Összefoglaló a XXIII. Gyógyszertár-működtetés konferenciáról

A MOSZ Országos Választmánya tagjai – az elnökség és a megyei elnökök részvételével – a rendezvény nulladik napján, csütörtökön este, zárt ülésen egyeztettek a konferencia egyes súlyponti kérdéseiről, és cseréltek véleményt aktuális szakmapolitikai kérdésekben.

Az első nap a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlésével kezdődött. A délutáni szakmai továbbképző program előadásainak központi témája az onkológia volt. Ennek megfelelően dr. Vecsernyés Miklós, a DEOEC dékánja a testnedvekben előforduló tumormarkerek típusairól, értelmezésükről, alkalmazásuk előnyeiről és hátrányairól beszélt.

Prof. dr. Halmos Gábor egyetemi tanár a daganatos megbetegedésekben alkalmazott modern, célzott terápiákat ismertette, külön kitérve a HER-2 pozitív elváltozásokra, illetve a nem is olyan távoli jövőben bevethető, az ezen elváltozások megelőzését szolgáló vakcinációra.

Kinek a felelőssége az onkológiai betegek támogatása? – tette fel a költői kérdést dr. Bácskay Ildikó egyetemi docens. Nyilván az onkoteam-eké, azaz a daganatos pácienssel foglalkozó egészségügyi szakemberek csoportjáé, amelybe a gyógyszerészek is beletartoznak.

Mit tehet a tára mellett álló szakember, hogyan kommunikáljon a betegség sokkjából csak lassan magához térő személlyel?

Dr. Oláh Gábor egyetemi tanársegéd a daganatos megbetegedések kapcsán az őssejtek különleges szerepéről beszélt, illetve azt a felismerést osztotta meg a résztvevőkkel, hogy a rákos sejtek a mennyiségüktől függően reagálnak az egyes terápiákra. Az előadó szerint a gyógyszerészek a prevencióban és a korai diagnózisban játszhatnak kulcsszerepet.

A délután második blokkjában a patikai humánerőforrás-helyzet, és ezen belül a generációváltás problematikája került terítékre. Dr. Takács Gézáné dr. a gyógyszertárban sokszor egymás mellett dolgozó generációk jellemzőit ismertette. Mint elhangzott, az egyes korosztályok máshogy látják saját szerepüket, maguk és munkahelyük viszonyát, eltérőek náluk a döntéshozatali mechanizmusok. A patikavezetőnek ennek ismeretében kell bevonzania és megtartania őket.

Dr. Fischer Anna, az MGYK Budapesti Szervezetének elnökségi tagja a fiatal gyógyszerészek felelősségéről szólt a közforgalomban és a szakmapolitikában. Az előadó szerint mindenekelőtt a pályakezdőket mozgósító, összefogó programokra lenne szükség, hogy a fiatalok magukénak érezzék a közösséget. Ez az előfeltétele annak, hogy tenni is akarjanak érte.

Végezetül dr. Dobson Szabolcs, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke tartotta meg előadását, amelyben a hivatást választók motivációit és a rájuk váró csalódásokat állította szembe egymással. Igyekezett „megnyugtatni” hallgatóságát, hogy az egzisztenciális és etikai problémák, dilemmák 50-100 évvel ezelőtt is ugyanazok voltak, mint ma. Egyértelmű útmutatást nehéz adni arra vonatkozóan, milyen perspektíva, karrierív áll a jelen pályakezdői előtt.

A rendezvény középső napjának délelőttje az E-egészségügy jegyében telt. Dedinszky Csabáné dr., a Novodata Zrt. gyógyszerész-igazgatója az elektronikus vény bevezetésével kapcsolatos eddigi eredményeket és a jelenleg is fennálló problémákat, valamint a további fejlesztési terveket ismertette. Mint mondta, a legfontosabb szempont, hogy a beteg ne maradjon gyógyszer nélkül.

Dr. Biczó Ágota, az újpesti Pharma Patika szakgyógyszerésze az e-recept bevezetésének gyógyszertári tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Mint megtudtuk, január 31-ig Magyarországon összesen 50 millió vény adatait küldték fel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, amelyek 60 százaléka az orvosoktól érkezett.

Az elhangzottakhoz – meghívott vendégként – dr. Bertalan Lóránt, az AEEK szakértője is hozzászólt, illetve válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A téma forró voltát mutatja, hogy az előadásokat intenzív érdeklődés, számos hozzászólás és élénk vita övezte.

Ugrai Péter, a Medigen Zrt. vezérigazgatója egy ehhez kapcsolódó feladatról, a személyes adatok kezeléséről és védelméről, az Európai Unió minden tagállamában kötelezően alkalmazandó, úgynevezett GDPR rendszer ez év május 25-én történő elindulásáról beszélt.

