MOK: Még mindig alulfinanszírozott az egészségügy, ezermilliárdos a hiány

Meglécz Katalin a sajtótájékoztató elején azt mondta: február elején abban állapodtak meg Pintér Sándor belügyminiszterrel, hogy negyedévenként lesznek ágazati egyeztetések a kamara és az államtitkárság között. Múlt héten volt a legutóbbi egyeztetés, de „nem értünk el olyan áttörő eredményeket, mint amire számítottunk” – mondta az alelnök. Azért vannak pozitív fejlemények is: például a pszichiátriai és a kardiológiai irányelv kidolgozásában részt fognak venni, és a budapesti ügyeleti rendszer kidolgozásába már betekinthettek. Egyelőre átnézik a terveket, de később lesznek hivatalos egyeztetések is. Budapesten még nem indult el az új ügyeleti rendszer, február 1-jétől Fejér mellett Pest vármegye csatlakozott az egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez. Ez azzal járt, hogy sokkal kevesebb helyen maradt meg az orvosi ügyeleti ellátás: az 52 ügyeleti pontból 18-ban. Ezek mind az Országos Mentőszolgálat vezetése alá kerültek. Az ügyeleti pontok megritkítása részben válasz a kínzó orvoshiányra, részben pedig az ügyeletek eddigi kihasználatlanságára.

„Mostanra a kormányzat felismerte, hogy a rendszer jelentős beavatkozás nélkül nem fenntartható, megkezdődött az egészségügy rendbetétele” – mondta Svéd Tamás, aki szerint az egészségügyben szigetszerű fejlesztések valósultak meg, de a rendszer krónikusan alulfinanszírozott maradt. Például egy gyermekorvos balesete esetén lehetséges, hogy a település gyermekorvos nélkül marad. De az sem ritka, hogy az idős orvosok nyugdíjazásával megszűnnek szakrendelések. Svéd Tamás szerint ennek az a következménye, hogy a betegek ellátást keresve bolyonganak a rendszerben vagy a magánellátásba mennek. A MOK három kategóriába sorolta az elmúlt időszakban történt változásokat: Vannak pozitív fejlemények, amik növelik a hatékonyságot: ilyenek például az informatikai fejlesztések, az EESZT, az ellenőrzési funkciók.

Vannak olyan változások, amik bár pozitívak, de a MOK nem ért egyet ezek módszereivel: például ilyen, amikor bilincsben visznek el hálapénzt elfogadó orvosokat, vagy amikor a névtábla hiánya miatt büntetnek meg szakdolgozókat. És vannak megkésett, elégtelen beavatkozások: ilyen a finanszírozás kérdése. Az OECD-ajánlás szerint Magyarország GDP-arányosan nem egészen 5 százalékot fordít egészségügyre, az EU-átlag 7 százalék. Ez nem újkeletű probléma, Magyarország régóta az egyik legkevesebbet költi az állampolgárok egészségére.

„Ezermilliárdos nagyságrendű a lemaradás, ezért is termelődnek újra a kórházi adósságok, és kormányzati szándék sincs az érdemi növelésre, több pénz nélkül elképzelhetetlen a fejlődés” – mondta Svéd Tamás. Vannak olyan változások, amik bár pozitívak, de a MOK nem ért egyet ezek módszereivel: például ilyen, amikor bilincsben visznek el hálapénzt elfogadó orvosokat, vagy amikor a névtábla hiánya miatt büntetnek meg szakdolgozókat. És vannak megkésett, elégtelen beavatkozások: ilyen a finanszírozás kérdése. Az OECD-ajánlás szerint Magyarország GDP-arányosan nem egészen 5 százalékot fordít egészségügyre, az EU-átlag 7 százalék. Ez nem újkeletű probléma, Magyarország régóta az egyik legkevesebbet költi az állampolgárok egészségére. „Ezermilliárdos nagyságrendű a lemaradás, ezért is termelődnek újra a kórházi adósságok, és kormányzati szándék sincs az érdemi növelésre, több pénz nélkül elképzelhetetlen a fejlődés” – mondta Svéd Tamás.

A sajtótájékoztató végén Álmos Péter elnök arról beszélt, hogy sok kollégáját érték az elmúlt időszakban támadások. Szisztematikusan perlik be azokat a gyerekgyógyászokat, akik a gyerekek kötelező védőoltásait szeretnék beadni. A Telex kérdésére Álmos Péter azt mondta: van egy útmutató, ami terjed az oltásellenes szülők körében. Ebben konkrétan le van írva, hogy milyen kérdésekkel menjenek be a szülők a gyerekorvoshoz, ott miket mondjanak, készítsenek hangfelvételt, és ez alapján indítsanak pert. A MOK szerint érezhetően több ilyen eset van most, mint korábban. A MOK kiállt a beperelt orvosokért, emiatt a kamarát is súlyos fenyegetések érték, ezért a rendőrséghez fordultak. Álmos Péter szerint a szélsőséges vélemények térnyerésének az az oka, hogy megváltozott a nyilvánosság szerkezete. A közösségi média elterjedésével kevésbé lehet szűrni az információkat. Magyarországon a tudományok olyan bizonytalan közegbe kerültek az elmúlt években, amiken mindenképp érdemes lenne javítani – mondta. Szerinte a kormányzatnak nem szabad teret adnia a szélsőséges véleményeknek.