztés a teljesítménymérés szolgálatában – elméleti megközelítés (élő videóelőadás)
Az előadó a rutinszerűen gyűjtött adatokról és az adatfejlesztés, valamint az országos data set jelentőségéről beszélt. Szakterületéből adódóan a hospice, otthoni szakellátással kapcsolatban mutatott kutatásából részleteket.

Dr. Varga Imre oktatási programvezető, Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Tanszék
                  WHOLE PERSON CARE, a jövő medicinája és a XXI. század kihívása
A jelen orvostanhallgatói még 2070-ben is betegeket fognak gyógyítani. Napjaink gyógyítás kultúrája integratív medicina.
A jövő medicinájának számos új megközelítés, mint pl. ökotoxikológia, táplálkozásbiológia válik részévé. A gyógyító orvosoknak fontos szem előtt tartaniuk, hogy a gének töltik meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt (Prof. Dr. Ádány Róza). A holnap egészségügyi kultúrája a health and healing-oriented medicine.

Összefoglalás

Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő, IME

A mai nap szép ívet húzott a szakmapolitikától a betegig.
Fontos kiemelni, hogy itt mindig lehet vitázni és álláspontokat ütköztetni. Köszönet a kerekasztal beszélgetésért és a jó kérdésekért.
Sikeres napot zárhatunk, mindenkinek kívánunk jó nyaralást, feltöltődést, találkozunk az őszi konferencián!

 

Szerző:

Dr. Hegybíró Ágnes

Ajánlott cikkek