Ági Tamás, a 77 Elektronika Kft. kereskedelmi igazgató – mintegy megoldásként a fenti kihívásra – azt vázolta, hogyan hozható létre egy jogszerű adatbázis, milyen információkat őrizzen a patika a betegről, és miket ne.

A délután első, szakmapolitikai blokkjában dr. Mike László országos tiszti főgyógyszerész számolt be az OGYÉI által a közforgalmú gyógyszerészek körében végzett kérdőíves felmérés eredményeiről, illetve arról, hogy a hatóság a többség véleményével és igényeivel összhangban hogyan kívánja újraszabályozni többek között a patikai nyilvántartások, a magisztrális alapanyagok bevizsgálása, az ügyelet és készenlét, valamint a patikaellenőrzések rendszerét.

Lukácsné dr. Fodor Enikő, a MOSZ alelnöke több témát is érintett előadásában. Az e-recept bevezetése kapcsán a gyógyszerészekre nehezedő pluszterhek és a jelenlegi hiányosságok megemlítését követően, prezentációjában az OSAP jelentés, az üzleti megállapodások és eredmények nyomon követése, valamint a patikai humánerőforrás menedzsmentje is terítékre került.

Dr. Kovács Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyógyszertár szakgyógyszerésze úgy látja, hogy az alapellátásban – a háziorvosi praxisok számának csökkenésével – mind nagyobb szükség lesz a gyógyszerészek egyre jelentősebb szerepvállalására. Az előadó szerint a patika egy konzultációs térré válhat, amelyben a gyógyszerészek a képzettségükhöz mérten növelhetik kompetenciáikat.

Dr. Dér Péter, a mogyoródi Kígyó Gyógyszertár szakgyógyszerésze a közforgalmú patikák szerepéről, lehetőségeiről beszélt a beteg-adherencia növelésében. Ennek érdekében a patikusnak nemcsak az officinában, hanem a közösség életében, illetve az online térben is jelen kell lennie. Az előadó meggyőződése, hogy nemcsak a merkantil, hanem az etikus modell is sikeressé tud tenni egy vállalkozást.

Dr. Gyermán Anna debreceni gyógyszerész, a MOSZ Ifjúsági Fórumának 2016. évi különdíjasa egy fiatalok körében végzett kutatás eredményeit ismertette. Mint kiderült, e korosztály csaknem negyede szed rendszeresen valamilyen gyógyszert, ugyanakkor csaknem ugyanekkora hányaduk nem szívesen keresi fel a patikát. Anna és munkatársai középiskolákban tartottak előadásokat, hogy a tizenévesekben (a jövő felnőtteiben, betegeiben) megváltozzon a gyógyszertárral, gyógyszerésszel kapcsolatban kialakult, nem túl pozitív kép.

A nap utolsóként sorra kerülő, gyógyszerpiaci blokkjában elsőként dr. Gyetvai Lászlóadott képet – a Phoenix Pharma tevékenységén keresztül – a hazai gyógyszer-nagykereskedelem helyzetéről.

Barta-Lévai Zsuzsanna, az IQUIA (volt IMS Health) munkatársa előadásából a globális gyógyszerpiac várható trendjeiről kaphattunk képet. Mint kiderült, a jövőben nemzetközi és hazai szinten is az onkológiai, a diabétesz és az autoimmun megbetegedések kezelésére szolgáló szerek lesznek a fejlődés fő mozgatórugói. A bioszimiláris készítmények további előretörése várható, amelyektől minden szinten komoly megtakarítás várható.

Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója az öngyógyszerelés azon piaci tendenciáiról beszélt, amelyekkel kapcsolatos aggályait már a vele készült, lapunk korábbi számaiban megjelent interjúban is olvashatták.

Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet tulajdonosa, ügyvezető igazgatója egy, a lakosság és a háziorvosok digitális tájékozódását felmérő kutatás eredményeit osztotta meg a résztvevőkkel. Mint kiderült, az egészségügyi információszerzés 65 százalékban internetes keresőkön keresztül történik. A lakosság szinte minden forrást hitelesnek tart, az orvosok viszont alábecsülik az internet jelentőségét. A szakember szerint a compliance nagyban növelhető az egészségügyi szakember által ajánlott, hiteles online tartalmak révén.

Dr. Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetésének aktualitásairól referált. Ma már tudjuk, hogy a rendszer informatikai szolgáltatója az Arvato nevű cég lesz, illetve, hogy az identifikációs számok csomagoláson való feltüntetése sok esetben a dobozméretek megváltozásával is jár majd, ami a betegekben zavart, a nagy- és kiskereskedőknél pedig raktározási problémákat okozhat.